Nagyon sok álláshely és fizetés függ attól, hogy hogyan megy a kisebb és közepes vállalatoknak, hiszen ők foglalkoztatnak kétmillió embert a versenyszférában dolgozó hárommillióból. A munkaerőpiacon tehát jelentős szerepet töltenek be ezek a cégek, ám a gazdasági teljesítményük messze elmarad a nagyvállalatokétól. 2016-ban egy kkv egy foglalkoztatottra vetítve csak a 38 százalékát termelte meg a nagy cégek hozzáadott értékének, de a beruházások terén a legnagyobb a lemaradásuk, fajlagosan csak tized annyit költenek erre, mint a nagyok.
Óriásiak a különbségek a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok termelékenységében, amire a KSH nemrég megjelent kiadványa is rávilágít. Annak ellenére, hogy a cégek 99 százaléka kkv, az összes bruttó hozzáadott értéknek csak a 43 százalékát adták ők 2016-ban, míg az összes nettó árbevételnek a 42 százalékát könyvelhették el.
A legkisebb részt így is a beruházásokból vették ki: a vállalkozások beruházásainak 34 százalékát adták a kkv-k tavaly, míg az összes beruházásnak csak a 27 százalékát. Mindez az alacsony beruházási hajlandóságra vezethető vissza, vagyis, hogy a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza a gazdasági tevékenységükbe. Emellett a kkv-körbe tartozó vállalkozásokra más tevékenységi struktúra jellemző: kisebb a nagy tőkeigényű árutermelő ágak súlya és magasabb az alacsonyabb beruházásigényű szolgáltatásoké.
A szerkezeti eltérések mellett a kkv-k alacsonyabb beruházási aránya azzal is magyarázható, hogy körükben a magyar tulajdonú, kevésbé jövedelmező cégek dominálnak, amelyek ritkán képesek visszaforgatni a nyereséget az üzletbe. Ezzel szemben a nagyvállalatoknál a külföldi tulajdon dominál, ami sokkal nagyobb tőkeerőt is jelent, nem véletlen, hogy az összes beruházásban ezek a külföldi érdekeltségű vállalatok jelentős súlyt képviselnek. Emellett az alacsony beruházási hajlandóság azzal is összefüggésben lehet, hogy a kisebb cégek vezetői többnyire úgy látják, hogy nem éri meg befektetni, mert alacsony a megtérülés.
A kkv-k beruházásai egyébként az utóbbi három évben minimális csökkenést mutattak, de nem állapítható meg egyértelmű trend ezen a téren. Az egy kkv-ra jutó átlagos beruházásérték 2014-ben 2,2 millió, 2015-ben 2,1 millió, 2016-ban 2 millió forintot tett ki. Ez azt is jelenti, hogy tavaly a bruttó hozzáadott érték kevesebb, mint ötödét (17 százalék) forgatták csak vissza, szemben a nagyvállalatokkal, amik annak 25 százalékát fordították beruházásokra.
Bár a versenyszektor összes beruházásán belül kisebb a kkv szektor súlya, a kis- és középvállalkozások beruházásokban játszott szerepét növeli, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban meghatározó az aktivitásuk: a mezőgazdaságban és az építőiparban a versenyszektor beruházásainak túlnyomó hányadát a kkv-szektor adja.
Összességében a kkv-k teljesítménye mind a termelékenységben, mind a beruházások terén messze elmarad a nagyvállalatokétól, ami egyrészt szerkezeti különbségekre vezethető vissza, másrészt arra, hogy a kkv-k jellemzően magyar kézben lévő, többségében tőkegyenge vállalkozások, amik beruházási képessége jóval rosszabb a többségében külföldi érdekeltségű nagyvállalatokénál. Ez ad magyarázatot a bérszínvonalbeli különbségekre is, hiszen csak a megújulni és növekedni képes cégek tudnak beszállni a bérversenybe.
Az idén elkezdődött jelentős minimálbér és általános béremelkedés közepette ugyanakkor a kkv-k nagy része is rá lesz kényszerítve, hogy növelje a hatékonyságát, különben előbb-utóbb elveszíti a munkavállalóit. A magyar kkv-k innovációs tevékenységének, beruházásainak fellendítéséhez kormányzati ösztönzés és támogatás is szükséges lesz, ugyanis ezek a cégek messze nem olyan erősek, mint a külföldi tulajdonú társaik.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
