„Megerősítem, hogy a birtokomban van 20 olyan LTN-Z típusú brazil államkötvény, amelyek bármikor értékesíthetőek. … Elfogadom értük a darabonként 4 milliárd amerikai dolláros árat”.

Ezek a mondatok egy magyarországi vállalkozó által lapunkhoz eljuttatott dokumentumcsomagban szerepelnek. Bár a kötvényeknek nem ő a tulajdonosa, az állampapírok elméleti értékéhez képest nem is olyan kicsi jutalékért kezel ilyen értékpapírokat. Az LTN-ek brazil birtokosa a dokumentumok kiállításának évében csak a 20, darabonként 4 milliárd dolláros kötvényével a világ negyedik leggazdagabb embere lett volna, ám a Sao Pauló-i vállalkozónak nem csak ennyi értékpapírja van. A kötvényeknek pedig Magyarországról keresnek vevőt, illetve innen próbálják őket befektetni.

A fő gond ezzel az, hogy bár az LTN kezelője szerint a papírok valósak, a brazil hatóságoknak más erről a véleménye. Mindez azt mutatja, hogy a G7 által korábban feltárt brazil kötvényes cégek ügye nem egyedi, tucatjával próbálnak hasznosítani hasonló értékpapírokat Magyarországon.

Ezer milliárdos cégek? Ugyan már!

Augusztus végén írtunk arról a két cégről, amelyekben a teljes cégbírósági rendszert meghekkelve ezermilliárdos nagyságrendű tőkeemelést jegyeztetett be tulajdonosuk. A vállalatok mögött a 70-es években kibocsátott brazil államkötvények voltak, amelyek közül egy dokumentációja lapunkhoz is eljutott. Ezt elküldtük a brazil hatóságoknak, amelyek egyértelműen megállapították róla, hogy hamis. Ráadásul nemcsak erről, hanem minden hasonló kötvényről azt állították, hogy kizárólag visszaélésre használják őket zavarosban halászó csalók. A cégeknél azóta – tulajdonosuk szerint – vizsgálódik a NAV, igaz, részleteket egyelőre nem tudunk arról, hogyan áll ez a folyamat.

Cikkeink megjelenését követően megkereste a G7-et egy Magyarországon élő vállalkozó, aki azt állította, hogy nem minden ilyen „történelmi” LTN hamis, ő is kezel hasonlóakat, amelyeknek igazolni tudja valódiságát. El is küldött egy összességében közel százoldalas dokumentációt, amely ugyan sok elemében hasonlít a korábbi cikkünkben bemutatottakhoz, de jóval részletesebb annál, és sokkal több kötvényről szól. Az iratcsomagban – az elvileg a brazil hatóságok által kiadott igazolások mellett – van a kötvények eredetiségét igazoló szakértői vélemény, közjegyzői iratok az adásvételekről, tulajdonosi meghatalmazás az értékpapírok hasznosítására, valamint a bevezetőben is idézett nyilatkozat az eladási szándékról, illetve a kötvények vélt értékéről.

Az iratokban szereplő kötvényszámok alapján 35 különböző állampapírt sikerült beazonosítanunk.

Ezek egy kivételével mind a 70-es években kibocsátott Z-sorozatú nemzeti kincstárjegyek, azaz úgynevezett Z LTN-k (letra do tesouro nacional). Azaz pontosan ugyanolyan értékpapírok, mint amilyeneket a korábbi cikkeinkben bemutatott cégekbe is tettek. Az iratok alapján ennek a közel háromtucat állampapírnak egyetlen, brazil tulajdonosa van, bizonyos José Zajac. A Sao Pauló-i vállalkozó neve azonban annak ellenére teljesen ismeretlen, hogy kötvényvagyona alapján rendszeresen fel kellene tűnnie a globális gazdaglistákon. Sőt, valószínűleg volt olyan év, amikor vezetnie kellett volna.

