Elkötelezett a fenntarthatóság iránt, így a megújuló energiatermelést piacképesebbé tévő projekteken dolgozik, és külföldi terjeszkedést is tervez a hazai energiapiac egyik meghatározó szereplője, az ALTEO – mondta lapunknak ifjabb Chikán Attila, a vállalat vezérigazgatója. A tőzsdei cég két éven belül újabb részvényeket bocsáthat ki.

Elég sok tulajdonosi változás volt az elmúlt időszakban a villamosenergia-szektorban, Mészáros Lőrinc például megvette az ország második legnagyobb erőművét. Mit szólt, hogy a leköszönő felcsúti polgármester a versenytársuk lett?

Egy európai ország liberalizált piacán, ha valaki úgy dönt, hogy elad egy vállalatot valaki másnak, ahhoz a többi szereplőnek túl sok köze nincs. Ha a tranzakció a törvényeknek, illetve az etikai és morális elveknek megfelelt, akkor senkinek semmi baja nem lehet vele. Nyilván az ALTEO-t befolyásolja a Mátrai Erőmű sorsa, ahogy minden más magyarországi erőműé is. Nekünk azonban elsősorban az a fontos, hogy változik-e a stratégiája, ki tud-e találni egy olyan manővert a piacon, ami minket érint.

És ha ki tud?

Folyamatosan figyelnünk kell, mi történik, és kész forgatókönyvekkel várni az esetleges fejleményeket, hogy időben reagálni tudjunk. Véleményem szerint az ALTEO-nak pont az az egyik erőssége, hogy meglehetősen jól diverzifikált tevékenységi körrel rendelkezik az energiatermelés és az energetikai szolgáltatások terén, ami erősít minket a rugalmas reagálás képességében és a több alternatív forgatókönyvre való támaszkodás lehetőségében.

A lignitet égető Mátrai Erőmű termelőkapacitása közel 1000 megawatt. Az ALTEO-nak most mennyi?

Ha befejezzük a futó projekteket, akkor kicsit több mint 80 megawatt lesz a termelőkapacitásunk. De nekünk nem ezekkel a nagyerőművekkel kell versenyeznünk, és nem is csak az energiatermelés nevű pályán focizunk. Három lábon állunk, és ebből csak egy az energiatermelés. Fontos pillér az ipari energetikai szolgáltatások piaca, ahol nagyon jól állunk és látunk még növekedési lehetőségeket, és ott van még az energiakereskedelmi üzletág is, amelyben ma már a villamos energia és a földgáz piacán is ott vagyunk, ha nem is egy gigantikus, de azért elég szép ügyfélállománnyal.

Ifj. Chikán Attila

Milyen projektek futnak?

Az ALTEO azt szeretné csinálni, amit egyébként az országnak is javasolnánk, ez pedig a „fenntarthatóság, fenntarthatóság, fenntarthatóság”. Ennek megfelelően futnak megújuló projektek, és futnak az időjárásfüggő megújuló energiatermelés piacképességét támogató fejlesztések is. A 2016-os részvénykibocsátásból befolyt forrásokat igen nagy arányban költöttük megújulókra, ennek elsődleges oka, hogy a naperőműfejlesztés lehetősége az utóbbi két évben nyílt meg igazán, részint a kedvezően változott hazai szabályozásnak, részint a naperőműfejlesztések beruházási költségeinek világszerte tapasztalható drasztikus csökkenésének köszönhetően. Domaszéken, Szegedtől nem messze, tavaly év vége óta üzemel egy naperőművünk, néhány héten belül átadunk Monoron is egyet, amit még kettő követhet 2018-19-ban Balatonberényben, illetve Nagykörösön.

Ezeknek mennyi lesz az együttes kapacitása?

20 megawatt.

Az a 80-hoz képest azért nem annyira sok még. A többi miből jön össze?

Valóban, és nem is csak ilyen projektekre költöttünk. Van még korábbról három szélerőművünk, és ezen kívül gázmotorjaink is vannak, illetve alternatív gázos erőművek is szerepelnek a portfóliónkban. A tőkebevonás óta megvettük a Zuglói Erőművet, aminek a 49 százaléka már korábban is a miénk volt, így most összesen 50 megawattnyi gázos kapacitásunk is van. Ezeket kezeljük egy rendszerben a szabályozóközpontunk segítségével.

A gáz viszont nem éppen környezetbarát. A megújulókkal szemben pedig sokszor pont az a legfőbb kritika, hogy persze ők maguk nem szennyeznek, de mivel kiszámíthatatlanul termelnek, az ellátásbiztonság érdekében kifejezetten szennyező megoldásokkal kell kiegészíteni őket. Miért gondolja mégis, hogy a megújulók a helyes irány?

