Azt tudjuk, hogy évente mennyi sört iszik átlagosan egy magyar ember – 62 litert egyébként, amely messze van az európai élbolytól, hiszen egy tisztességes cseh állampolgár 143 litert gördít le a torkán – de hogy állunk a gyártással?

Kiderült, hogy európai összehasonlításban egészen hatékonyak a magyar sörgyárak.

A Brewers of Europe, vagyis az európai sörgyártók szervezete nemrég jelentette meg a 2016-os (innen letölthető) statisztikáit, amely szokásos módon az európai gyártással és a fogyasztással is foglalkozik. Az unalomig ismert adatok mellett ezúttal számoltunk egy új mutatót is, az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy egy sörgyári alkalmazottra hány ezer hektoliter legyártott sör jutott 2016-ban.

Ebben a hatékonysági mutatóban egyáltalán nem állunk rosszul, Európában a nyolcadik legjobb helyen vagyunk, és olyan nagy sörivó nemzeteket is megelőzünk, mint Németország vagy az Egyesült Királyság (sajnos megfelelő cseh adatot nem tartalmaz a statisztika). Egy magyar söripari dolgozóra átlagosan 3,67 ezer hektoliter sör gyártása jutott 2016-ban, de ebben benne van a sörgyár könyvelője és a portása is.

Mielőtt azonban ujjongani kezdenénk, egy nagyon fontos körülményt is figyelembe kell venni: Európa nyugati felében az utóbbi időben gomba módra elszaporodtak a kis házi sörfőzdék, márpedig ezekben a kvázi kézműves műhelyekben – legalábbis mennyiségi szempontból – sokkal rosszabbak az arányok, mint a nagy sörgyárakban.

Ez lehet az oka például annak, hogy Svédország majdnem a lista legalján végzett, de a hatékonyságáról közismert országban a statisztika 278 kis sörfőzdét tart számon. Ez jóval több a magyarországi 55-ös adatnál, míg az összesített gyártási mennyiségben mi vezetünk, hiszen nálunk 2016-ban 6,2 millió hektoliter, Svédországban pedig csak 4,8 millió hektoliter sör készült. Hasonlóan torzíthatja az eredményt ez a jelenség az Egyesült Királyságban, ahol a nagy gyárak mellett kiemelkedően sok, már majdnem 2200 kis üzem működik.

Ahogy az Economist elemzéséből is kiderül, Európában a kisebb sörfőzdék összesített száma már átlépte a 7 ezret, amire még sosem volt példa. A trend mögött az a jelenség áll, hogy a vastagabb pénztárcájú vevők egyre nagyobb keresletet támasztanak, a kínálati oldalra pedig viszonylag könnyű belépni, mert egy kisebb sörfőzde (más befektetésekhez képest) nem kerül sokba, és a technológia sem nagyon bonyolult.

A sörfogyasztást egyébként nagy mértékben befolyásolja az adott év nyári időjárása is, és előfordulhat, hogy egy-egy hidegebb évben kisebb piaci kereslet mutatkozik, amit a jellemzően belföldre termelő gyárak nehezen tudnak a munkaerő létszámával követni. Így kis mértékben ez is eltolhatja a számokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat hatékonyság sör sörgyár Olvasson tovább a kategóriában