Egy puhuló diktatúrában az internet gyors liberalizálása komoly veszélyekkel jár a kanadai Dalhousie Egyetem kutatói szerint. Tanulmányukban azt elemezték, hogy az internethasználat terjedésének milyen hatásai vannak Kubában és Mianmarban, és arra jutottak, hogy Mianmarban a Facebook egyenesen hozzájárul a rohingyák elleni erőszakhoz. A népirtásban több ezer embert öltek meg, és több mint 600 ezer ember menekült Bangladesbe emiatt.

Az 53 milliós lakosú Mianmarban 2010-ben még csak 130 ezren használták az akkor még szigorúan korlátozott internetet. A politikai nyitással párhuzamosan jelentősen enyhítették az internet cenzúráját, és 30 millió burmai felhasználója lett a Facebooknak. A mobilok terjedésére jó példa, hogy egy SIM-kártya ára hét év alatt kétezer dollárról egy dollárra csökkent.

Egy másik kutatás szerint a burmaiak 38 százaléka többnyire vagy kizárólag a Facebookon olvas híreket, amelyen rengeteg a rohingyák ellen uszító tartalom. A kutatás szerint a rasszista karikatúrák, hamisított képek és hírek gyakran válnak virálissá, ami lényegében normalizálja a gyűlöletkeltést. A gyűlöletkeltő posztok pedig sokszor futótűzként terjednek a Facebookon.

A rohingyák elleni propaganda egyik legismertebb terjesztője egy keményvonalas buddhista szerzetes, Asin Viratu, aki a Facebookon kezdte el terjeszteni a nézeteit, miután a kormány eltiltotta attól, hogy nyilvánosan prédikáljon. Posztjaiban Viratu a muszlimokat őrült kutyákhoz hasonlítja, vagy például halott emberekről szokott képeket kirakni, akikről azt állítja, hogy muszlimok által megölt buddhistákat ábrázolnak.

A kérdéses valóságtartalmú bejegyzésekre jó példa a burmai katonai főparancsnok hivatalának novemberi Facebook posztja (az oldalnak közel hárommillió követője van), amely egy belső vizsgálat eredményét részletezi. A poszt szerint a katonaságnak nincs felelőssége a rohingyák állítólagos üldöztetésében, és összesen 41-szer említi meg a “bengáli terroristák” kifejezést (a burmai kormány hivatalosan bengálinak nevezi a rohingyákat).

A Washington Postnak a Facebook szóvivője azt mondta, hogy a cég igyekszik harcolni a gyűlöletpropaganda ellen, és évek óta monitorozza a bejegyzéseket. A Dalhousie Egyetem kutatói szerint hiába tett komoly lépést Mianmar a szólásszabadság felé az internet liberalizációjával, a burmai katonai junta információmonopóliuma, a kétes valóságtartalmú hírek özönlése és a kevésbé tudatos hírfogyaszás veszélyes elegyet alkot.

A tanulmány szerint a szintén enyhülő politikai klímájú Kubában jóval előrébb tart az internet liberalizációja, és az országban egyelőre nem észlelhető jelentős gyűlöletpropaganda vagy a mianmarihoz hasonló polarizáció. Ennek az az egyik oka, hogy Kubában az internetezés továbbra is drága, a WiFi-használat egy órára három dollárba kerül, ami hivatalosan a kubai átlagfizetés tíz százaléka.

A Facebook használatát nem csak a drágaság korlátozza (emiatt amúgy nem is igazán népszerű a Facebook, a kubaiak inkább különböző üzenetküldő és chatelő appokat használnak), hanem a kormány is. Az egyetemeken és a kormányhivatalnokok számára a Facebook munkaidőben nem elérhető. Az internet drágasága miatt a kubaiak általában nyilvános helyeken és csak rövid időre interneteznek, amely a kutatás szerint szintén csökkenti az esélyét a gyűlöletkeltésnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech facebook internet Kuba Mianmar rohingya Olvasson tovább a kategóriában