Nem állítom, hogy Magyarországon a megújulók aránya a közeli jövőben 100 vagy akár 70 százalék kellene, hogy legyen, vagy, hogy van ennek egyáltalán realitása. Ez pont az ellátásbiztonság, és a költségek miatt nem működne. Egyébként ezért is mondom azt, hogy nálunk a fenntarthatóság az elsődleges kritérium. Gazdaságilag nem fenntartható módon megújuló erőműveket fejleszteni meggondolatlanság, sőt bizonyos esetekben a környezetvédelmi szempontok sérüléséhez is vezethet. Azt ugyanakkor látni kell, hogy a technológiai fejlődés messze itt a leggyorsabb, egyre terjednek azok a megoldások, amik segítenek a megújulók termelési nehézségeinek kezelésében. Ráadásul van egy nagyon erős nyomás a klímavédelmi célok miatt is. Épp ezért én úgy gondolom, hogy a 2030-as évekre már elérhetőek lesznek azok a technológiai megoldások, amelyek ezeket a kihívásokat teljes egészében kezelni tudják.

És addig?

Valójában egy trilemmával állunk szemben: az ellátásbiztonság, a költséghatékonyság és a klímavédelem között kellene választanunk. Ilyen hármas probléma viszont akkor is fennállt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler megépítették az első robbanómotorokat, és az autók, illetve a lovaskocsik között kellett választani. Akkor az autók lassabbak, büdösebbek és drágábbak voltak, mint egy lovaskocsi, a németek mégis inkább előbbiekre fogadtak, és elég jól láthatóan bejött nekik. Márpedig a megújulók már most jobban állnak, mint akkor az autók, hiszen klímavédelem szempontjából verik a hagyományos megoldásokat, sőt vannak már olyan elemzések, amelyek szerint teljes élettartamra vetített költségben is. Ellátásbiztonságban még nem, de itt is nagyon gyorsan fejlődik a technológia és nekünk is készül már megoldásunk erre.

Pontosan mi?

Elindítottunk, és a napokban már üzembe is állítunk egy olyan pilot-projektet, aminek a célja, hogy az időjárásfüggő megújulókat jobban, egyszerűbben és olcsóbban tudjuk integrálni a saját termelési rendszerünkbe, illetve úgy általában a hazai villamosenergia-rendszerbe. Olyan ipari méretű energiatárolást alkalmazunk, ami nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban újszerű. Már nem maga a technológia, hiszen akkumulátorokat használunk, hanem az, hogy ezeket hogyan építjük be a szabályozó központunkba, és miként hangoljuk össze a tárolást, illetve a megújuló és a gázalapú termelést. Ez egy fontos lépés, amit a projekt mérete is jelez, hiszen egy 1,1 milliárd forint értékű fejlesztésről beszélünk, aminek felét pályázati forrásokból fedeztük.

A megújulók rohamos fejlődése azt is jelenti, hogy Paks 2 nélkül is megoldható lenne Magyarország áramellátása?

Mindent meg lehet oldani, ha idejében és tudatosan csináljuk. Paks 1 bezárásáig még van több mint 10 évünk, ez alatt sok alternatíva megvalósítható (lehetne), különösen, hogy ebben a szektorban most öt év alatt is rengeteg minden változik. Viszont, ha elkezdődik a beruházás, egy ponton túl, az a közös érdek, hogy ne hiúsuljon meg, az ugyanis esztelenül sokba kerülne.

Ha lezárulnak a futó projektek, akkor a későbbiekben is a megújulókra fognak koncentrálni?

Részben igen, tervezünk további megújuló projekteket, de konkrétumot erről már csak azért is nehéz lenne mondani, mert a jogszabályi környezet épp most változott. A jövőben az állam tendereken fogja értékesíteni a jogot, hogy valaki ilyen erőművet építhessen. Azt viszont egyelőre nem tudjuk, hogy ezeket a pályázatokat pontosan mikor és milyen feltételekkel írják ki. De újfent hangsúlyoznám: a fenntarthatóság jegyében nem kizárólag megújuló energetikai projekteket nézünk, például a rugalmasan szabályozható gázmotoros kiserőművek iránt is érdeklődünk. Amit a megújulókat illetően tenni tudunk, hogy mire megjelennek a kiírások, mi mind szakmailag, mind pénzügyileg felkészülünk. De a pénzügyi felkészülés a nem megújulós terveink miatt is nagyon fontos, hanem mert az energetika nagyon tőkeigényes ágazat.

