A komolyabban alig több mint egy éve versenyző Rob Cross nyerte a 2018-as PDC darts világbajnokságot. A 27 éves angol játékos a döntőben a 16-szoros világbajnokot, az élete utolsó tétmérkőzését játszó Phil Taylort verte nagyon könnyedén (7-2-re), olyan játékkal, ami a most visszavonuló legenda legjobb formáját idézte.

Rob Cross 2016-ban, a UK Open egyik selejtezőjében tűnt fel, onnan jutott be élete első jelentősebb dartsversenyére. Azóta pályája elég meredeken ível felfelé, és bár már 20. kiemeltként érkezett a vb-re, győzelme így is elég nagy meglepetésnek számít. Különösen úgy, hogy tényleg elég komoly skalpokat gyűjtött be: Taylor előtt az elődöntőben az elmúlt évek egyértelműen legjobb játékosát, a holland Michael van Gerwent verte nagyon kiélezett küzdelemben.

A fiatal angol győzelmével bő két hét alatt 400 ezer fontot (140 millió forintot) dobált össze, szinte pontosan annyit, amennyit korábbi teljes pályafutása alatt. Ami pedig talán ennél is fontosabb: a világranglista 3-4. helyére jött fel (a rangsort hivatalosan még nem frissítették).

A dartsversenyek, és különösen a vb díjazása rakétaként emelkedik az elmúlt években. Miközben 2013-ban még csak 1 millió fontot (jelenlegi árfolyamon 350 millió forintot) osztottak szét a résztvevők között, ezúttal ennél már 80 százalékkal többet. A végső győztes díjazása pedig duplázódott: az öt évvel ezelőtti 200 ezerről ugrott 400 ezer fontra. Hosszabb távon ennél is nagyobb a fejlődés: az évezred elején a teljes mezőny alig több, mint negyedannyi pénzt kapott, mint most a világbajnok.

Persze valami ilyesmi lehetett a cél akkor, amikor a 90-es évek derekán néhány dartos megelégelte, hogy a vb-ket addig szervező brit szövetség nem gazdálkodik túl jól a televíziós közvetítésekkel, és ezért a saját kezükbe vették az irányítást. Több sportágban is lezajlott hasonló folyamat. Az egyik legemlékezetesebb talán a Forma-1 esete, ahol két évtizeddel korábban a csapattulajdonosok csavarták ki a kereskedelmi jogokat a nemzetközi Automobil-szövetség kezéből (élükön egy Bernie Ecclestone nevű, nem túl sikeres egykori autóversenyzővel).

Példa tehát volt a lázadó dartsjátékosok előtt, akik éltek is a lehetőséggel. Ráadásul, ha lehet még drasztikusabban, mint az F1-ben, hiszen ők egy konkurens szervezetet (és sorozatot) hoztak létre és vittek sikerre Professional Darts Corporation (PDC) néven. Az áttörésre azonban viszonylag sokat kellett várni. Az 1994-es kiválás után csak 10 évvel kezdett igazán beindulni az üzlet. A pénzdíjas versenyek száma 2005-re a tíz évvel korábbi hétről nyolcszorosára emelkedett, a megnyerhető összeg (ami logikusan nagyjából párhuzamosan mozgott a sportágba áramló pénzzel) pedig ennél is nagyobb mértékben nőtt.

A 2010-es évek elején volt némi megtorpanás, de a William Hill fogadóiroda vb-névszponzorként való feltűnése, és a versenyek nézettségének rohamos emelkedése újabb lökést adott a dartsnak. Így értünk el oda, hogy az idén nagyjából 60 (azaz a 13 évvel ezelőttivel szinte azonos számú) versenyen már több mint 10 millió fontot osztottak szét, és tucatnyi olyan esemény volt, aminek összdíjazása meghaladta a negyedmilliót.

Egy ideje már a ranglistát is az előző két évben nyert pénzdíjak alapján állítják össze. A mostani vb előtt – az ezúttal az elődöntőben épp Crosstól vereséget szenvedő – Michael van Gerwen vezetett 2,67 millió fonttal (935 millió forinttal), de fontmilliomos volt az elmúlt két szezon alapján két skót, Gary Anderson és Peter Wright is.

A darts gazdasági fejlődését jól mutatja, hogy Phil Taylor (aki 1994-ben a lázadók egyike volt) teljes pályafutása alatt 7,5 millió fontot dobált össze, míg napjaink legsikeresebb dartsozója, van Gerwen úgy tart 5,5 milliónál, hogy csak 10 éve aktív PDC-versenyző, és eddig mindössze két vb-t nyert (arról nem is beszélve, hogy 1994-ben még csak öt éves volt). A jelenlegi díjak mellett Taylornak csak a vb-eredményeiből 6,5 millió font felett kellene tartania, és azért néhány egyéb versenyt is behúzott a világbajnokságokon kívül.

Jelenleg a ranglistán egyébként 44 olyan játékos szerepel, aki két év alatt százezer fontnál többet keresett. Ez a szint nagyjából a vízválasztó, mivel – a Figyelő egy tavalyi cikke szerint – egy profi nagyjából 50 ezret költhet idényenként nevezési díjakra és utazásra. Ennél persze kevesebből is ki lehet jönni, de egész biztos, hogy annak, aki nincs benne az első ötvenben, inkább ráfizetés a versenyzés.

Ez a helyzet vélhetően a magyar játékosokkal is. Közülük a legelőkelőbb, 308. helyen Bezzeg Nándor áll 4890 fontos keresettel. Őt Kovács Patrik követi (330.) 4090 fonttal majd Végső János (349.) 3801-vel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat darts Michael van Gerwen PDC Phil Taylor Rob Cross világbajnokság Olvasson tovább a kategóriában