Klímasemlegesség, e-mobilitás, kapacitásszegény infastruktúra - ezek a városi közlekedés problémái.
A sofőr nélküli autók korában a város nyújtotta szolgáltatássá alakulhat a közlekedés, amelyért használatarányos klubtagsági díjat kell fizetni. Bár mindez távolinak tűnhet, ideje lenne rá felkészülni.
A népesség növekedése, az online vásárlás térnyerése és a környezeti fenntarthatóság iránti igény komoly kihívás a városi teherszállításban is.
Az autóhasználat visszaszorítása mellett ehhez elsősorban a közösségi közlekedés ügyfélélményének javítására van szükség.
Ha van olyan közlekedési rendszer, amely az állam számára költség- és energiahatékony munkahelyet teremt, akkor miért nem ezt támogatják?
Az autómegosztás és az elektrifikáció esélyt kínál az évtizedes trendek megfordítására.
Okos árazással és -adóztatással a fenntarthatóság felé terelhető a közlekedési kereslet. Populista megoldásokkal viszont elveszíthetjük a mobilitás szabályozásának lehetőségét.
Sok városban leépült vagy csak vegetál a helyi közösségi közlekedés, pedig a jelenlegi körülmények között is jóval többet ki lehetne hozni a közlekedési szolgáltatások színvonalából.
Milyen célokat tűzhet ki és milyen fejlesztéseket valósíthat meg reálisan 2030-ig egy szűk pénzügyi lehetőségekkel rendelkező város? A Budapesti Közlekedési Központ jövőképe a lehetőségek tükrében.
Indul a G7 Holnap új sorozata a 21. századi városi közlekedéstervezésről. Amiről nem csak beszélni kéne.