Nem sikerült a címvédés a New England Patriotsnak a profi amerikai futball-bajnokságban (NFL). A Foxborough-i csapat minden idők második legtöbb pontot hozó Super Bowlján (SB) ezúttal 41-33 arányban alulmaradt a Philadelphia Eagles-szel szemben. Bár a Pats most elbukta a finálét négy éven belül harmadik döntőjét játszotta. Az együttes dominanciája – különösen főcsoportjában – megkérdőjelezhetetlen és ez valószínűleg nem csak az ellenfeleket aggasztja.

A minden bizonnyal ezúttal is rendkívül sikeres SB ellenére ugyanis az NFL tévés és üzleti szempontból elég gyenge idényt zárt. Ebben pedig a New England sikersorozatának is lehet szerepe. Míg ugyanis egy adott csapatnak természetesen jót tesznek a sportszakmai sikerek (bevételei és értéke is nő), addig a sportág egészének inkább árt, ha egy együttes túl meghatározó szerephez jut.

A szaksajtó nagyjából a szezon harmadik hetétől másról sem írt, mint hogy esik a mérkőzések nézettsége. A kedvezőtlen folyamatot egy ideig egyszeri tényezőkkel magyarázták. Sokáig a leginkább elfogadott ok az amerikai himnusz alatt térdelő futballisták miatti botrány volt^*Colin Kaepernick, a San Francisco 49ers korábbi irányítója kezdte ezt a tiltakozást 2016-os előszezonban. A játékos a feketékkel szembeni, rendszerszerű rendőri brutalitásra szerette volna felhívni a figyelmet. Eleinte ült a himnusz alatt, majd egy játékostársa tanácsára térdelni kezdett. Az akció a kezdetektől megosztotta az NFL nézőit és játékosait, így eleinte nem követték sokan Kaepernick példáját. Ez azonban teljesen megfordult, amikor Donald Trump – több, mint egy évvel az első ilyen akció után – egy beszédében kijelentette: a csapattulajdonosok helyében lezavarná azokat a játékosokat a pályáról, akik nem adják meg a tiszteletet a nemzeti lobogónak. A következő héten a csapatok többsége kollektíven térdelt a himnusz alatt, de olyan együttesek is voltak, amelyek ki sem mentek a pályára., amire hivatkozva még az is felmerült, hogy egyesek bojkottálják a közvetítéseket. Az akkor már több, mint egy éves vitába ráadásul októberben Donald Trump elnök is beszállt, ami az egész történetnek újabb lökést adott. Emellett nem tett jót az NFL megítélésének, hogy bebizonyosodott, a játékosok tényleg súlyos agykárosodást szenvednek a sok ütközéstől, és egyes népszerű csapatok gyengébb szereplése, illetve neves játékosok sérülései is visszavetették a nézettséget.

A számok azonban annyira katasztrofálisan alakultak, hogy egy idő után felmerült: ezeknél a dolgoknál több van a háttérben. Az alapszakasz^*Az NFL szezonja két szakaszra osztható. Az alapszakaszban szeptember és december között egy elég komplex versenyrendszerben valamennyi, azaz mind a 32 csapat 16 mérkőzést játszik. A januári rájátszásba már csak a 12 legjobb csapat jut, amelyeknek korábbi teljesítményüktől függően (egyenes kieséses rendszerben) 2 vagy 3 meccset kell nyerniük, hogy kiharcolják a SB-részvételt. nézettsége már 2016-ban is 8 százalékkal esett, ezt sikerült most egy újabb közel 10 százalékos zuhanással megfejelni. Idén átlagosan 14,9 millióan néztek meg egy meccset, ami kilenc éves mélypontnak számít, a 2015-ös szinthez képest pedig 3 milliós visszaesést jelent.

A trend ráadásul a bajnokság második szakaszában, a rájátszásban nem csak folytatódott, még erősödött is. Volt olyan forduló, amikor minden meccsen 10 százalék feletti volt a visszaesés, és még a főcsoportfinálékra (a Super Bowlba jutásról döntő két mérkőzésre) is 8 százalékkal kevesebben voltak kíváncsiak, mint tavaly. Pedig utóbbi két meccs rendre az év második és harmadik legnézettebb tévéműsora az Egyesült Államokban az SB után. Ha ennyi nem lett volna elég a rossz hírekből a liga vezetésének, január közepén az is kiderült, hogy az érdeklődés csökkenése már a reklámbevételeken is meglátszik. Az NFL-t közvetítő csatornákhoz 2017-ben kevesebb pénz folyt be a hirdetésekből, mint egy évvel korábban.

Az utóbbi hetekben ezért egyre többekben fogalmazódott meg, hogy nem csak a térdelés és a sérülések okozzák a hanyatlást, a nézettség esése mögött strukturális okok vannak. Volt olyan elemzés, ami a közösségi médiát hibáztatta, mondván az elmúlt évek felfutása részben annak volt köszönhető, hogy egyre többen kommentelték, illetve követték közösen ezeken keresztül a meccseket, ennek újdonsága azonban mostanra elmúlt. Mások a nemrégiben bevezetett meccsközbeni összefoglalókat tették felelőssé.

A New England uralma, mint lehetséges ok eddig nem igazán került elő, pedig más sportágak tapasztalatai alapján adhat okot aggodalomra. Bár Németországban és Olaszországban valószínűleg soha annyira nem volt népszerű a Forma-1, mint Michael Schumacher Ferraris sikerszériájának idején, a sportág iránti érdeklődésnek összességében nem tett jót, hogy esetenként már nyáron eldőlt a világbajnoki cím sorsa.

