A techóriásokra kivetendő új adóval 5 milliárd euró pluszbevételhez jutna az EU évente, mondta Pierre Moscovici adóügyekért is felelős uniós biztos a BBC-nek. Moscovici szerint, ha minden jól megy, karácsonyig bevezetik az új sarcot, ami elsősorban a Facebookot, az Amazont és a Google-t sújtaná.
A BBC-nek adott interjújában Moscovici elmondta, hogy jelentős előrelépés történt az intézkedés bevezetésének folyamatában, ugyanakkor, ha év végéig mégsem fogadják el, akkor 2019 végére csúszhat az ügy. A jövő évet ugyanis szinte biztosan a Brexittel kapcsolatos ügyek, illetve a májusi európai parlamenti választások és az új biztosok megválasztása dominálják majd.
A Facebookról épp a napokban derült ki, hogy 15,8 millió font adót fizet az Egyesült Királyságban, miközben az árbevétele 1,3 milliárd font. Sőt, egy jelentős adójóváírás után az adófizetési kötelezettsége 7,4 millióra fog csökkenni.
A techóriások különadójára az összes tagállamnak rá kell bólintania, ám Németország és Franciaország már világossá tette, hogy év végéig tető alá akarja hozni a megállapodást. Néhány ország azonban aggályosnak tartja az új uniós adót. Írország, Csehország, Svédország és Finnország szerint a tervezet sérti a vállalkozásokra vonatkozó, egyenlő bánásmódot előíró nemzetközi szabályokat.
Az Európai Bizottság korábban publikált javaslata aszerint az árbevételük 3 százalékra rúgó adókötelezettséggel terhelnék azokat a nagy internetes vállalatokat, amelyeknek a globális bevételei meghaladják a 750 millió eurót (244 milliárd forintot).
A Google, az Amazon és a Facebook, illetve a hozzájuk hasonló vállalatok jelenleg elkerülik a nyereségadó-fizetést, mivel sok országban fizikailag nincsenek jelen. A profit legnagyobb részét a székhelyük országában mutatják ki a vállalatok, ami általában az Egyesült Államok, így a legtöbb adót ott fizetik. (Vagy éppen egy karib-tengeri adóparadicsomban.)
Moscovici szerint ez azért van, mert az uniós adórendszer elavult. Szerinte nem a vállalatok a hibásak, hanem az EU, mert az adórendszer a vállalatok fizikai jelenlétét veszi csak figyelembe. Ezentúl azonban a digitális jelenlétre is reagálnia kell. Az unióban a vállalkozások átlagosan 23 százalék társasági adót fizetnek, azonban az internetes cégek esetében ez csak 9 százalék körül van. Ez abból adódik, hogy a versenyfeltételek nem azonosak.
A biztos a megállapodás elérésének érdekében az úgynevezett naplemente záradékot is támogatja. Ennek lényege, hogy az uniós tech adó mindaddig ideiglenes lenne, amíg a nemzetközi szervezetek – például az OECD – el nem fogadnak egy hasonló intézkedéscsomagot, amit minden országban alkalmazni lehet.
Ez a kikötés csillapítaná a tagországok aggodalmait is, hogy az új adó károsíthatja a gazdaságot a befektetések elriasztásával. Igaz, az Egyesült Államok szinte biztosan nem egyezne bele egy olyan rendszerbe, ami az amerikai vállalatok sikertörténetét veszélyeztetné, így a nemzetközi megállapodás az internetes cégek megadóztatásáról még odébb van.
Tech
Fontos