Ez, illetve az előzmények már önmagában gyanússá – vagy inkább nagyon nehezen hihetővé, ha nem teljesen hihetetlenné – tették a kötvények sztoriját. Az értékpapírokat kezelő idős vállalkozó azonban teljes meggyőződéssel állította, hogy az LTN-ek érvényesek, megfelelő felhatalmazással rendelkezik, hogy ezt a tevékenységet végezze, és működéséről a brazil hatóságok is tudnak. Ráadásul saját állítása szerint nemcsak egy megbízója van, hanem legalább további két – szintén Brazíliában élő – ember LTN-jeit kezeli.

Egy olyan, 1973-as kibocsátású, 10 milliárd cruzeiro kibocsátási értékű LTN, amilyenek Magyarországon is feltűntek

Az ügynök

Az átküldött iratok között valóban szerepel egy megbízólevél José Zajactól, amely a nevesített LTN-ek hasznosítására hatalmazta fel a magyarországi vállalkozót. Az ügynöknek – vagy ahogy a dokumentumban hivatkoznak rá, pénzügyi tanácsadónak – mindezért elvileg 5 százalékos jutalék járna, ami ilyen értékeknél forintban tízmilliárdokat jelentene akár már egyetlen ügylet után is.

Az idős üzletember nem véletlenül került bele a brazil bizniszbe. Bár hosszú ideje Magyarországon lakik, korábban évtizedekig Brazíliában élt. Kint is vállalkozóként ténykedett, saját állítása szerint a családjának játékokat gyártó és forgalmazó cége volt, amit lapunk kérdésére ismerősei is megerősítettek. Emellett más területeken, például az élelmiszeriparban is próbálkozott.

Magyarországra azonban már csak a kapcsolatrendszerét hozta haza, a kinti vagyonból állítólag nem sok maradt.

Ráadásul ez a kapcsolatrendszer sem annyira kiterjedt, inkább csak kinti ismerősökre korlátozódhat. Bár lapunknak azt mondta, hogy egy brazil-magyar kamara elnökeként ténykedik, illetve szoros kapcsolatot ápol a nagykövetségen is emberekkel, előbbinek nem találtuk nyomát, utóbbit pedig diplomáciai forrásaink egyenesen cáfolták.

A tulajdonos

A kötvények többségének tulajdonosa ugyanakkor valóban vagyonos ember, még ha nem is annyira, mint ami az értékpapírok alapján látszik. A hatvanas éveiben járó brazil vállalkozó ma is működő textilipari családi vállalkozását, az Advance Indústria Textil Ltda-t a 70-es évek végén jegyezték be. Volt, aki úgy jellemezte a céget, hogy Zajac a legnagyobb és legmodernebb kinti textilgyár tulajdonosa. Ez ugyan biztosan nem igaz, de külföldi lapokban is írtak arról, hogy a társaság havi ezer tonnás termelési kapacitásával meghatározó szereplő a brazil piacon, és kifejezetten sokat költ fejlesztésekre is. A tulajdonos-cégvezető másfél évtizede azt nyilatkozta, hogy

munkájuk eredménye abban mutatkozik meg, ahogyan a piac jelentős részét megszerezték.

Az elmúlt évek teljesítménye alapján azonban a piac jelentős része barokkos túlzásnak tűnik. Az Advance Indústria Textil csak egy kisebb részt hasít ki a 190 milliárd reálos (12 ezer milliárd forintos) brazil textilágazatból. A jelenleg 750 főt foglalkoztató vállalat árbevétele a D&B adatbázisa szerint az elmúlt években 140 és 270 millió brazil reál (9 és 17,5 milliárd forint) között mozgott, ami nem kevés, de így is csak 1-1,5 ezrelékes piaci részesedést jelent.

A vállalat ugyanakkor jellemzően nyereségesen működik. Bár a legutóbbi lezárt üzleti évre, 2022-re ez pont nem igaz, de a korábbi esztendőkben rendre több millió reálos adózott profitot mutatott ki.

José Zajac tehát tényleg évtizedek óta sikeres üzletember, gyártulajdonos, cége értéke alapján forintban jó eséllyel milliárdos vagyonnal rendelkezik. Ezzel azonban önmagában valószínűleg még a magyar százas listára sem kerülne fel. Dollárban pedig egészen biztosan nem hozott neki milliárdokat a textilbiznisz. Üzleti tevékenysége tehát önmagában nem indokolja azt a vagyont, amit – LTN-jei alapján – a kötvényeket Magyarországon kezelő megbízottja neki tulajdonít.

