Nagyon úgy tűnik, hogy még azt a részét sem tartja be a Gazprom a gigantikus orosz-ukrán gázper ítéletének, amit korábban győzelmi jelentésként tettek közzé. Több mint két év szünet után csütörtökön kellett volna újraindítani a két ország közötti gázkereskedelmet, ám hiába fizetett előre az ukrán állami cég, a Naftogaz, Moszkva egy kiegészítő megállapodás hiányára hivatkozva megtagadta a szállítást.

Ez azt jelenti, hogy a szomszédos államok konfliktusában egy nap szünet sem volt. Az évek óta húzódó gázper ugyanis számos ítélethozatal után épp szerdán zárult.

A gázper a két ország között fokozatosan erősödő, a Krími félsziget elfoglalásában, illetve a kelet-ukrajnai harcokban kicsúcsosodó konfliktus egyik fontos frontja volt. Az orosz gázóriás, illetve az ukrán Naftogaz kölcsönösen dollár-tízmilliárdokat követelt egymástól, a perek teljes összege meghaladta a 80 milliárd dollárt, ami éves ukrán GDP háromnegyede. Épp ezért a kezdetektől általános nézet volt, hogy ha a Gazprom nyer, azzal a teljes ukrán gazdaságot térdre kényszeríthetik az oroszok.

A vita egy korábban kötött gázszerződésből eredt, amiről mindkét vállalat azt állította, hogy a másik fél megszegte. A Gazprom Ukrajnával is nagyon hasonló megállapodást kötött, mint amilyet még a kilencvenes évek közepén Magyarországgal. Ennek értelmében Kijevnek minden évben meghatározott mennyiségű gázt kellett volna kifizetnie, akkor is, ha ezt nem tudja átenni^*A szakmában ezt hívják “vedd át vagy fizess” (take-or-pay) feltételnek. Lényege, hogy a vevő akkor is köteles kifizetni a kontraktusban rögzített mennyiség egy részét, ha az adott évben valamiért kevesebb gázra lenne szüksége..

Ebből a kitételből itthon is volt probléma. Három évvel ezelőtti budapesti találkozójukon Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin azonban abban állapodtak meg, hogy a korábbi években át nem vett 1500-2000 milliárd forint értékű gázt nem kell egyben kifizetni, hanem a következő években lehívhatja Magyarország.

Az ukránokkal azonban nem volt ilyen elnéző Moszkva, náluk perre mentek és azt követelték, hogy egyben fizessék ki a teljes összeget. Ráadásul itt sokkal több pénzről volt szó, mint Magyarország esetében. Korábban a Világgazdaság a Naftogaz tájékoztatása alapján azt írta, hogy a Gazprom 47,1 milliárd dollárt követel az ukrán cégtől, aminek meghatározó része az át nem vett gáz. Később ennél magasabb, 56 milliárdos számot is lehetett olvasni a nemzetközi sajtóban.

Ezzel párhuzamosan azonban a Naftogaz is tízmilliárdokra perelte a Gazpromot. Az ukránok 18 milliárd dollárt követeltek azért, mert álláspontjuk szerint az oroszok évekig túlszámlázták nekik a gázt, illetve további 12,3-at a tranzit-megállapodás megszegése miatt. Utóbbi értelmében a Gazpromnak minden évben meghatározott mennyiségű gázt kellett volna Európába szállítani az ukrán hálózaton keresztül, és ezért egy adott összeget fizetnie, ám Kijev azt állította, hogy ennek nem tettek teljes mértékben eleget.

A perben számos ítélet született az elmúlt hónapokban, 100 százalékos bizonyosságig azonban nem lehet megállapítani, hogy ki mennyit nyert. Az eljárás ugyanis egy stockholmi választott bíróságon zajlott, ők pedig sosem kommentálják az ítéleteket. Így viszont csak a két érintett fél beszámolóira lehet hivatkozni, amelyek gyakran ellentétes előjelűek voltak.

Mindent összevetve úgy tűnik, hogy az ukránok jöttek ki jobban az ügyből. A bíróság ugyanis elutasította a Gazprom át nem vett gáz miatti követelését, és megítélte a kompenzációt a Naftogaznak a túlárazás miatt.

A per utolsó szakaszát, amiben most szerdán született ítélet, nagyjából döntetlenre hozták a felek. Bár az oroszoknak fizetniük kell a tranzit-megállapodás megsértése miatt is, az ukrán állami cég közleményében sokkal kisebb elnyert összeg szerepel, mint amit követeltek. A 12,3 milliárdból úgy tűnik csak 2,6-t kapnak meg, igaz most már az ukránok is csak 4,6 milliárdos károkozásról beszéltek. Vélhetően az történt, hogy a nagyobb összegből ennyit ismert el a bíróság, és ezt az összeget csökkentették egy másik ügyben korábban a Gazpromnak megítélt 2 milliárddal.

A 2 milliárdos győzelemről egyébként tavaly decemberi „győzelmi jelentésükben” az oroszok is beszámoltak, azzal kiegészítve, hogy a bíróság meghatározott mennyiségű gáz átvételére is kötelezte Ukrajnát. A legtöbb forrás szerint a Naftogaznak 2019-ig évi 4 milliárd köbmétert kell vásárolnia a Gazpromtól^*Máshol 2018-as határidőről és 5 milliárd köbméterről lehetett olvasni.

Bár a mennyiség nem jelentős Ukrajna teljes fogyasztásához képest, abból a szempontból éles váltás, hogy Kijev 2016 eleje óta egyáltalán nem importált az oroszoktól, inkább Európa irányából vásárolt^*Egyébként szintén orosz eredetű gázt. A Naftogaz korábban be is jelentette, hogy március 1-jétől újraindulnak az oroszországi szállítások, erre azonban nem került sor.

A Gazprom ugyanis annak ellenére megtagadta a szállítást, hogy az ukránok előre kifizették a rendelt mennyiséget. Alekszandr Medvegyev, az orosz gázmonopólium vezérigazgató-helyettese ezt azzal indokolta, hogy bár a felek között valóban van egy 2019 végéig élő megállapodás, ezt ki kellene egészíteni egy külön egyezménnyel. Épp ezért a Gazprom úgy döntött, inkább visszautalja a pénzt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat gáz gazprom Naftogaz per Olvasson tovább a kategóriában