Az elmúlt tíz évben épített tucatnyi klubstadion többsége kong az ürességtől, így megtérülésről sincs értelme beszélni az esetükben. Egyetlen kivétel van.
Ha végre átadják, a nyíregyházi lesz a 27. lezárt stadionprojekt Magyarországon 2014 óta. Térképre vittük, hogyan költött el erre 600 milliárdot a kormány.
Mindössze három olyan ország vett részt az Európa-bajnokságon, ahol az elmúlt tíz évben több stadionfejlesztés valósult meg, mint Magyarországon.
Néhány héten belül a második komolyabb régiós stadionfejlesztés környékén tűnnek fel magyar cégek. Ez lehet az egyik kitörési pont a kormányközeli építőipari vállalatoknak.
Ilyen az, amikor egy fociőrült techvezér óriási szponzorációs együttműködést kínál fel egy küszködő sztárcsapatnak.
A 2010 előtti időszakban év 30-40 milliárd forintot költött az állam sportra, 2020-ban 527 milliárdot. A pénz sokkal több lett, de továbbra is rosszul osztja el a kormányzat.
A Nemzeti Sportközpontok 270 milliárd forintért fejlesztett az elmúlt évtizedben, a bevétele azonban alig nőtt. Évi 12 milliárdba kerül a Puskás Aréna és az olimpiai edzőtáborok fenntartása. Megéri?
Van egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Főleg néhány megyeszékhelynél durvult el a pénzköltés a sportlétesítmények fenntartására. A lakosság egészségi állapota ettől biztosan nem lesz jobb.
Annak ellenére öntötték látható eredmény nélkül a pénzt a fociba, hogy a magyarok többsége ezt ellenezte. Nem is lett népszerűbb a labdarúgás.