Bár mintegy két évet kellett várni arra, hogy az Apple előrukkoljon egy a szokásosnál kedvezőbb árú iPhone-nal, a múlt héten piacra dobott 2020-as iPhone SE készülék mégis megosztja a potenciális vásárlókat. Ugyanis sokan ugyanolyan, négycolos minitelefont vártak a cégtől, mint az első iPhone SE, amely 2016 tavaszától 2018 őszéig volt elérhető a gyártó kínálatában. Ehhez képest az új SE pont ugyanakkora, és pont ugyanúgy is néz ki, mint a 4,7 colos képernyővel szerelt iPhone 7 és 8 modellek.
Viszonylag hosszas keresés után is csak egyetlen olyan telefont találtunk a hazai boltokban, amely hasonló méretű a 2016-os első iPhone SE-hez: ez egy kevésbé ismert kínai gyártó, a Cubit King Kong Mini készüléke. A négycolos telefon Android 9.0 rendszert futtat, és bár nagyobb kapacitású akkumulátor van benne, mint akár az első, akár a most megjelent iPhone SE-ben, mivel csak egy régebbi lapkakészlet van a belsejében, nem túl acélos az üzemideje.
Mellette szól a strapabíró kivitel, ellene viszont az, hogy nincs benne a mobilfizetéshez is szükséges NFC chip, ami ma már a legolcsóbb alapmobilnak is a része. Tekintve, hogy a 45 ezer forint körüli árú készüléket egy nem túl ismert kínai gyártó adja, nincs garancia a szoftverének a frissítésére, a biztonsági hibák javítására, ezért nem valós alternatívája az iPhone SE-nek.
A konkurenciát vizsgálva szembetűnő, hogy mennyire elavult az iPhone SE dizájnja, amelyen az érintőképernyő csupán az előlap 65,4 százalékát foglalja el. Ezzel szemben az SE kevesebb mint harmadába kerülő Samsung Galaxy A10 és Xiaomi Redmi 8A típusokon már olyan „faltól falig” kijelzőt találunk, ami 81 százalékos hasznos területet (képernyőt) kínál az előlapon. Ezeknek a mobiloknak a modernebb formaterve lehetővé teszi, hogy ugyanakkora helyre nagyobb méretű kijelzőt építsenek be, az előlapi kamerát is elrejtik a kijelző valamelyik szegletébe, míg az iPhone-ban ez még a vastag kávára kerül.
A 2016-os és a 2020-as iPhone SE, illetve a 2018-as iPhone XR a PhoneArena.com telefonösszehasonlító felületén
Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a dél-koreai és a kínai gyártó telefonja mintegy 2 centiméterrel magasabb és nagyjából egy centiméterrel szélesebb az új iPhone SE-nél, nem véletlen, hogy 6 colosnál nagyobb kijelző is elfért bennük. A nagyobb képmérettel való matekozást pedig az is segíti, hogy az utóbbi három évben az okostelefonok a korábbinál hosszúkásabb képarányú kijelzővel kerülnek ki. A Xiaomi Mi 9 SE típus drágább, de kompaktabb kivitelű az előző két típusnál, de még az is egy centiméterrel magasabb és 0,8 centiméterrel szélesebb az iPhone SE-nél, képernyője azonban egy kicsivel 6 col alatt marad.
Egyébként maga az iPhone 8/SE manapság már kifejezetten kompakt méretű okostelefonnak számít, a hazai kereskedőknél csak elvétve találunk olyan androidos készüléket, amely hasonló, „egykezes” kivitelű lenne, már a belépő szint telefonjai is 5-6 colos, lapátméretű képernyőkkel rendelkeznek.
Pedig tavaly ilyenkor még a Samsung is fontosnak tartotta, hogy a csúcsmodell Galaxy S10 készülékéből elérhető legyen egy kompaktabb, S10e nevű modell a nagyobb verziók mellett (ez csak egy hangyányival nagyobb az iPhone SE-nél), de az idei S20-as szériából már nem érkezett egyetlen kompakt kivitel sem. Hasonló igaz a Xiaomira: tavaly a kínai gyártó még előrukkolt egy kompaktabb modellel, a Mi 9 SE-vel (ami azért kicsivel nagyobb az S10e-nél és az iPhone SE-nél), az idei Mi 10-esből azonban már nem jött ki kisebb verzió.
De miért tűnnek el a kompakt mobilok? Leginkább azért, mert az átlagos vásárló egyre nagyobb képernyős okostelefonra vágyik. A Telenor Magyarországnál például így alakult a legnagyobb darabszámban eladott okostelefonok toplistája az elmúlt öt évben:
A cseh tulajdonú operátor ügyfelei számára a cég kutatása szerint a vételár, az akkumulátor kapacitása, a kamera, a processzor, a kijelző, a memória és a háttértár mérete a legfőbb tényezők a választáskor ebben a sorrendben, míg a telekomos ügyfelek a kamera képessége, az akkumulátoros üzemidő, és a kijelzőméret, illetve a márka alapján döntenek egyik vagy másik modell mellett.
