Álmodozásban évek óta erősebb a magyar gazdaságpolitika, mint a növekedés előrejelzésében
A kormány tagjai egyre bátrabb előrejelzésekkel állnak elő a jövő évi gazdasági teljesítményre vonatkozóan, miközben az elmúlt években nem volt olyan, hogy a kormány előrejelzése akár megközelítette volna a valódi adatot.
Mi történt? Ambíciózus tervekkel készülnek 2025-re a magyar gazdaságpolitika meghatározó szereplői az elmúlt napok nyilatkozatai alapján.
3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme jövő évtől, ezen alapul majd, hogy 2028-ra érheti el az 1000 eurót a minimálbér, és az 1 millió forintot a bruttó átlagbér – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a pénteki Év felelős foglalkoztatója díjátadón, írta a Telex.
3,4 százalék lesz a növekedés értéke jövőre a Pénzügyminisztérium hagyományosan konzervatív tervezése szerint, de ez jó eséllyel meghaladható – mondta Varga Mihály szerdán a parlamentben a Hvg.hu cikke szerint, és azt is hozzátette, hogy idén 1,5 százalékos növekedésre számít.
Előzmények: a 3 és 6 százalék közti növekedési tervről először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt két hete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában, ami még kicsit ambíciózusabb is, mint a Kötcsén szeptember elején belőtt 3-5 százalék.
Igen, de: a kormány előrejelzései az elmúlt években rendre elég masszívan félrementek, a „hagyományosan konzervatív tervezés” nagyon pontatlan.
A fenti ábrán a Pénzügyminisztérium által minden év decemberében kiadott konvergenciajelentések előrejelzéseit, a nyáron kiadott költségvetési tervezetek előrejelzéseit, és a tényleges növekedési adatokat szedtük össze.
Felülnézet: a gyűjtésünk szerint a magyar állami és nemzetközi intézmények, kutatóintézetek és agytrösztök 2025-re vonatkozó előrejelzésének átlaga 3,4 százalék, ez tehát a megadott sávban van, de még az optimistább előjelzések is inkább csak a 4 százalékhoz közelítenek, mint a 6-hoz. Az uniós mezőnyben ez egyébként jó teljesítménynek számítana.
Alulnézet: ráadásul minél frissebb egy előrejelzés, annál pesszimistább, és ezek alapján már az sem egyértelmű, hogy 3 százalék felett lesz a növekedés.
A jegybank jövőre 3,5-4,5 helyett már csak 2,7-3,7 százalékos növekedéssel számol a szeptember végén publikált Inflációs jelentésében.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig a májusi 3,5 százalékhoz képest 3,3 százalékra csökkentette az előrejelzését szeptember végén.
Reakció: „a külföldi konjunktúra nem lesz sokkal jobb, ez a vergődés jövőre még tartani fog, 2026-ban már talán nem annyira, de nagyon lassú kilábalás lesz az európai piacokon, és nincs olyan belső erő, a költségvetés is nagyon rossz állapotban van, amely háromszázalékos növekedést megalapozna. Ha jönne viszont európai uniós pénz, akkor a négy százalék is bőven elérhető lenne” – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója az Inforádióban.
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.