Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Ha az Egyesült Államok jövő januártól valóban feloldja védelmi garanciáit, Dél-Koreától Lengyelországig számos helyen felmerülhet, hogy nincs más módja az önvédelem biztosításának.
Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.
A felemelkedő hatalomnál csak a fejlődésében megtorpant hatalom veszélyesebb egy új, az utóbbi 150 év történetére koncentráló elmélet szerint.
Az ukrajnai orosz invázió farvizén ismét felmerült, hogy az EU erősebb védelmi uniót, netalántán közös hadsereget hozzon létre.
A világrend változik, csak a kormány álláspontja nem, így hazánk elszigetelte magát saját szövetségesi rendszerén belül. Itt a G7 Holnap aktuális fejezetének vége.
Néhány ország az ukrajnai háború alatt sem adta fel katonai semlegességét, ám a nyugati világ egyre kevésbé tolerálja a potyautasságot.
Honfitársainkat meg kell győznünk, hogy érdekünk Ukrajna támogatása, és ezért akár komoly áldozatokat is érdemes felvállalni.
Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel, ha egy szövetségese túl közel kerül Oroszországhoz és Kínához.
Az ellenfél szándékának azonosítása a külpolitika alapvető eleme, mégis erősen vitatott és homályos alapokon nyugszik, ami az ukrajnai orosz inváziótól a kínai-amerikai feszültségekig komoly félreértéseket okoz.