Volt lignitbányában épül az ország első zöldhidrogén-termelő üzeme
Ott tartunk a hidrogénnel most, mint az elektromos autózással a 2000-es években: nincs hidrogén hajtású autó, mert nincs töltő és azért nincs töltő, mert nincs h-autó – mondta Pintér László, Bükkábrányi Energiapark energetikai szakértője a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva, vagy bármelyik podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
A hidrogén előállításának technológiája kiforrott, de még nincs tömegtermelés. Ennek egyik akadálya, hogy mivel nagy az igény az előállításához szükséges eszközökre, azok elég drágák, de várhatóan új gyártók jelennek meg a piacon, ami majd csökkenti a költségeket – mondta a szakértő.
Egy volt lignitbánya területén létesített, mintegy 23 megawatt – egy város energiaigényét fedező – kapacitással működő bükkábrányi napelempark mellett épül, és a tervek szerint 2023 negyedik negyedévétől kezdi termelni a zöld hidrogént az üzem, amelyhez a napelempark energiáját használják fel. Nagyságrendileg évi 150 tonna hidrogént állítanak majd itt elő, ami 10 távolsági busz éves fogyasztását fedezi. A pilot projektben az Energiapark partnere Szegedi Tudományegyetem, amely a naperőmű és a hidrogén termelés együttműködését vizsgálja és ennek eredményeként rendszer irányítástechnikáját optimalizálja.
„Bízunk benne, hogy a kísérletek eredményét nagyban a napelemparkban is ki tudjuk próbálni” – mondta Pintér László.
Bár még nincs igazából kereslet a zöld hidrogénre, és előállítási költsége is magasabb, mint a szürke hidrogéné, de eljön majd az ideje, amikor a most szerzett tudással és tapasztalattal behozhatatlan előnyre tesz szert a cég – amely ráadásul fogyasztóként is fontos szerepet játszik az üzem a naperőmű energiatermelésének kiegyenlítésében – mondta a szakértő.
Szerinte a közlekedésben 5-10 év, amíg átbillen a hangsúly az akkumulátoros villanymeghajtású autókról a hidrogéncellás meghajtásra – a teherszállításban. Ezt segítik az EU határozott törekvései a belső égésű motorok visszaszorítására és a hidrogén javára szól, hogy könnyű anyag, és ehhez képest nagyon nagy az energiatartalma, ami teherautók esetén nagy előny az elektromos meghajtáshoz szükséges sok tonnás akkumulátorokkal szemben.
A podcast elkészítését a Bükkábrányi Energiapark támogatta
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
