Úgy tűnik, honfitársaink számára nagyon fontos, hogy a lehető legjobb tévéjük legyen otthon: az egyik legnépszerűbb gyártónak számító Samsungnál legalábbis 2017 ősze óta már több ultra-HD (másnéven 4K vagy UHD) felbontású tévét adnak el, mint full-HD-set, ami az előző technológiai mérföldkőnek számít. Idén már a tévés forgalmuk 95 százalékát teszik ki az UHD tévék.

Ez nem meglepő, hiszen az árak csökkenésével (egy UHD tévé már százezer forintnál olcsóbban hazavihető) párhuzamosan a hazai vásárlók is egyre nagyobb méretű tévéket vesznek. Full-HD-s készülékből a dél-koreai gyártó már csak 32-43 col közötti méretben árul készülékeket, az ennél nagyobb televíziók mind 4K vagy 8K felbontásúak – bár az utóbbit egyelőre csak professzionális célra lehet használni. Idén egyébként a legnépszerűbbnek az 55 colos, UHD felbontású tévé számít Magyarországon – tudtuk meg a Samsungtól. Rövid böngészésünk során az is kiderült, hogy a hazai online áruházakban már csak nagyjából harmadannyi full-HD-s készülék található, mint UHD-s.

Miért nem olyan jó az otthoni tévé, mint a bemutatótermi?

Egy UHD tévé  kijelzőjén 8,2 millió képpont található (3840×2160 pixel), ezért olyan részletgazdag képet tud megjeleníteni, hogy a természetfilmben mutatott halak pikkelyei is jól láthatók, a filmekben pedig még az is látszik, hogy a főszereplő mögött lévő polcon milyen című kötetek sorakoznak. Persze mindez csak akkor igaz, ha UHD-ben felvett és abban is sugárzott tartalmat nézünk rajta, egyébként nem tudjuk kihasználni a jó minőségű képernyő előnyeit, legfeljebb csak a nagy méretét.

Magyarországon hat-hét éve váltottak HD felbontásra az első tévécsatornák: ez a full-HD-nél (ami 1920×1080 pixel) kisebb, jellemzően 1440 pixel széles és 1080 pixel magas képet jelent, horizontálisan azonban a másodperc ötvened része alatt hol a páros, hol a páratlan sorok jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy egy-egy képkocka az alkalmazott sugárzási megoldástól  függően 0,7-0,9 millió pixelt tartalmaz. Sok csatorna műsora továbbra is normál, vagyis SD-minőségben nézhető, ezek képkockái kevesebb mint félmillió pixelből állnak. Jól látható tehát, hogy az SD-ről HD-re való átálláskor sokkal kisebb mértékben nőtt a továbbítandó adatmennyiség, ezért könnyebb volt meglépni az átállást. Az UHD esetében nyolcszor több képpontot kell átvinni, ami hatalmas adatmennyiség, így a mozgókép kódolásához, dekódolásához is fejlettebb eszközökre van szükség.

Ezért lehetséges az, hogy a bemutatóteremben tökéletesnek tűnő csúcstévén az esti tévézéskor kevésbé szép a látvány: ha full-HD-s tévét használunk, arra még aránylag jól fel lehet javítani a normál HD minőséget algoritmusokkal, de nincs olyan intelligencia, ami az UHD minőségre tudná feltuningolni a képminőséget. A mozgókép minősége a felbontáson túlmenően egyéb paraméterektől, például a mozgókép és a hang tömörítésére használt algoritmustól, illetve attól is függ, hogy milyen nagy sávszélességet használhat egy csatorna. Mivel a rendelkezésre álló kapacitás véges, a műsorterjesztők döntése, hogy inkább több adót sugároznak, vagy kevesebbet, de jobb minőségben.

Hol maradnak az UHD csatornák?

Bár néhány éve az Antenna Hungária sikeres kísérleteket hajtott végre az UHD műsorsugárzással kapcsolatban, Magyarországon még nem érhető el egyetlen csatorna sem ilyen felbontásban – ehhez ugyanis a kamerától a kábeltévés rendszeren át a tévékészülékig a hálózat minden elemének támogatnia kell a megnövelt minőségét. Bár 2020-tól a cég fejlettebb technológiával is szórja majd a földi sugárzású, antennával fogható digitális csatornáit a MinDig TV szolgáltatás keretében, ezek továbbra is sima HD és SD minőségben lesznek elérhetők.