Ugyanez előfordulhat az NFL-ben is, ahol ugyan nem példa nélküli a Pats sorozata, de minden ilyen a liga egyik üzleti pillérét rengeti meg. Az NFL versenyrendszerét ugyanis eleve úgy alkották meg, hogy a bajnokság minél nagyobb bevételt generáljon. Ennek több fontos eleme is van, de kettő kiemelkedik, ezek pedig

1. a draft és
2. a franchise-rendszer.

A bajnokság – szemben például az európai focival – zárt rendszerű, ami azt jelenti, hogy nem lehet kiesni és feljutni, mindig ugyanazok a csapatok játszanak. Így időről időre felborulhatnak az erőviszonyok, egy-egy csapat dominánssá válhat. Ezt hivatott ellensúlyozni a játékos-igazolások szabályozása, ezen belül is a draft, aminek keretében az együttesek az egyetemen éppen végző tehetségek között válogathatnak. A választás ugyanis szigorúan kötött sorrendben történik, ahol az előző idényben gyengébben szereplő csapatok élveznek elsőbbséget.

Emiatt akár egyik idényről a másikra is változhatnak az erőviszonyok, elképzelhető, hogy egy csapat egy rossz év után kifejezetten jó szezont zár, míg a tartósan élmezőnybe tartozó együttesek elvileg gyengébb utánpótlást kapnak. Ezt csúfolja meg a New England rendkívül hosszú sikerszériájával. Az előző másfél évtizedben hét nagydöntőt játszottak, és mindössze egyszer fordult elő, hogy nem jutottak rájátszásba. Ha csak az elmúlt hét évet nézzük, ott még jobb a mérleg: négy Super Bowl-részvétel, és a másik három évben is az SB előszobájában, a főcsoportdöntőben estek csak ki.

A draft mellett az NFL üzleti sikerét garantáló másik tényező a franchise-rendszer, illetve az ehhez kötődő úgynevezett területi elv. Utóbbihoz igazodva a csapatok székhelyét az évek folyamán tudatosan úgy alakították, hogy azok lefedjék a nagyobb helyi médiapiacokat. Az elv az volt, hogy ha minden fontosabb városnak, régiónak adnak egy (vagy két) csapatot, amelynek drukkolhatnak, akkor többen fogják nézni a meccseket, ez pedig felhajtja a ligaszintű bevételeket is.

Az elképzelés tökéletesen bejött: az NFL messze a legkedveltebb tévéműsor lett. Tavaly a visszaesés ellenére az 50 legnézettebb adásból 37 valamelyik amerikai futball mérkőzés volt. Ezért is vélekednek sokan úgy, hogy igazából nem a sorozattól, hanem általában  televíziótól fordulnak el az emberek. Ezt támasztja alá, hogy minden fontosabb show nézettsége esik az Egyesült Államokban: a Golden Globe-ot például 8 százalékkal, a Grammyt negyedével nézték kevesebben az idén, mint tavaly.

Nagyjából ezzel hárította el a hanyatlásra vonatkozó kérdést Roger Goodell NFL-vezér is. Más kérdés, hogy ez még a hirdetési bevételek eséséről szóló statisztika megjelenése előtt volt. Bár a tévéreklámokból származó források csökkenése közvetlenül nem érinti a ligát, hosszabb távon közvetve igen, hiszen ha a csatornák kevesebb pénzhez jutnak a közvetítések révén, akkor kevesebbet is lesznek hajlandóak fizetni értük.

Egyébként, ha Goodell magabiztosnak is tűnik, a liga azért tett az elmúlt években annak érdekében, hogy újabb piacokat nyisson az NFL előtt. 2016 óta két csapat is Los Angelesbe költözött egy-egy kisebb piacról: a Chargers San Diegóból, a Rams St. Louisból. Rövid távon ez ugyan inkább a nézettség csökkenése irányába hat, néhány éves távlatban azonban már növekedést generálhat.

A Super Bowl, azaz nagydöntő viszont teljesen külön életet él. Kicsit olyan, mint egy vb-döntő, még az is megnézi, aki egyébként soha nem követi a sportág eseményeit. Ennek ellenére a vasárnapi meccs nézettsége biztosan tanulságos lesz. A kilátások nem voltak rosszak, hiszen két nagy piacon működő, és alapvetően kedvelt csapat került be a döntőbe. A New Englandnél csak a Dallas Cowboysnak van több követője a közösségi médiába, de az élvonalba tartozik ebből a szempontból a Philadelphia is.

Szakértők ennek ellenére arra számítottak előzetesen, hogy a SB ezúttal is kevesebb nézőt ültet majd le a tévék elé, mint egy esztendővel korábban. Erre utalt az is, hogy a mérkőzést műsorra tűző NBC (a Super Bowlt a három nagy amerikai adó, a Fox, az NBC és a CBS éves váltásban közvetíti) nem emelt a hirdetések árán, továbbra is 5 millió dollárt kértek egy 30 másodperces spotért.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnák növelni a bevételeket. Sőt, az előrejelzések szerint komoly boom várható, köszönhetően annak, hogy amint a sorozat összes mérkőzésén, a SB-n is egyre több a hirdetés. A végtelenségig azonban ezt a stratégiát sem lehet folytatni, így nem csoda, hogy a Super Bowl előtti hetekben már a nagydöntőt fenyegető gyülekező felhőkről írtak az amerikai lapok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat New England Patriots NFL Philadelphia Eagles Super Bowl Olvasson tovább a kategóriában