A feltörekvő országok üzleti elitje a gazdasági világrend leváltása helyett annak fenntartásán munkálkodik, és igazából így tesz a magyar kormány is.
A fehér akác története kitűnő példa Magyarország és a gyarmatosítás közötti kapcsolatra, így fényt vet a gyarmatosítás mibenlétére és szélesebb összefüggéseire is.
Szövevényes és néha váratlan globális kapcsolatok alakították a magyarok gondolkodását a természetről – és hogy miképp akarták megváltoztatni, használni, nemzetiesíteni és megtapasztalni.
A 19. század második évtizede, részben a sorozatos vulkánkitörések miatt, kifejezetten hideg időszakot hozott a Föld éghajlatában.
A magyar export jelentős árucikke volt a réz, erre a korszak elején olyan nagy volt a nemzetközi kereslet, hogy még a hamisításával is próbálkoztak.
A közép-európai testvérággal szemben óriási túlsúlyban lévő hispán Habsburg-főág központjaiba özönlöttek az újvilági nemesfémek.
A magyar aranyforintok gyors elterjedése és tartós európai népszerűsége a hosszú időn keresztül megőrzött, magas aranytartalomnak volt betudható.
Jön az iparpolitika világa, ahol megint a gazdagok járnak jól.
A kormány több tagja is a világgazdaság átpolitizálása miatt ekézi Amerikát, és Kína keblén keres kiutat. Ám Kína is egyre szorosabbra fonja a külgazdaság és a kínai piacra lépő külföldi cégek felügyeletét.
A befektetések egyre inkább „baráti" országokban koncentrálódnak, Európában Kína szerepe csökken, Amerikáé nő. Magyarország kilóg a sorból, ami egyes értelmezések szerint ravasz, mások szerint kockázatos dolog.