Másfél tonna fű fogy évente Budapesten, ami nemzetközi összevetésben egyáltalán nem sok. Egyebek mellett ez is kiderül a 2018-as kannabisz árindex tanulmányból. A felmérés készítői összesen 120 világvárosban gyűjtöttek adatokat arról, hogy mennyibe kerül a fű, mennyi fogy a belőle, illetve mekkora bevételre lehetne szert tenni, ha megadóztatnák azt.
A jelentés szerint a magyar fővárosban kifejezetten olcsó a marihuána, mindössze 6,7 dollárt kell fizetni egy grammért, aminél egész Európában csak Szófiában, Ljubljanában és Kijevben kérnek kevesebbet. Ezzel szemben Prágában több mint 10, Bécsben közel 13, Tallinban pedig majdnem 21 dollár az átlagos árfolyam.
Az árnak azonban nem sok köze van a fogyasztáshoz, arra sokkal nagyobb hatást gyakorol, hogy milyen a jogi megítélése a fogyasztásnak. A jelentés készítői megadták, hogy az egyes városokban mennyi fű fogy, az egy főre jutó fogyasztást mi számoltuk ki a 120 város esetében.
A számokból az rajzolódik ki, hogy az ár lényegében egyáltalán nem befolyásolja azt, hogy egy városban mennyit szívnak. Az árak tehát alkalmazkodnak a helyi piaci viszonyokhoz, nem alakítják azokat. Sőt, a kettő között nagyon gyenge negatív korreláció van, ami azt jelenti, hogy kis mértékben még nőhet is a fogyasztás, ahogy drágul a fű.
Ez utóbbi magyarázata az, hogy a fejlett országok városaiban általában jóval magasabb az egy főre jutó fogyasztás, márpedig itt egyrészt megengedőbbek a jogszabályok, másrészt jóval nagyobb a lakosság elkölthető jövedelme, így hiába drágább a fű, anyagilag kisebb megterhelést jelent a megvétele. A legtöbbet egyébként Calgaryban szívnak, ott az egy főre jutó fogyasztás több mint hét gramm, de nagyon elöl van Prága és több francia város is. Franciaországon kívül Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában fogy kiugróan sok marihuána.
Ezeknek az országoknak a többségében pedig legalább részben legális a fű. Ahogy néhány kivételtől eltekintve mindenhol az ötven legnagyobb egy főre jutó fogyasztást felmutató városban. A Top50-be a teljesen tiltó államok közül csak francia, egyesült királyságbeli és ír városok kerültek be, azaz olyan országok települései, ahol azért annyira szigorú büntetésre nem számíthatnak a tilosban járók.
Ezzel szemben azokban a városokban, ahol keményen büntetik a fűfogyasztást, szinte senki nem szív – vagy legalábbis kevésbé hajlandóak közölni a felmérés készítőivel. A felmérés készítői külön kiemelték, hogy furcsa módon Jakartában a legolcsóbb a marihuána, ahol a drogfogyasztásért akár életfogytiglani börtönt, vagy halálbüntetést is lehet kapni. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az indonéz fővárosban ennek megfelelően hiába olcsó a fű, nem nagyon fogy: évente 0,1 grammot sem szívnak el átlagosan az emberek, amivel a 120-as lista 116. helyén végeztek.
Budapesten 0,84 gramm az egy főre jutó fogyasztás, ami nemzetközi összevetésben nem olyan sok, a magyar főváros is a lista utolsó negyedében van. Európában például csak az athéniak fogyasztanak kevesebb marihuánát, miközben több városban hatszor-nyolcszor nagyobb mennyiséget szívnak el egy évben fejenként.
Magyarul úgy tűnik, hogy a fűfogyasztást elsősorban az befolyásolja, hogy mennyire tiltják azt, illetve milyen szankciókra számíthat, aki mégis szív.
Az adatok összhangban vannak a szintén nemrégiben publikált európai kábítószer-jelentéssel. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja szerint a 18 és 34 év közötti magyar fiatalok mindössze 3,4 százaléka használt füvet tavaly, ami az egyik legalacsonyabb az egész unióban. Az EU átlag 14,1 százalék, de a franciáknál és a cseheknél például 20 százalék körüli arányt mértek.
Itt érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek a felmérések sokszor megkérdezésen alapulnak, ami erősen torzíthat az eredményeken. Ott ugyanis, ahol tiltott a fogyasztás, egészen biztosan alacsonyabb arányban vallják be a tényleges használók, hogy vétettek a jogszabályok ellen. Azaz a lehetséges szankcióknak nem csak a fogyasztásra, hanem annak elismerésére is negatív hatása van.
Mivel a kannabisz árindex is ilyen elemzésekből indult ki, egyáltalán nem lenne meglepő, ha alulbecsülte volna például a jakartai, vagy éppen a budapesti fűfogyasztást. A felmérés készítői szerint azonban a magyar fővárosban még így is jelentős bevételt hozna a fű megadóztatása. Számításaik szerint 7,7 millió dollár (jelenlegi árfolyamon 2,16 milliárd forint) folyna be, ha olyan mértékű adót vetnének ki a marihuánára is, mint amivel a dohánytermékeket sújtják. Ehhez persze előbb legalizálni kellene a rekreaciós marihuánafogyasztást.
Ebből a szempontból Kairó áll az élen. Bár az egyiptomi fővárosban tiltott a fű, így nem is túl magas az egy főre jutó fogyasztás, mivel azonban hatalmas a népesség, és elég magas a cigi adótartama is, akár 384 millió dollárt is beszedhetnének, ha a marihuánát is megadóztatnák.
Nincs sokkal elmaradva New York sem ettől. Az amerikai városban ugyan kevesebbet kell adózni a cigi után, itt azonban jóval több fű fogy, mint Kairóban. A teljes felhasználás szempontjából például New York áll az élen: ott 77 tonna marihuánát szívnak el évente.
Vállalat
Fontos