Egy elmélet szerint Trump, Putyin és Hszi hódítási vágyát a világgazdasági és -politikai blokkosodás motiválja, ami a második világháborúhoz előtti helyzethez hasonlít.
A drasztikus vámemelés egyelőre kimaradt a rendeltcunamiból, de a Mexikóra kivetni tervezett 25 százalékos sáp az európai autóiparnak is betenne.
Technológiai vasfüggöny formálódik az Egyesült Államok és Kína között, és ha Trump nem vált irányt, az a magyar gazdaságnak is fájhat.
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
A várt befektetési boom forrásai homályosak, a kereskedelmi háborúval kapcsolatos optimizmus pedig a magyar gazdaság kitettségei miatt túlzottnak tűnik.
Peking az ellátási láncok elfojtásával és nyugati cégek elleni vizsgálatokkal jelezte, hogy Biden és Trump fenyegetései nem maradnak válasz nélkül.
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
A tőzsdék optimistán, a kötvénypiacok óvatosan fogadták Trumpot, miután tervei növekvő hiányt, magasabb inflációt és magasabb kamatszintet hozhatnak, ami a forintot is gyengíti.
Ha elkezdi megvalósítani a kampányígéreteket, az nem sok jót sejtet nekünk.