Az Y2K-ra, vagyis a „kétezres év problémájára” húsz évnél idősebb olvasóink emlékezhetnek, a XX. század utolsó évtizedében döbbentek rá ugyanis az informatikai szakemberek, hogy akár komoly problémákat is okozhat, ha az 1999-es évről 2000-re fordul a naptár. A gondot az jelentette, hogy a korabeli számítógépeken az információk tárolása még ugyancsak drága mulatság volt: egy kilobyte-nyi adathoz 10-től 100 dollárig terjedt a szükséges háttértár költsége.

Emiatt a mérnökök, ahol csak lehet, tömörítettek, egyszerűsítettek, így fordulhatott elő, hogy a dátumokat is mindössze hat számjegyből álló formátumban tárolták. Az első két szám a napokat jelölte, 1-től 31-ig, ezután jött a hónap, 1-12-ig, majd az évszám utolsó két számjegye – ez a MMDDYY-formátum, ami elsősorban az Egyesült Államokra jellemző, szemben az Európában használt YYMMDD-formátummal, amely az évszámmal kezd.

Ennek köszönhetően az évszám 00-99 közti értéket vehetett fel, azonban 2000. eljövetelével előállt a probléma, hogy a számítógépes rendszerekbe egyszerűen nem volt bekódolva a két első számjegy. Vagyis, 1999. december 31. után az évszámot jelölő 99-es 00-ra (vagy 01-re) váltott, a gép viszont „nem tudta”, hogy ezzel egy új évszázad is elkezdődött, ezért előfordultak olyan esetek, amikor 2000. január elején a digitális kijelzőkön az 1900-as évszám fogadta a járókelőket. Persze ez csak kényelmetlenséget jelentett, de előfordulhattak volna súlyosabb problémák is. Emiatt az egész világ készenléti terveket kezdett gyártani, mert sokan attól tartottak, hogy akár a világvége is eljöhet, megszűnhet az áramszolgáltatás, és általában, az emberiség és a civilizáció káoszba fulladhat.

A brit szabványügyi hivatal, a British Standards Institute 1997-ben kidolgozta a 2000-es év megfelelési követelményeinek listáját, amely négy fontos szabályt fektetett le:

• Egyetlen érvényes dátum sem okozhat fennakadást a rendszerek működésében.
• A dátumoknak helyesnek kell lenniük, bármely évszázadról is legyen szó.
• Minden kezelőfelületen és tárhelyen az évszázadot egyértelműen, vagy úgy kell megadni, hogy egy algoritmus képes legyen azt kikalkulálni.
• A 2000-es évet szökőévként kell elismerni.

A számítógépes rendszerek és egyéb infrastruktúra frissítésébe elképesztő összegeket öltek: az IDC számításai szerint csak az Egyesült Államok (mai értéken számolva) 195 milliárd dollárt költött az Y2K-probléma megelőzésére, majd további 19 milliárdot a 2000-ben és 2001-ben fellépő problémák orvoslására. A világ többi részén összesítve nagyjából 448 milliárd dollárba került az Y2K-hiba kezelése.

Szűk 20 év múlva újra gond lehet

Bár még van időnk, 2038-ban ismét van esély egy jó kis digitális apokalipszisre. Kétségtelen, hogy ez az évszám nem cseng annyira jól, így nem csoda, hogy egyelőre keveset hallani erről a problémáról. Ettől függetlenül érdemes lehet rá odafigyelni, mert bár az Y2K miatt sem zuhantak le repülőgépek és olvadtak le atomreaktorok, a számítógépek azóta már az élet sokkal több területén alapvető eszközökké váltak, így az emberiség kitettsége is fokozottabb.

De miről is van szó? A problémát jelen esetben a 32 bites processzorok és az ezeken futó, 32 bites szoftverek okozzák. Nagyon röviden, az első asztali számítógépekben még 16 bites processzorok dolgoztak, ami azt jelenti, hogy legfeljebb 16 bitet kitevő bináris értékeket tudtak kezelni. Bármi, ami ennél nagyobb, arra kényszeríti a gépet, hogy az adott értéket kisebb, kezelhetőbb darabokra szedje szét. A 32 bites rendszerek ennél már jóval fejlettebbek voltak, ma pedig már a belépő szintű számítógépek többségében is 64 bites processzorok dolgoznak.