A kötvények

Mivel nagyon sok jel utalt arra, hogy ezekkel a kötvényekkel sincs minden rendben, az állampapírokat kezelő vállalkozó belegyezésével elküldtük a dokumentációt a brazil hatóságoknak, egész pontosan az ügyben illetékes helyi államkincstárnak. Az államkincstár pedig megerősítette azt, amire számítani lehetett: ezek az iratok is kivétel nélkül mind hamisak. Egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy a dokumentumcsomag

durva és érvénytelen összeállítás.

Emellett ismét felhívták a figyelmet, hogy „nincsenek forgalomban érvényes papíralapú kötvények, az 1970-es években kibocsátott kötvények maximális futamideje egy év volt, így minden ezekhez köthető irat vagy tanúsítvány hamis”.

A magyar vállalkozónak adott meghatalmazásokról és a bevezetőben hivatkozott nyilatkozatról pedig azt írták, hogy azok

tartalma és műveletei nem érvényesek, ezért az államkincstár nem ismeri el őket.

Az államkincstár válasza után megkerestük Brazília magyarországi nagykövetségét, illetve a Sao Pauló-i magyar főkonzulátust is. Afelől érdeklődtünk, hogy kapcsolatban állnak-e olyan magyarországi vállalkozókkal, akik engedéllyel üzletelnek a 70-es években kibocsátott LTN-ekkel, illetve tudnak-e arról, hogy valakinek hatósági felhatalmazása van ilyen tevékenységre. A brazil nagykövetségről Roberto Colin követtanácsos azt válaszolta, hogy nem tudnak ilyen engedélyről, így nem is állhatnak kapcsolatban hasonló tevékenységet végző üzletemberrrel. A Sao Pauló-i főkonzulátusról pedig nem reagáltak kérdéseinkre.

Utánanéztünk az iratokban szereplő személyeknek is. A kötvények eredeti tulajdonosa – azokban az esetekben, ahol ez kiderül – ugyanaz a személy (Ubiratan Salgado-Figueiredo) volt, aki az ezermilliárdos magyarországi cégek mögötti állampapírt is birtokolta, és akinek a neve egy korábbi brazil hamisítási ügyben is előkerült. A bűnügyről szóló brazil nyomozati anyagban azt írták, hogy

az országban található összes hamisított LTN egy eredeti LTN alapján készült, amelyet az 1970-es években adtak ki Ubiratan Salgado-Figueiredo számára.

Talán ennél a kapocsnál is érdekesebb azonban a dokumentumok hitelességét vizsgáló egyik szakértő személye. Az iratcsomagnak nagyon fontos és részletes elemei azok a szakértői jelentések, amelyek elvileg a kötvények valódiságát hivatottak igazolni. Ezek közül az egyiket egy bizonyos João Márcio Batista Ramos nevében állították ki. Az igazolás szerint a vizsgált kötvényt a Brazil Központi Bank Értékpapír-múzeumának gyűjteményében található, hasonló típusú dokumentumokkal vetették össze, és ez alapján a szakértő arra jutott, hogy az értékpapír rendelkezik a megfelelő fizikai, dokumentumtechnikai jellemzőkkel.

A gond csak az, hogy João Márcio Batista Ramos neve előkerült a már korábban hivatkozott bűnügyben is, ahol szintén az ő aláírása szerepelt a hitelességet igazoló iratokon. A nyomozati anyag szerint azonban

a szakértő a hatóságoknak azt nyilatkozta, hogy nem ő készítette a jelentést, és az állítólagosan elemzett LTN-eket soha nem is adták át neki. Magyarul az igazolások hamisak.

A brazil hatóságok véleménye, az iratok előzményei és a nagykövetség válasza tehát mind-mind arra utalnak, hogy ez a több tucatnyi, papíron ezermilliárdokat érő kötvény is kivétel nélkül hamisítvány, és így igyekeznek őket – minden jel szerint abban a tudatban, hogy valódiak – Magyarországról értékesíteni vagy befektetni.

