Nem torpant meg a járvány gazdasági hatásainak méretük miatt a leginkább kitett mikro-, kis és középvállalkozások hitelezése, sőt hitelállományuk még bővülni is tudott az idei első három negyedévben. A cégek az OTP Bank adatai szerint főleg átmeneti fizetési nehézségeiket, például a munkabér-kiadásokat fedezik, leginkább a gazdaságélénkítő programokra épülő kölcsönökből – mondta el Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói Főosztályának vezetője.

Kezdjük egy rövid hitelezési helyzetképpel. Hogyan csapódott le a járvány hatása a vállalati hitelezésben tavasszal, és hol állunk most?

A vállalati hitelállomány az elmúlt években tartósan, két számjeggyel növekedett, de a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt tavasszal egy rövid időre a magyar cégvezetők is óvatosabbá váltak. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján 2020. harmadik negyedévének végére a vállalati hitelek bruttó állománya Magyarországon megközelítette a 9700 milliárd forintot, ami több mint 10 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.

Egyáltalán nem tűnik aggasztónak ez a szám. Hogy állnak ezen belül a nagyvállalatoknál jóval sérülékenyebb kisvállalkozások?

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások hitelállománya körülbelül 7 százalékkal nőtt szeptember végéig, tehát még mindig ez a szegmens adja a vállalati hitelállomány nagyobb hányadát. A vállalati hiteleket tekintve az OTP Banknak valamivel 25 százalékot meghaladó a piaci részesedése a mikro- és kisvállalkozói szegmensben. Ügyfélkörünkben megtalálhatók minden ágazat képviselői, és kiugró különbségek sem láthatók tevékenységi körök szerint a társaságok hitelkeresleti igényeiben.

Mi segített a vállalatoknak átlendülni a járvány első hullámában a hitelezési holtponton?

Ahogy említettem, a korábbi évek kétszámjegyű növekedéséhez képest május végén stagnálni látszott a vállalati hitelállomány, mivel a járvány miatti bizonytalanságok hatására még a válságnak kevésbé kitett társaságok is óvatosabbá váltak. Ez a vállalati ügyfeleink körében a korlátozások első 2-3 hetében látszott igazán.

A különböző gazdaságélénkítő programok bemutatása után azonban – mint a Növekedési Hitelprogram legfrissebb szakaszaként meghirdetett NHP Hajrá, majd a megújult Széchenyi Kártya Program –, ismét élénkült a kereslet, hiszen az újonnan elérhető konstrukciókat az OTP Bank elsők között tette elérhetővé. Ezek a programok az állami támogatások révén, még a járványt megelőző időszakban kínált, – részben a kedvező makrogazdasági környezet okán – igen alacsony kamatokkal felvehető hiteleknél is kedvezőbb finanszírozást tettek lehetővé.

Főleg milyen kiadásaikat fedezték ezekből a programokból a vállalkozások, és melyik konstrukciókat keresik leginkább az OTP tapasztalatai szerint?

Egyre nő az érdeklődés a kamattámogatással kínált kölcsönök iránt, hiszen az átmeneti nehézségek, munkabérek vagy más kiadások fedezésére kínált megoldások mellett nagyon kedvező ajánlataink vannak a fejlesztések finanszírozására is. Sőt, maradt igény a saját forrásból kínált konstrukcióinkra is, hiszen a támogatások nélkül kínált kölcsönök esetében is megmaradtak az alacsony kamatok.

Jelenleg a gazdaságélénkítő programokra épülő, államilag támogatott konstrukciók húzzák a vállalati hitelpiacot. A jegybanki NHP Hajrá indítása óta az OTP Bank a szerződött források több mint ötödét folyósította. Az előkészítés alatt álló és folyósított hitelek összege elérte a 200 milliárd forintot, melyet a banktól felerészben beruházásra, felerészben forgóeszköz-finanszírozásra vettek igénybe a vállalkozások. A forgóeszköz-hitelek részben a folyamatosan felmerült költségeket, illetve a munkaerő-költséget finanszírozták.

Melyik most a legnépszerűbb hiteleszköz a kisvállalkozásoknál?

A kis- és közepes vállalkozások körében az NHP Hajránál is népszerűbbek a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukciói. Elsősorban likviditásuk megteremtéséhez keresnek forrást az ügyfelek, de igen népszerűek a folyószámla-hitelek is.

A kereslet döntően két hiteltípusban összpontosul: a Széchenyi Likviditási és a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel termékek a legkeresettebbek. A folyósított és szerződött hitelek 13%-a NHP Hajrá konstrukció keretében folyósított hitel, míg 87%-a a Széchenyi Kártya Program termékeinek valamelyikéből származik. Jelenleg ezek a legnépszerűbb kölcsönök a mikro- és kisvállalkozások körében, feltehetőleg azért, mert a legtöbb cégvezető átmeneti fizetési nehézségeire keres megoldást.

Mekkora az átlagos felvett hitelösszeg a kisvállalkozások körében?

A gazdaságélénkítő programokra épülő konstrukciókat tekintve átlagosan körülbelül 30 millió forintnyi hitelt vesznek fel a társaságok, de ha a támogatott konstrukciók közül csak a jegybanki NHP Hajrát vizsgáljuk, átlagosan körülbelül 25 millió forintos hitelösszeg látható, és leginkább a forgóeszköz-hiteleket igénylik.

A márciusban indult lakossági és vállalati hiteltörlesztési moratórium december 31-én lejáró határidejét a miniszterelnök december 19-i bejelentése szerint feltétel nélkül mindenkinek meghosszabbítják 2021. június 30-ig. Ügyfeleik hány százaléka érintett a moratóriumban? Sokuknak okozhat gondot majd a havi törlesztők újraindulása?

Az OTP Bank vállalati ügyfeleinek kicsit több mint 40 százaléka élt a fizetési moratórium adta lehetőséggel. Ezek elsősorban azok a vállalkozások, amelyek feltételezték, hogy szokásos működésüket és üzleti eredményeiket nagyobb mértékben befolyásolhatja a járványhelyzet és az ebből adódó kihívások. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi stabilitási jelentésének becslése szerint a moratóriumban lévő sérülékeny hitelek elérhetik a vállalati hitelállomány 15-20 százalékát.

Mi azonban ügyfeleink körében úgy tapasztaljuk, hogy a legtöbben megőrizték fizetőképességüket, és a vírus második hulláma után sem várható tömeges bedőlés, ám óvatosságból azzal számolunk, hogy a hitellel rendelkező ügyfeleink körülbelül tíz százaléka kerülhet nehéz helyzetbe.

Mire számítanak az OTP-nél vállalati hitelezésben 2021-ben?

Bízunk abban, hogy jövőre már csökkennek a járvány gazdasági hatásai miatti bizonytalanságok, de ameddig szükséges, elérhetőek maradnak a gazdaságélénkítő programokra épülő konstrukciók, támogatva az átmeneti pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásokat. Ezt szolgálja az is, hogy nemrég a jegybank 1000 milliárd forinttal növelte az NHP Hajrá keretösszegét.

Emellett abban is bízunk, hogy a gazdasági helyzet javulásával a beruházási hitelek iránt is tovább nőhet az igény a mikro-, kis- és közepes vállalkozások körében, hogy ezek a társaságok ismét tartós növekedési pályára léphessenek.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom hitelezés kisvállalkozások kkv koronavírus OTP Olvasson tovább a kategóriában