A magyar sörpiacon az utóbbi években egyre meghatározóbbá váltak a kézműves, vagy ahogy újabban mondani szokás, kisüzemi, vagy még újabb kifejezéssel élve a kraft sörök.
Az alternatív sörfőzdék magyarországi elterjedése 2010 után indult csak meg igazán, ami valószínűleg leginkább annak köszönhető, hogy 2012-ben a kormány egyrészt legalizálta a házi sörfőzést, ami elősegíti az új receptekkel való kísérletezést, másrészt csökkentette a kisüzemi sörök jövedéki adóját*Az intézkedés előtt a nagyipari gyártókkal azonos volt az adó mértéke, ami pedig még 2004-ben, az uniós csatlakozással hirtelen megemelkedett (ekkor volt tapasztalható az olcsó és alacsony minőségű külföldi sörök dömpingje a magyar piacon).. Pedig a kézműves sörök kultusza más országokban, például az Egyesült Államokban évtizedek óta meghatározó, de Európában is sok helyen már jóval a 2010-es évek előtt népszerűvé váltak.
A sörgyártási statisztikák arra utalnak, hogy még nem zárkózott fel a magyar kézműves söripar az európai mezőnyhöz, ugyanakkor a termékeik iránti kereslet dinamikusan növekszik. Ez a kézműves főzdék pénzügyi eredményein is meglátszik, ugyanis az általunk vizsgált 30 magyar kisüzem többsége az árbevételét és a nyereségét is növelni tudta tavaly. Igaz, még így is csak kis szeletét birtokolják a sörpiacnak.
A magyar sörpiac legnagyobb szereplői a Dreher, a Heineken és tőlük valamivel elmaradva a Borsodi*Jelen van Magyarországon a Carlsberg is, azonban gyártóként exportpiacokra termel, itthon csak kereskedőként értékesít, ezért az ő eredményüket most nem vesszük figyelembe.. A három szereplő együtt az utóbbi három évben stabilan 130-140 milliárd forint közötti éves árbevételt realizált, azonban tavaly nagy átrendeződés történt a csoporton belül a Dreher bevételeinek hirtelen csökkenése miatt: a vezető pozíciót 2014 után ismét a Heineken tölti be. A legtöbb nyereséget azonban mégis a Dreher tudta felmutatni az elmúlt évben (379 millió forintot), miközben a 2013 óta folyamatosan veszteséges Borsodi Sörgyár 607 milliós mínuszban zárt.
Az ötmilliárd forint körül ingadozó árbevételével a három nagy sörgyár és a kézműves főzdék közé ékelődik a Pécsi Sörfőzde, amiben Matolcsy György rokonai, Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán éppen egy éve szereztek 99 százalékos tulajdonrészt. A tulajdonosváltást követően hamar meg is jött az első nagy üzleti siker, a pécsi gyár lett a vizes világbajnokság hivatalos nagyüzemi sörbeszállítója.
Paradoxnak tűnő módon a tulajdonosok mégis a termelés megfékezését helyezték kilátásba, hogy kisüzemi főzdeként pozicionálják újra a Pécsi Sörgyárat. Feltételezhetően nem csak a kézműves sörök divatja sarkallta erre Szemereyéket, hanem az is, hogy 2018-tól a fentebb említett jövedékiadó-kedvezményt nyolc helyett már 200 ezer hektoliternyi sörre is lehet érvényesíteni (iparági pletykák szerint a változtatást épp a pécsi gyár kapacitására szabták).
Mindez meg is látszik a Pécsi Sörgyár adózott eredményén, a 2013 és 2016 között minden évben fél-háromnegyed milliárd forintos veszteséget termelő üzem 2017-ben már 265 milliós profitot hozott, miközben az árbevétele közel másfél milliárd forinttal csökkent.
Az árbevételük és az (el)ismertségük alapján*Az árbevételt értelemszerűen a beszámolók, míg az elismertséget a XII. Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete sörverseny első három kategóriája alapján vettük figyelembe.