A pénzügyi felkészülés mit jelent? Vannak már tervek újabb tőkebevonásra?

Ha lezárulnak a futó projektjeink, akkor ígéretünknek megfelelően elköltjük azt a forrást, amit két éve az elsődleges részvénykibocsátás során bevontuk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben közel 12 milliárd forintnyi befektetésről és beruházásról döntöttünk. Ezek vagy a megvalósulás fázisában vannak, vagy már termelnek is, mint a domaszéki naperőmű vagy a zuglói gázmotorok. Az új források bevonására, legvalószínűbben 2019 közepe környékén kerülhet sor, addigra kikristályosodik az új befektetési tervünk, és ehhez szeretnénk is forrást teremteni. Ugyanakkor azt is látom, hogy most megint nagyon nagy számban jönnek be jelentősebb, új projektek. Ezek között van pár olyan lehetőség, amelyek akár már az idén is tőkebevonási szükségletet teremthetnek. Jövőre jár le kötvényprogramunk, arról is gondoskodnunk kell, illetve másodlagos részvénykibocsátást is tervezünk belátható időn belül.

A belátható időn belül pontosan mit takar?

Kötvényprogramot a finanszírozási igények mentén bármikor, akár idén, akár már a jövő év elején tudunk csinálni. A másodlagos részvénykibocsátásra, ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2019 végén, 2020 elején kerülhet sor, amennyiben valamilyen vonzó nagyobb befektetési lehetőség esetleg már előbb realizálódik. Mi azt látjuk, hogy szerencsére most újra nagy a „húzás” az energetikában, szárazon kell tartanunk a puskaport a tőkebevonási képességeinket illetőn. De fontos, hogy csak akkor indítjuk el ezeket a tőkepiaci forrásbevonásokat, ha megvannak azok a projektek, amelyeknek a finanszírozására szükségünk van a pénzre. Fordítva nincs értelme, hiszen az a projektportfóliónk felhígulásához vezetne.

Csak magyarországi befektetésekben gondolkodnak?

Nem, sőt, a közelmúltban meg is alapítottuk első németországi vállalatunkat.

Ami mivel is fog foglalkozni?

Az a stratégiánk, hogy először kevesebb pénzt kockáztatva, inkább tudásunkat kamatoztatva próbálunk elindulni. Egy olyan szolgáltatással kezdünk, amibe viszonylag moderált mennyiségű tőkét kell belerakni, és ha sikeres lesz, akkor ugródeszkaként szolgálhat, és továbbléphetünk a fundamentumok felé.

Pontosan mi ez a szolgáltatás?

Ez az, amiről egyelőre nem szeretnék elárulni részleteket. Jelenleg az üzleti tervezés zajlik, jövőre viszont már bevételünk is lehet a német piacról. A németországi vállalat elsődleges feladata jelenleg, hogy megismerje a piacot, felmérje a lehetőségeket és megnézze, milyen szolgáltatásokra van igény. A jó hír az, hogy eddig mindenki, akivel beszéltünk, úgy látta, hogy az ALTEO know-how-jára és profiljára szükség lehet Németországban. Ez bizakodásra ad okot, de mint mindenben, itt is a kiszámítható növekedés stratégiáját követjük. Előbb kamatoztassuk a tudásunkat és induljunk el egy szolgáltatással, utána jöhetnek az egyéb projektek is.

Egy közép európai cégnek nem túl bátor lépés egyből Németországban kezdeni a külföldi terjeszkedést?

Németország mellett mi is nézünk közép-európai országokat is, a régiót sem adtuk fel, különös tekintettel arra, hogy vannak olyan országok, amelyek például a megújuló energia kapacitások terén jóval Magyarország előtt járnak, lásd például Romániát. A német piaci lehetőségeket azért nézzük a közép-európaiak mellett, mert a németek nagyjából öt évvel előttünk járnak. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy tudunk egy rést nyitni magunknak a piacon. Sőt, a fejlett piacoknak a kiszámíthatóságuk, bejáratott szabályrendszerük miatt kockázati szempontból szerintük komoly előnyei is vannak, és hát ennek a fejlett piacnak a méretéről se feledkezzünk meg. Márpedig a német piac akkora, hogy az ALTEO számára egy ezrelékekben mérhető részesedés is gigantikusan nagy bevételt jelentene.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Vállalat Alteo Chikán Attila energia megújuló Paks 2 Olvasson tovább a kategóriában