Az RTL Magyarországnál érdeklődésünkre elmondták, hogy az UHD elterjedése legfontosabb hátráltatójának azt látják, hogy nem létezik az iparág minden szereplője által elfogadott szabvány a nagy dinamikatartományú (HDR) videós tartalmak megjelenítésére. Bár nem minden UHD-s program nagy dinamikatartományú, az ilyen tévék jelentős része támogatja ezt az élethűbb színvisszaadást biztosító megoldást, amelyből azonban több különböző szabvány is létezik. Egy film akkor igazán látványos az otthoni tévén, ha az nem csupán UHD felbontású, hanem a HDR színmegjelenítést is támogatja. Más, prózaibb okok is hátráltatják az átállást: sok műsor el sem érhető UHD-ben, vagy csak felárral érhető el a prémium minőségben. Ugyanakkor az RTL-nél már a saját gyártású tartalmak fele esetén adottak lennének a műszaki feltételek a UHD-s minőségű felvételhez.

A szolgáltatók még kivárnak

Egyelőre az ultra-HD-ben való tévézés még külföldön sem túlságosan elterjedt, ugyanakkor Romániában, Ausztriában, Bulgáriában, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban már elérhető egy-egy csatorna ilyen minőségben. A törököknél, a briteknél és a németeknél már két UHD csatorna érhető el, a franciáknál, belgáknál három-három, az európai csúcstartó hollandok pedig már öt adó közül választhatnak – derül ki a brit IHS Markit idei kutatásából.

Mit gondolnak a hazai szolgáltatók az átállásról? A Magyar Telekomnál egyelőre vizsgálják az UHD műsorközvetítésben rejlő lehetőségeket, mivel egyelőre csak a teljes infrastruktúrának csupán egyes részei tudnák kezelni az ilyen minőségű műsortovábbítást. A cég belső kutatásai szerint ugyan már van mérhető igény az UHD tévézésre, de egyelőre egyéb szolgáltatások fontosabbak a magyar tévénézőknek.

Hasonlókat mondtak el a UPC-nél is a G7-nek: még nem gondolják úgy, hogy kellő mennyiségű tartalom, megfelelő mértékű ügyféligény, illetve kellő számú eszköz rendelkezésre állna a hazai piacon. A UPC esetében is csak a távközlési infrastruktúra egyes részei kompatibilisek az új technológiával, és a beltéri egységeket is modernebbre kellene cserélni (ezt egyébként tavaly Svájcban már meglépte a UPC anyavállalata, a Liberty Global).

A Netflix tele van UHD tartalommal

Az IHS Markit kutatásából az is kiderül, hogy a brit fogyasztók elsősorban okostévére vágynak – egyébként ez a hazaiakra is igaz, és az UHD-képesség csupán a negyedik legfontosabb tényező számukra a vásárláskor a képernyőméret nagysága és az energiahatékony működés után.

Ezzel végső soron nem is nagyon lőnek mellé, mert itthon csak néhány online forrásból lehet hozzáférni UHD minőségű műsorokhoz: a Netflixről, a YouTube-ról, valamint az Amazon Prime Video szolgáltatásáról, mivel az HBO GO egyelőre csak HD és full-HD minőséget támogat. A Netflix esetében a legdrágább, négyezer forintos csomag ad hozzáférést az UHD-minőségű lejátszáshoz: érdemes az okostévéken futó appot használni, mert a Netflix számítógépes felületén körülményes az elérés. PC-n például csak a windowsos appból vagy az Edge böngészőből működik az UHD-lejátszás (már ha elég a dekódoláshoz a gép teljesítménye), egyéb böngészőből nem, ahogy egyelőre Macen sem lehet elérni ezt a minőséget. Ráadásul számítógépen használva a Netflix nem jelzi, melyik tartalom UHD, és melyik nem, ez is az okostévés felület kiváltsága.

