Soha nem látott nyereséggel zárta a 2018-as évet a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. A társaság tavaly 76,4 millió eurós, azaz jelenlegi árfolyamon közel 25 milliárdos adózott eredményt ért el, durván két és félszer akkorát, mint egy évvel korábban és ötször nagyobbat, mint 2016-ban, amikor hosszú idő után először termőre fordult a cég. Ezt megelőzően hatalmas veszteséggel működött: 2007 és 2015 között összesítve közel 340 millió euró volt a mínusz.
A mostani kiugró eredmény annak köszönhető, hogy miközben a cég bevételeit hetedével növelni tudta, költségei kismértékben még csökkentek is. A reptér utasforgalma hosszú évek óta dinamikusan emelkedik. Tavaly közel 15 millió utas fordult meg Ferihegyen, 1,8 millióval több, mint 2017-ben, és majdnem másfélszer annyi, mint három esztendővel korábban. A bevételek is nagyjából ezzel párhuzamosan emelkedtek: a 2018-as 297 millió euró az egy évvel korábbit 36, a 2014-est viszont már több mint 100 millió euróval haladja meg.
A sikerben egészen biztosan komoly szerepe van a Wizz Airnek, amely a forgalom elég jelentős hányadát adja. A reptér bevételének nagyjából háromnegyede jött a légitársaságoktól, és ennek durván fele volt belföldi értékesítés, ami vélhetően jórészt a magyar fapados társaságot takarja. Itt ráadásul a növekedés is nagyobb volt, mint az exportértékesítés, azaz a külföldi légitársaságok esetében.
A vállalat – amelyre piaci pletykák szerint Mészáros Lőrinc is szemet vetett – ezúttal tetemes osztalékot is fizet, miután a tulajdonos úgy döntött, hogy a teljes tavalyi nyereséget kiveszi. Bár a cég nem először ad osztalékot, egyrészt korábban a nyereség alacsonyabb volt, másrészt ezt sem vették ki teljes egészében. A 2016-os profitot például egy az egyben a cégben hagyták, tavaly pedig 30 millió eurót, azaz nagyjából 10 milliárd forintot fizettek ki.
Elégedettek lehetnek tehát a tulajdonosok, akik közül a többség a kanadai közszolgálati nyugdíjalapé 55,44 százalékkal. Egy szingapúri állami alapnak 23,33 százaléka van, egy québec-i befektetési alapkezelőnek pedig 21,23 százaléka.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
