Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?
Ezúttal visszamegyünk a mai modern világ kialakulásának gyökereihez, és az ipari forradalomtól kezdődően nézzük át fenntarthatósági nézőpontból, hogyan alakult ki a mai tömegtermelés, mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz.
Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanár és Pásztory Ádám, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetője segítségével beszélünk át 150 évet a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténetből, kitekintéssel a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekre.
A beszélgetés bármely podcast-lejátszón, vagy ide kattintva hallgatható meg:
Az ipari forradalmak számozásában a digitalizációval már a 4.0-nál tartunk, amit már lehetetlen elválasztani a fenntarthatóság fogalmától, a körforgásos gazdaság modelljétől – így nem is áll olyan messzi egymástól a gőzgép és a villanyautó. Főleg, hogy az utóbbi már a 19. század végén létezett.
A radikális változásokat alapvetően három dolog tette lehetővé a történelem során – kellett olyan energiaforrás, ami a tömegtermelés alapját képezi, kellettek olyan találmányok, termékek, amelyek az akkori fogalmak szerinti tömegtermelésre alkalmasak voltak. A harmadik tényező pedig a fizetőképes kereslet megjelenése, a vásárlóké, akik meg tudják vásárolni az így előállított termékeket.
Magyarországon az ipari forradalom nagyjából a kiegyezés időszakát követően bontakozott ki, az 1870-es évektől. A Habsburg Birodalom gazdasági leosztásában az ipar Csehországnak és a szomszédos osztrák régióknak jutott, Magyarország a mezőgazdaságot kapta – ez kezdett megváltozni az ipar- és közlekedésfejlesztéssel, a befektetési bankok megjelenésével, amelyek a nagy beruházásigényű gyárak, vasútvonalak megépítéséhez elengedhetetlen finanszírozást biztosították.
Ebben az időszakban az európai léptékben is sűrű vasúthálózat és a gőzerővel kiépülő ipar egy közös politikai és társadalmi akaratot tükrözött. Ebből ma, 2021-ben az a legnagyobb tanulság, hogy addig, amíg a politikának nincs felhatalmazása, nincs meg a közös társadalmi akarat, addig az innováció nem feltétlen a fenntarthatóság irányba halad.
A következő generáció számos tagja dühös, frusztrált, és értetlenül áll a tény előtt, hogy az előző generációk visszavonhatatlan károkat tettek közös világunkban. Van azonban kiút a mostani állapotból, mert bár az ember a legszélsőségesebb körülményekhez is képes adaptálódni – ha most okos döntéseket hozunk, gyerekeinknek, unokáinknak kevésbé kell majd radikálisan és néha fájdalmasan változni és alkalmazkodniuk.
A podcast elkészítését az OTPédia támogatta.
Podcast
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van
A pedagógusok, nevelők nincsenek felkészülve a viselkedészavaros gyerekek kezelésére, ebben igyekszik segíteni a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány.
A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Fontos
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