Indiai érdeklődő és svájci széf

Az általunk hallottak alapján egyébként lényegében ugyanúgy próbálják hasznosítani az értékpapírokat, mint ahogyan a kötvényes cégek tulajdonosa is próbálta még a gazdasági társaságok alapítása előtt. Ahogy korábbi cikkünkben is megírtuk, forrásaink szerint annál az ügynél a magyar vállalkozó csak azt követően vitte be a cégbe a hamis kötvényt, hogy kiderült: értékesíteni nem tudja, és a pénzintézetek sem fogadják be fedezetként.

A brazil tulajdonosok értékpapírjait kezelő vállalkozó a G7-nek azt mondta, hogy ő is értékesíteni vagy „trade-be adni” próbálja a rábízott kötvényeket. Utóbbi elmondása szerint pénzintézetnél történő elhelyezést jelentene, amely után ügyfelei jelentős hozamban részesülnének. A vállalkozó szerint

időről-időre vannak is érdeklődők, egy lehetséges indiai vevővel most is egyeztetnek.

Elmondása alapján ilyenkor egyfajta alkudozás indul az árról, ami egy elvileg konkrét értékű állampapírnál önmagában is furcsa.

Arról nem is beszélve, hogy bár saját bevallása szerint hét-nyolc éve foglalkozik az LTN-ek kezelésével, ám ebben az időszakban egy kötvényt sem sikerült értékesíteni vagy pénzügyi szolgáltatónál befektetni. Az egyetlen érdemi tranzakció néhány állampapír elhelyezése volt egy zürichi – egyébként logisztikával foglalkozó – cégnél, amely ki is állított egy igazolást erről.

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a dokumentum leginkább egy közraktárjegyre hasonlít. Utóbbi olyan értékpapír, amely igazolja, hogy tulajdonosa elhelyezte az igazoláson szereplő árut a raktárban. Az ilyen dokumentumok egyik legfontosabb jellemzője, hogy forgalomképesek, azaz elvileg hitelt lehet rájuk felvenni, üzletelni lehet velük. Ebben az esetben azonban nem igazán van realitása annak, hogy az igazolást ténylegesen pénzzé lehetne tenni.

Több is lehet

A kötvényeket kezelő magyar vállalkozó ráadásul a hatóságok válaszai után is teljes meggyőződéssel állította, hogy ez csak valami tévedés lehet, a papírok biztosan érvényesek. Mint mondta: 

mások is foglalkoznak a régióban, illetve a világ más pontjain hasonló ügyletekkel, ő is kapcsolatban áll LTN-eket kezelő emberekkel, intézményekkel.

Egyértelmű tehát, hogy a G7 által nyáron bemutatott brazil kötvényes cégek esete nem egyedi. Azt korábban is tudni lehetett, hogy dél-amerikai állampapírok hamisítására egy teljes iparág épült ki, ám mostanra az is egyértelművé vált, hogy ennek a biznisznek elég aktív terepe lett régiónk és ezen belül Magyarország. A csalók a jelek szerint könnyen megvezethető embereket igyekeznek használni, akik így adott esetben a balhét is elvihetik.

Az ügyben minden érintettet és illetékes hatóságot megkerestünk. Bő két hete elküldtük kérdéseinket a kötvények legnagyobb brazil tulajdonosának is. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna rá, hogy honnan származnak az értékpapírok, hogyan próbálja hasznosítani őket, sikerült-e már értékesíteni belőlük, illetve, hogy próbálta-e ellenőriztetni a dokumentumok hiteleségét. Megkeresésünkre azonban nem kaptunk választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy rejtélyes magyar vállalkozó papíron tizenötször gazdagabb Mészáros LőrincnélZsebből megvehetné a Molt vagy az OTP-t, ha valóban annyi pénz van a cégeiben, mint ami az ügyvéd által is ellenjegyzett iratokból látszik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényétElőkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvényeAlkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz brazil államkötvény Brazília csalás hamis kötvény kötvénycsalás LTN milliárdos milliárdosok Olvasson tovább a kategóriában