Így lettek egyre nagyobbak a legnépszerűbb mobilok a Telenornál – jól látszik a dizájn megváltozása is rajtuk
Az új iPhone SE első tesztjei szerint szupergyorsan futtat játékot és appokat egyaránt, ami nem csoda, hiszen a néhány hónapja bemutatott iPhone 11-ből származó A13-as processzorával szereli az Apple. Ez azért érdekes húzás, mert a nagyobb, nehezebb, de jobb akkuval felszerelt és drágább iPhone XR modell is régebbi A12-es chipet használ. Bár az A13-as lapka nemcsak valamivel gyorsabb, de takarékosabb is elődjénél, az iPhone SE-be ugyanolyan kis kapacitású telepet szerelnek, mint az iPhone 8-ba: így nem meglepő, hogy az első beszámolók szerint nem kiemelkedő (bár nem is kifejezetten rossz) az akkumulátoros üzemideje. Ilyen kis készülékházba ugyanis csak nagyjából feleakkora kapacitású telepet lehet belezsúfolni, mint akár egy jóval olcsóbb androidos „lapátmobilba”, vagy az Apple nagyobb mobiljaiba, például az iPhone 11-be vagy az XR-be.
Ennek nyomán nem csoda, ha az átlagvásárlók a nagyobb készülékeket kedvelik: bár például a Samsung Galaxy S10e nem fogyott kifejezetten rosszul, a nagyobb S10 változat népszerűbb volt nála. És a nagyobb készülékek gyártása is egyszerűbb, mivel több hely van belsejükben az alkatrészeknek, illetve az akkumulátornak – magyarázza Khell Bogdán, a Mobilaréna hírportál főszerkesztője. Khell arra számít, hogy a kompakt méret az összehajtható képernyős modellekben térhet majd vissza, de ezek egyelőre luxuscikknek számítanak magas áruk miatt.
Egy másik lehetséges forgatókönyv, hogy a gyártók egyfajta rétegigényeket kiszolgáló modellként tekintenek a kompakt okostelefonokra, amelyeket nem feltétlenül kell minden évben frissíteni: egy átlagfelhasználó például a tavalyi Samsung S10e-vel is évekig boldog lehet, hiszen egyre hosszabb a készülékek életciklusa, elég kétévente előrukkolni egy kompakt típussal.
Ez pedig azt is jelenti, hogy a készülékek támogatása a korábbinál sokkal fontosabbá válik. 2010 előtt, az okostelefon-korszak hajnalán még tényleg volt értelme akár egy-két évente telefont cserélni, ma már ez nem így van. És ezen a téren az Apple, úgy tűnik, komoly előnyre tett szert az Android mögött álló Google-lel szemben.
Ha ugyanis 2016-ban valaki a cég előző iPhone SE mobilját vásárolta meg iOS 9 rendszerrel, az négy évvel később az iOS legújabb, 13-as verziójával használhatja a telefont, tehát négy nagy frissítést is megkapott rá. Ha pedig vigyázott telefonjára, egy szervizbeli akkumulátorcsere után az most is működőképes.
Az Android esetében a rendszer frissítése teljesen kiszámíthatatlan: az ugyanabban a hónapban piacra dobott (az SE-nél jóval drágább) Samsung Galaxy S7 készülék Android 6.0-val jelent meg, és eleve csak kétszer frissült (Android 7-re és 8-ra), ezután már sem az Android 9, sem a jelenlegi 10-es verzió nem volt már elérhető a telefonra. Sőt, idén márciusban a gyártó bejelentette, hogy már biztonsági frissítéseket sem ad ki többé az S7-esekhez.
Pedig androidos telefonból is van etalon: a Google saját márkás Pixel telefonjai az iPhone-okhoz hasonlóan sokáig frissülnek, de ezeket itthon hivatalosan még nem árulja a keresőcég, külföldről rendelhetők. Ezen kívül például a Nokia és a OnePlus gyártók számítanak jó hírűnek, sokan pont a korrekt utótámogatás miatt vásárolják készülékeiket. Khell Bogdán az Android frissítése terén nem számít áttörésre, mivel míg az Apple saját készülékeire gyárt és optimalizált szoftvert, a Google szoftvere egy sor különböző gyártó készülékein fut, és az alapszoftvert sokszor egy adott modellhez készülő egyedi megoldásokkal is ki kell bővíteni.
Tech
Fontos