Ahogy a PIN-kódot sem tartjuk a bankkártyánk közelében, az online kártyás vásárlások során is muszáj a szokásosnál is körültekintőbben eljárnunk a karácsonyi időszak közeledtével, mert a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak megszerezni a pénzünket.

Ütemesen nő a kártyás vásárlások száma Magyarországon: az idei második negyedévben 4,3 ezer milliárd forintot hagytunk ott a bolti és online vásárlások során, ami negyedével haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az összes kártyás vásárlás értékének 30 százalékát, 1,3 ezer milliárd forintot online, különböző webshopokban költöttünk el a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.

A kártyás vásárlások bővülése mellett terjed a digitális bankolás is, mostanra már minden ötödik bankkártyát regisztrálták valamelyik mobiltárca alkalmazásba. A mobiltárcákkal fizetett vásárlások értéke pedig több mint 70 százalékkal nőtt idén a második negyedévben éves összehasonlításban, elérve így a 666 milliárd forintot.

Nőnek a károk is

A kártyás fizetések bővülésével párhuzamosan a csalások aránya is nőtt.

A fizetési kártyás visszaélések között továbbra is az adathalászathoz, adatlopáshoz kapcsolódó visszaélések teszik ki a legnagyobb részt, ezek mellett még a pszichológiai manipuláció jelenik meg nagyobb összegekkel a jegybank tájékoztatója szerint.

A második negyedévben a kártyás visszaélésekhez kapcsolódó veszteség megközelítette az egymilliárd forintot, ezt az összeg a csalókat gazdagítja. Azonban arányában még mindig nem számottevő a kártyás fizetések 4,3 ezer milliárd forintos összegéhez képest, rossz hír azonban, hogy a veszteség egyre nagyobb részét a kártyabirtokosoknak kell viselniük.

Veszélyes karácsony

A karácsonyi időszakban jellemző kapkodás, rohanás is a kiberbűnözők malmára hajtja a vizet. Az ünnepek előtti hetekben a tapasztalatok szerint megnő a futárszolgálatok nevében érkező hamis üzenetek száma, amiknek ilyenkor hajlamosabbak vagyunk bedőlni.

Nehéz dolog egyik napról a másikra átállni egy nagyobb biztonságot nyújtó online vásárlási rutinra, ezért érdemes kisebb lépésekben haladni. Kezdetnek elég, ha az alább felsorolt javaslatok közül legalább hármat betartunk a következő online vásárlásunk alkalmával.

• Új, még ismeretlen webshopból való rendelés során mindig figyeljünk arra, hogy a böngésződben a cím https-sel kezdődjön. Még jobb, ha a címsorban egy lakatot is látunk. Ahol viszont nincs lakat, ott se nevet, se jelszót, se bankkártyaadatot ne adjunk meg!
• Kicsit macerásabb, de sok bonyodalmat kerületünk el, ha a webshop alján megnézzük, milyen cégadatok vannak feltüntetve. Mindenképp gyanús, ha nem szerepel adószám, telefonszám és e-mail cím.
• Ami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem igaz. A legalacsonyabb árakat ígérő szolgáltatókkal, ismeretlen feladótól vagy a közösségi médiából érkező ajánlatokra, hirdetésekre kattintva könnyen hiteles weboldalnak álcázott, de valójában adathalász webhelyen találhatjuk magunkat. Ne kattintsunk rögtön a levelekben kapott linkekre, helyette írjuk be magunk a címsorba a webáruház címét, és keressük meg ott a terméket.
• A PIN kódot az interneten soha ne adjuk meg, azt ugyanis online fizetésnél nem kérik. Mindig figyeljünk arra, hogy valóban a bank biztonságos fizetést garantáló felületére kerülünk-e és arra is, hogy tényleg az adott online kereskedő oldalán adjuk meg az adatokat, és a címsorban valóban a kereskedő URL címe szerepel. Előfordul ugyanis, hogy a csalók egy-egy betűt kicserélnek az eredeti oldal nevében, vagy hozzáadnak olyan általános szavakat a címhez, mint például az „info”, „net”, vagy „delivery”.
• Ugyanígy legyünk óvatosak a CVC-kódoddal is. A CVC kód a kártya hátoldalán, jobbra a fehér aláírósávban található. A legtöbb webáruház kéri ezt a megerősítő kódot, de sose adjuk ki olyan személynek vagy oldalnak, aminél fennáll a csalás gyanúja.
• Sokat tehetünk a biztonságért, ha erős jelszót használunk. Fontos, hogy minden webhelyhez más-más jelszót rendeljünk, hogy ha az egyik fiókunk rossz kezekbe is kerül, a többit biztonságban tudhassuk. Minél hosszabb a jelszó, annál több idő azt feltörnie a bűnözőknek. Speciális karakterek, nagybetűk, számok használatával még biztonságosabbá tehetjük a jelszavainkat. Jelszóválasztásnál kerüljük a személyes adatokat (pl.: név, becenév, születési dátum) és a gyakori jelszavakat, mint amilyen például az „123456” vagy a „jelszó”.
• Legyünk elővigyázatosak akkor is, amikor nyilvános – jelszó nélküli – wifihez csatlakozunk. Egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy a pályaudvarokon, üzletekben, repülőtereken nyilvánosan elérhető wifi-hálózathoz csatlakoznak a kiberbűnözők, és a közös internetkapcsolat segítségével törik fel a gyanútlan netezők okoseszközeit. Otthon, a saját hálózatunkon sokkal biztonságosabb az online vásárlás.

A cikk megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában