Történelmi mélypontra esett a dohányzók aránya az Egyesült Államokban. A Gallup 1944 óta méri fel évente, hogy az amerikaiak hány százaléka cigarettázik, ezúttal a megkérdezettek mindössze 16 százaléka állította azt, hogy az elmúlt egy hétben rágyújtott.
A dohányzók arányának csökkenése különösen hosszútávon látványos, hiszen az ötvenes-hatvanas években még tízből négy ember cigizett az USA-ban. Akkor ráadásul még az egészségügyi hatások és az árak emelkedése sem igazán rettentette el az embereket. A New York Times 1964 január elsején például arról írt, hogy a drágulás, és az „úgynevezett rákijedelem” ellenére az előző évben rekordmennyiségű, 523 milliárd szál cigaretta fogyott az országban.
Az úgynevezett rákijedelemnek azonban a következő évtizedekben már meglett a hatása a 2000-es évek elejére 25 százalék környékére csökkent a cigizők aránya, ami azóta is szép lassan apad. A trend pedig várhatóan folytatódni fog, a legnagyobb mértékű visszaesést ugyanis a fiatalok körében mérték: miközben 2001 és 2005 között még minden harmadik 18-29 év közötti amerikai dohányzott, addig ma már csak 15 százalékuk gyújt rá heti rendszerességgel.
A dohányzók számának csökkenésével természetesen a piac is szűkült, legalábbis darabszámban. A helyi Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) adatai szerint 2016-ban már feleannyi cigarettát sem szívtak el az amerikaiak, mint 1964-ben.
Az USA ezzel egyébként elég jól áll a dohányzás visszaszorításában, hiszen most már nemzetközi összevetésben sem dohányoznak sokat az amerikaiak. Különösen úgy nem, hogy világszinten néhány évvel ezelőttig még ellentétes trend érvényesült, mint az Egyesült Államokban, azaz nőtt a dohánytermékek fogyasztása. Hiába tették le a cigit a fejlett világban egyre többen, a feltörekvő országokban, például Kínában olyan ütemű volt a növekedés, hogy ezt is túlkompenzálta.
Globális szinten egészen 2013-ig kellett várni a fordulatra. 2012-ben még több mint 5900 milliárd szál cigarettát adtak el globálisan, egy évvel később azonban ennél már legalább 100 milliárddal kevesebb fogyott, tavaly pedig már csak 5420 milliárd cigit szívtak el világszerte.
A folyamat pedig a jövőben szinte biztosan tovább gyorsul. A témával rendszeresen foglalkozó piackutató, az Euromonitor azt jósolja, hogy 2031-ig legalább ötödével szűkül majd a piac, de a pesszimista forgatókönyv ennél is jóval nagyobb 38 százalékos hanyatlást vetít előre. Utóbbi azt jelentené, hogy a fogyasztás 3000 milliárd szál környékére csökken. Az előrejelzés érdekessége, hogy Kínában a globális átlagnál is nagyobb visszaesést jósol. Bár szinte biztos, hogy még a 2030-as évek elején is Kína lesz a világ legnagyobb cigipiaca, de akár feleződhet is az ottani fogyasztás.
Ha pedig ilyen mértékű lesz a fogyasztás csökkenése, akkor szinte biztos, hogy a cigarettagyártók bevétele is radikálisan visszaesik majd. Eddig ugyanis ez nem történt meg: hiába adtak el kevesebb cigit, az árak emelésével ezt kompenzálni tudták. Így a piac végső soron az elmúlt években is bővül, tavaly például már a 700 milliárd dollárt közelítette.
A fogyasztást nemzetközi szinten azért nem egyszerű összevetni, mert felmérések eléggé eltérő időközönként készülnek, és nem is mindig ugyanarra kérdeznek rá a kutatók az egyes országokban. Az Európai Unióban például legutóbb 2014-ben mérték fel a dohányzási szokásokat. Ebből akkor az derült ki, hogy az EU-ban a lakosság közel ötöde dohányzik rendszeresen és 4 százaléka alkalmanként. A többség cigarettát szív, az emberek 5,8 százaléka pedig több mint húsz szálat naponta.
Magyarország akkor a harmadik helyen állt az EU-ban, csak a görögök és a bolgárok cigiztek még nálunk is többen. Az egyetlen pozitívum, hogy itthon legalább nem kiugróan sok a nagydohányos, hiszen 20 szálnál többet csak az emberek 6,2 százaléka szívott, amivel már inkább az uniós középmezőnybe tartoztunk.
Hasonló eredményre jutottak a Tobacco Atlas nevű kiadványban is, ahol az egy főre vetített fogyasztást becsülték meg országonként. Eszerint Magyarországon átlagosan 2060 szál cigarettát szív el egy ember, ami világszinten a tizenharmadik legtöbb. Az első helyen Andorra áll közel 6400 szállal, de ha a törpeállamokkal nem számolunk, akkor Fehéroroszország vezet 2911-gyel. Az idén rekordot döntő Egyesült Államok 2016-ban a 68. volt.
Élet
Fontos