2030-ra az a cél, hogy az energiamixben legalább akkora súlya legyen a napenergiának, mint az atomnak
A fenntarthatóság, a klímavédelem, a társadalmi felelősségvállalás nagyon komoly hívószóvá vált az elmúlt években – mondja a G7 podcast vendége, Kovács Domonkos, az Alteo M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettese.
Jelenleg rendkívüli tőkemennyiség áramlik az ezeket a hívószavakat jól használó cégek felé. Kovács Domonkos szerint azonban ez a hatalmas tőkekoncentráció és piaci siker nem analóg a 2000-es évek eleji dotcom lufival. Vagyis mivel a vállalati szférán túl most már a politika is egyre inkább a zöld projektek mellett áll, még a szabályozási kockázatok is jelentősen mérséklődnek, hiszen nagyon komoly, globális környezetvédelmi kihívásokkal állunk szemben.
Az Alteo legutóbbi kötvénykibocsátására utalva a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a 3,9 milliárd forintos jegyzés kifejezetten sikeresnek tekinthető. Ez az összeg pedig tökéletesen passzol a korábban megalkotott stratégiai tervükhöz.
Magyarország klímacéljait erősen befolyásolja a paksi atomerőmű bővítése, vagyis, ha Paks II. elkészül, az ország energiatermelésének túlnyomó része karbonsemleges lesz, és legalább harmadát megújulóenergia-termeléssel fogjuk előállítani. A vezérigazgató-helyettes szerint bár sok vita van az atomenergia kapcsán, az azonban biztos, hogy a használata szén-dioxidot valóban nem termel. Mindemellett azért 2030-ra az a cél, hogy a hazai energiakapacitási mixben összességében közel akkora súlya legyen a napenergiának és az egyéb megújulóknak, mint az atomnak.
A globális klímaválság kapcsán Kovács Domonkos hozzátette, hogy ha megnézzük az emberiség történelmét, akkor van okunk bizakodni, hiszen néha sajnos ugyan jelentős áldozatokkal, de eddig – köszönhetően a tudásunknak, a kreativitásunknak – mindig megoldottuk az előttünk tornyosuló problémákat.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.
A podcast készítését az Alteo Nyrt. támogatta.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
