A magyar társadalom legjobban kereső ötödének reáljövedelme több mint 20 százalékkal nőtt 2021 elejéhez képest, miközben a legrosszabbul kereső 40 százaléké csak valamivel több, mint 10 százalékkal.
Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.
Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.
Nemzetközi összehasonlításban pedig kiugróan alacsony itthon az idegenekkel szembeni szolidaritás egy új tanulmány szerint.
Balázs Attila egy interjúban azt mondta, csak az nem keres itthon 500 ezer forintot, aki nem akar dolgozni. Nehéz olyan statisztikát találni, ami ezt igazolni tudná.
A fejlett országok közül Magyarországon marad helyben a GDP egyik legkisebb része.
Uniós átlagban és Magyarországon is kevesebbet tudtak tavaly félretenni a jövedelmükből az emberek 2021-hez képest.
A kormány novemberi döntést ígér a nyugdíjak ügyében, a minimálbér-kompenzációról szóló tárgyalások pedig júliusban befagytak.
A magyar lakosság 58 százaléka reáljövedelem csökkenést szenvedett el fél év alatt, a pénz inkább csak ott gyarapodik, ahol eleve több volt belőle - derül ki a Reacty Digital G7-nek készített kutatásából.
A hazai valutákban számolt béremelkedési adatok tükrében kitűnik Magyarország, de az infláció sokat rontott a helyzeten.