A számítógépek az időt egy bizonyos dátum (jelen esetben 1970. január 1. világidő szerinti 0 óra^*Cikkünk korábbi változatában ettől egy kicsit eltérő, helytelen érték szerepelt.) óta eltelt másodpercek formájában mérik. 2038. január 19-én azonban lesz egy pillanat, amikor a fenti, hetvenes dátum óta 2 147 483 647 másodperc telt el. Ez pedig a 32 bites rendszerek kapacitásának felső határa, ezen túl az ilyen gépek nem fogják tudni a pontos időt. Ezek a számítógépek az fogják „hinni”, hogy újra 1970-et írunk.

A fenti szám egyébként már okozott problémát az internet világában: amikor a dél-koreai Psy nevű énekes Gangnam Style című számának a nézettsége elérte a YouTube-on a fenti értéket, a Google által használt 32 bites számláló felmondta a szolgálatot.

Mekkora a baj?

Az HBO-n nemrég nagy sikerrel sugárzott Csernobil című sorozatból kölcsönzött fordulattal: „nem nagyszerű, nem szörnyű”. A 32-bites rendszerek java részét ugyanis várhatóan kivonják addigra a forgalomból, azonban maradhat egy-két obskúrus helyen egy-egy olyan számítógép, amely nem várt problémákat okozhat. Érdemes belegondolni, hogy napjainkban, amikor az iskolás gyerekek nagy része laptoppal vagy táblagéppel rohangászik, az olyan nagy, állami rendszerekben, mint az egészségügy vagy a tömegközlekedés, még bizony nem megy ritkaságszámba egy-egy katódcsöves monitorról visszaköszönő Windows XP képernyője, de bizony még 2018-ban is lehetett Magyarországon olyan munkára használt komputerrel is találkozni, amelyen még a Windows 98 futott.

A 2038-as probléma viszont már ma is okozhat gondokat, mondjuk egy naptár esetében. Tegyük fel, hogy szeretnénk beírni most a naptárunkba az aranylakodalmunk napját: ha 32 bites rendszert használnunk, akkor előfordulhat, hogy itt már belefutunk a jelenségbe. De

a logisztikában, meteorológiában és más hasonló területeken is okozhat fennakadásokat ez a hiba.

A helyzetet súlyosbítja, hogy ma már olyan szinten vagyunk ráutalva a számítógépekre, hogy rengeteg olyan helyen működnek komputerek, amire nem is gondolnánk, az autónktól kezdve a háztartási gépeinken át a nagyvárosok közlekedését vezérlő rendszerekig bezárólag. Az ilyen integrált gépek esetén viszont a rendszerfrissítés nem vagy csak nagyon bonyolultan megoldható. A problémákat tehát nem lehet teljesen kizárni.

Sok internetes szerveren a Unix operációs rendszer 32 bites változata fut, és bár ezek javát várhatóan frissítik vagy lecserélik, elképzelhető, hogy akad majd olyan, amelyet figyelmen kívül hagytak. A Unix ráadásul nagy és bonyolult ipari rendszerekben, mérőberendezésekben is előfordul, ezért lehetnek olyan gyárak, üzemek, robotizált eszközök, ahol szintén szükség lehet némi felkészülésre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzintet léptek a hackerek, az ipari üzemekben elszabadulnak a gépekA Norsk Hydro ipari óriás megtámadásával nem csak anyagi kárt okoztak, hanem súlyos balesetveszélybe is sodorhattak mindenkit.

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a 64 bites eszközökkel. Nos, azok sem immunisak az idő múlására, de szerencsére itt már jóval több idő áll az emberiség rendelkezésére, ugyanis a 64 bites rendszereknél a fenti „összeomlásra” 292 277 026 596. december 4-én, vasárnap, 17:30:08-kor kerül sor, vagyis bő 292 milliárd év múlva.

Ami pedig a 2038-as problémát illeti, nagy valószínűséggel ebben az esetben nem kell majd annyi pénzt a megelőzésre fordítani, mint az Y2K esetén, de így sem kizárható, hogy 19 év múlva ne adódjanak fennakadások itt-ott a világ informatikai rendszereiben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan jól megy a magyar programozósuliknak, hogy már a régióban terjeszkednekA veszteséges működés tavaly már inkább kivétel volt mint alapszabály, a piacon beindult a konszolidáció, páran kiszálltak. A Green Fox és a Codecool azonban elindult meghódítani a régiót.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech 32 bites számítógépek informatika y2k Olvasson tovább a kategóriában