A mindenre kiterjedő szkepszis legalább annyira manipulálhatóvá tesz minket, mint a vakhit. A közösségi média olyan illúziót kelt, hogy nagyon rövid idő alatt sokkal informáltabbak lehetünk, csak közben sokan nem veszik észre, hogy ezzel valójában rendkívül felszínes tudáshoz jutnak.
Azok, akik sokkal kevésbé magabiztosak a jóslataikban, általában jobb előrejelzéseket adnak. Aki árnyaltabban gondolkozik és bizonytalan a saját igazságaiban, az nem feltétlenül intelligensebb, de erősebb az önkorrekcióra való hajlama. Ettől nem feltétlen lesz az ember sikeresebb, sőt, a magabiztosság sokszor jobban eladható a politikában és másutt is. A túlzott önhittség viszont hajlamosabbá tesz a szélsőséges gondolkodásra, amire a politika is épít.
A hazai liberális és baloldali sajtó is hemzsegett az összeesküvés elméletektől a választás előtt és után, nem csak a kormánypárti média, szóval senki ne gondolja, hogy rá semmilyen konteó nincs hatással.
Krekó Péterrel, az ELTE pszichológia tanszékének adjunktusával beszélgettünk az Athenaeumnál megjelent könyve, a Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája kapcsán.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