A YouTube-on is ritka vendég még az UHD videó

Ha valaki tesztelni szeretné frissen vásárolt tévéje képességeit, a YouTube appját érdemes feltelepítenie, a videomegosztón nagyon sok olyan gyártói mintavideó érhető el, amely direkt erre a célra készült. Azt azonban közel sem lehet állítani, hogy a feltöltött videók jelentős része UHD-s lenne, még a világ egyik legnépszerűbb vloggere, Pewdiepie és a hazai közkedvenc Dancsó Péter is csupán full-HD-s videókat publikál.

Ennek az az oka, hogy a lejátszások mintegy 70 százaléka okostelefonról érkezik, amin nem biztosítana extra élményt az UHD minőség – magyarázta a G7-nek Szabó Gergő, a vloggereket menedzselő Special Effects Media alapítója. Forgatni azonban már sok vlogger forgat UHD-ben, mert így jó minőségben tudnak kivágni kisebb részleteket a felvételből.

A YouTube esetében a legnagyobb arányban épp az okostévés nézők száma nő, ám ez itthon csupán 6-7 százalék körül áll, ezért nem várható a közeljövőben UHD-forradalom a videósok körében, legfeljebb néhány éven belül. Egyébként az okostévések fontos célközönségnek számítanak, mivel a statisztikák szerint hosszabb tartalmakat néznek végig a platformon az okostelefonosoknál.

Az internet átveszi az uralmat a tévé felett is?

Jelenleg még az amerikai vagy brit felhasználók sem tudnak minden adást olyan minőségben élvezni, amire a tévéjük lehetőséget adna. De nem is biztos, hogy ez gondot jelent számukra, hiszen az eMarketer előrejelzése szerint idén az amerikai felnőttek már napi szinten több időt (átlagosan 3 óra 43 percet) töltenek mobil eszközeiken tartalomfogyasztással, mint tévénézéssel (3 óra 35 perc), 2021-re pedig csaknem napi fél óra lesz a mobil kütyük előnye a televízióhoz képest.

Ez pedig azt jelenti, hogy egyre nagyobb mértékben fogunk a hagyományos médiumok helyett az interneten mozgóképes tartalmakat fogyasztani, ezzel pedig az adatforgalom is emelkedik. Ha egy órán át nézzük a Netflixet HD-minőségben, az durván 3 gigabájt adatforgalmat generál, míg az UHD minőség esetén már 7 gigabájtot.

A telkók szenvedhetik meg a Netflix-forradalmat

Ennek nyomán pedig nem csoda, ha a távközlési szolgáltatók közül sokan már nem odaadó hívei a netfüggetlenségnek. A Netflix, a Google és az Amazon az ő távközlési hálózataikat használva kínál jobb minőségű alternatívát a hagyományos tévénél, amelyet egyre többen fognak lemondani, így a távközlési cégek egy fontos bevételi forrásuktól eshetnek el, ráadásul az online óriások szolgáltatásai még extra terhelést is generálnak az internetes hálózatokon.

Ha meg akarják őrizni nézőiket, muszáj lesz a tévécsatornáknak is összekapniuk magukat az internetes szolgáltatásaik terén: nem véletlen, hogy az RTL Klub június elején bejelentette, hogy ráerősít streaming szolgáltatásaira. A cég az induló RTL Most+ platformján keresztül már HD (de nem UHD) tartalmakat, és élő műsorokat is kínál majd, és bevezeti a Google tévéokosítója, a Chromecast támogatását is – ezzel a telefonon böngészett tartalmakat egyszerű kiküldeni a nagy képernyőn való lejátszásra. Más kérdés, hogy a prémium online szolgáltatást nem direktben a végfelhasználóknak, hanem a műsorterjesztőknek kínálja majd a csatorna, előbbieknek továbbra is a fapadosabb szolgáltatással kell beérniük.

A jogtulajdonosok számára egy másik hasznos folyománya is lehet az UHD-korszak beköszöntének: a nagyméretű, óriásfelbontású filmeket sokkal kényelmesebb streamelni, mint letölteni. Bár UHD-ben most is letölthetők filmek különböző torrentoldalakról, ezek gyakran 40 gigabájtnál is nagyobbak, tehát macerával jár letölteni őket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech rtl klub Samsung televízió uhd tévé Olvasson tovább a kategóriában