A számításba vett harminc sörfőzde csoportja tehát úgy állt össze, hogy a legnagyobb árbevételű szereplők listájához hozzátettük még azokat a kisüzemeket, amelyek a forgalmuk alapján nem jutottak volna be, de díjazták őket a sörverseny legnívósabb kategóriáiban. vizsgálva a legmeghatározóbb 30 kézműves sörfőzde beszámolóit*Érdemes figyelembe venni az üzleti eredmények értékelésekor, hogy a kézműves sörfőzdék sokszor saját kocsmát, éttermet és szálláshelyet is fenntartanak, bevételeik tehát nem csak a sörgyártásból erednek. jól látható a kisüzemi iparág előretörése. Az általunk kiemelt főzdék csoportjában összességében több mint háromszorosára növekedett az árbevétel 2013 és 2017 között, azonban még a tavaly realizált összeg – mintegy 3 milliárd forint – is messze elmarad a termelését szűkítő Pécsi Sörgyár forgalmától.
Ha a Dreher, a Heineken, a Borsodi, a Pécsi Sörgyár és az említett harminc kézműves üzem tavalyi árbevételeit összeadjuk, akkor a keletkezett összegnek még mindig csak 2 százalékát köthetjük a kisüzemekhez. Igaz, ez az arány 2013-ban még csak 0,66 százalék volt, amikor ráadásul a kiemelt 30 kézműves főzde közül 10 nem is létezett.
Az egyes kézműves főzdéket külön-külön nézve is látszik, hogy az ágazat felfutóban van, 2016 és 2017 között többségük (18 a 30-ból) növelni tudta a bevételeit*A cikk irásának időpontjában két sörfőzde, a Monyo és a Hedon még nem tette közzé a 2017. évi beszámolóit, így róluk nem tudjuk, hogyan alakult az árbevételük a tavalyi évben..
A First Craft Beer és a Fehér Nyúl tavaly indultak be csak igazán, bevételeik több mint tízszeres növekedést mutatnak 2016-hoz képest, míg a Hop-Top négy és félszeres, a Mad Scientist és a – Pécsi Sörfőzdéhez hasonlóan Fidesz-közeli üzleti körökkel összefüggésbe hozható – Horizont pedig 3,5-3,7-szeres arányban bővítette forgalmát. Ha abszolút értékben nézzük a bevétel változását, 100 millió fölötti emelkedést ért el a Mad Scientist és a már régóta a piacon lévő Szent András, de nem sokkal maradt le tőlük a Horizont a maga 84 milliós forgalomnövekedéssel.
Az adózott eredmények is azt mutatják, hogy jó üzlet lehet a kézműves sörfőzés, ugyanis a vizsgált főzdék túlnyomó része nyereséget termelt. Messze kiemelkedik 126 milliós nyereségével a Szent András, ami évek óta őrzi, sőt egyre inkább erősíti ezt a pozícióját. A ranglista végén pedig – szintén évek óta – a Zirci Apátsági Manufaktúra található 2017-ben 37 millió forintos veszteséggel.
A kézműves sörfőzdék további fejlődése előtt az az egyik legnagyobb akadály, hogy a nagy sörgyártók sokszor kizárólagos szerződést kötnek a vendéglátókkal, amihez a kisüzemi főzdéknek nincs meg a kellő kapacitásuk. Ezeket a szerződéseket ráadásul a kocsmák, éttermek nem csak jogi szempontból tudják nehezen felbontani, hanem anyagilag is sokszor érdekeltté teszik őket a nagy sörgyárak abban, hogy az ő terméküket forgalmazzák.
A jövedékiadó-kedvezmény már említett kitolása 200 ezer hektoliterig ugyan elvileg segít a kézműves üzemek helyzetén, a gyakorlatban viszont alig van olyan főzde, amely akkora volumenben termelne, hogy csak az adószabályok akadályoznák a továbblépésben.
Vállalat
Fontos