Több mutató alapján is kiemelkedően csökkent a szegénység itthon, noha még mindig magas más EU-tagállamokhoz képest.
Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.
A magyarok több mint 40 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést 2022-ben, a románok a sor végén kullognak.
Az Európa-bajnok infláció és a reálbércsökkenés hatása elkezdett megmutatkozni a társadalom anyagi lehetőségeit és relatív helyzetét leíró adatokban.
A borsodi Arló az ország legszegényebb településeinek egyike. A jezsuiták próbálják meg ott a lehetetlent: felzárkóztatni az ott élőket.
Miközben uniós összehasonlításban szerényen élnek a magyarok, a statisztikák szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak is viszonylag kevéssé kitettek – e furcsa kettősség okainak jártunk utána.
Miért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.
A legszegényebb rétegek Putyin legelkötelezettebb támogatói, rajtuk kívül csak a háborút pénzeli erőteljesebben az orosz gazdaság.
A minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket. Van ennél hatékonyabb módszer.
Eddig is igaz volt, hogy minél rosszabbul keresett valaki, annál messzebb volt attól a jövedelmi szinttől, amit átlagos életszínvonalat adónak gondolt. De erre az infláció rátesz még egy lapáttal.