Bár egyházi botrányok idején nem jön jól, a kereszténységre való hivatkozás elmaradhatatlan része a 2010 utáni Fidesz-KDNP kormányzásnak. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a kormány kimagasló összegekkel támogatja az egyházakat, és fenntartja az ezek gazdálkodását titokban tartó szabályozást. De mekkora része valóban vallásos a hazai társadalomnak?
Erről leginkább két adatsor árulkodik, az egyik a tízévente tartott népszámlálás ezt firtató kérdése, amelyre azonban egyre többen nem válaszolnak. A másik a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható egy százalékának megoszlása.
Az adatok értelmezésénél fontos kiemelni, hogy az egyházak szja-támogatásából látható minta jelentősen eltérhet a teljes társadalomtól, ugyanis az egy százalékról értelemszerűen nem dönthetnek azok, akik nem fizetnek szja-t: gyermekek, tanulók, huzamosabb ideje munka nélküliek*Az adóköteles álláskeresési járadék csak három hónapra szól. és nyugdíjasok.
Az utóbbi két évtized adatai alapján az látszik, hogy a történelmi egyházak 2003 és 2010 között összegszerűen stabilan 86-89 százalékát kapták meg az egyházi egyszázalékos felajánlásoknak. 2012 után ez süllyedésbe kezdett, 2023-ra már csak a felajánlások 70 százalékát kapták meg a történelmi keresztény egyházak.
A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta ötödével csökkent a történelmi keresztény egyházak súlya az szja-felajánlásokban.
A leginkább a nem keresztény egyházak – mint a buddhista és hindu – felajánlásai nőttek: nekik 2010-ben még csak az szja-felajánlások 4,5 százalékát adták, 2023-ban már ennek közel háromszorosát, 13 százalékot. A nem történelmi keresztény egyházaknak felajánlott források részesedése több mint duplájára ugrott, 6,7-ről 15,4 százalékra.
Egyházanként vizsgálva látható, hogy a katolikus egyház szenvedte el arányaiban a legnagyobb, 24 százalékos csökkenést 2010 és 2023 között. Az állami egyházfinanszírozás gyakorlatát többször kritizáló evangélikusoknál 10 százalék volt a csökkenés, míg a reformátusoknál 4 százalék.
Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) korábban a felajánlások 0,1 százalékát kapta meg. Miután a kormányzat hadjáratot indított ellenük, még az egyházi státuszt is elveszítették egy ideig. Miután visszakapták az szja-felajánlás lehetőségét, tömegek adták adójuk egy részét nekik – 2023-ban már 5,3 százalék, amivel a negyedik helyre kerültek.
A MET esetében minden bizonnyal protest-támogatásról van szó, nem csak a hívei adományáról.
Igaz, ez még mindig kevés volt ahhoz, hogy az egyház a tartozásai miatt ne veszítse el az intézményeit. (A tartozások hátteréről érdemes elolvasni a Telex cikkét, az iskolák és óvodák kálváriájáról pedig itt lehet többet olvasni.)
Az ötödik legtöbb felajánlást a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége kapta, amiben feltehetően szerepet játszik a szimpatizánsok támogatása is, hiszen a népszámlálási adatok szerint sokkal kevesebb hívük van. Ők ételosztásaikkal olyanok számára is szimpatikusak lehetnek, akik nem vallásosak, de nem szeretnék, hogy az egyházi egy százalékuk az államnál maradjon.
Hatodik helyen a Magyarországi Baptista Egyház áll, ők karitatív tevékenységük kapcsán szereztek nagyobb ismertséget. A hetedik és nyolcadik helyen álló A Tan Kapuja Buddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség is nagyon jelentősen növelte a felajánlásokban a részesedését (2010 és 2023 között 4,4, illetve 1,7-szeresésre nőtt az arányuk).
Nyolcadik helyen a Hit Gyülekezete áll, esetükben 2010 óta 6 százalékos volt az aránybővülés, a felajánlások 1,3 százalékát kapták 2023-ban. A többi egyház nem érte el az egyszázalékos részesedést az egyházaknak jutott összegeken belül.
Bővülő felajánlások – automata rendszerrel
Az adóbevallást benyújtók és az egyházaknak rendelkezők számát is érdemes megvizsgálni. Mivel a bevallások, felajánlások száma jelentősen változott az évek között, itt is arányokat mutatunk be. Az egyházaknak a többség nem adja még úgy sem az adója egy százalékát, hogy ez nem kerülne neki semmibe.
Ide tartoznak még azok az állami pénzalapok – az utóbbi években már csak a Nemzeti Tehetség Alap -, amelyeknek szintén fel lehet ajánlani az egyházi egy százalékot. Az alábbi grafikonon szemmel látható ezek visszaesése, amiben szerepet játszhatott, hogy a pénzek szétosztása Fidesz-érdekek szerint történt, de csoportosították át innen más állami feladatokra is.
Az összes egyházi egy százaléknál 2003 és 2013 között szinte folyamatosan növekedett a felajánlók aránya, 15-ről 25 százalékra. Ez azonban megtorpant, talán nem függetlenül attól, hogy a Fidesz-kormány erősen korlátozta, mely egyházaknak lehet felajánlani. Végül az Alkotmánybíróság utasította a jogalkotót, hogy engedjen be minden egyházat a rendszerbe, ezt követően ismét nőttek a felajánlások.
Ami pedig igazán emelte a felajánlók arányát, az az, hogy 2018-tól nem kell évente nyilatkozni: ha valaki egyszer bejelöl egy egyházat, az a nyilatkozat visszavonásáig minden évben automatikusan megkapja az adózó egy százalékát. Ennek segítségével 10 százalékponttal nőtt a felajánlók aránya, közel 36 százalékra.
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy az egykulcsos adó bevezetése nem kedvezett az egyházaknak: korábban a nekik jutó felajánlások az adó értékének nagyobb részét tették ki, mint a felajánlók aránya. Tehát a többet keresőktől, magasabb kulccsal adózóktól nagyobb támogatást kaptak. Az egykulcsos adó miatt a tehetősebbek adóterhei, így az egyházak bevételei is csökkentek.
Eltérő adózási és vallási szokások?
Érdemes az utóbbi három népszámlálás adataival összevetni az szja-bevallásokból kiolvasható trendeket. A 2001-es népszámlálást a legkorábbi elérhető, 2003-as adóbevallásokhoz tudtuk hasonlítani, 2011-ben és 2022-ben mindkét adat elérhető.
Ahogy a grafikonon látható, pontosan ellentétes folyamat zajlott le: egyre többen ajánlották fel az szja egy százalékát, miközben egyre kevesebben vállalták az egyházhoz tartozást.
A 2022-es évben a megkérdezettek 44 százaléka választott vallást, ami a dolgozók körében még kisebb, 41 százalék volt. Az szja-bevallás kitöltésekor azonban csak 32 százalék választott egyházat. A keresztény egyházakat az szja-felajánlók 28 százaléka választotta. Ezek a számok arra utalnak, hogy a népszámlálási adatok vallási adatai, amit számos szempontból vizsgáltak és elemeztek, nem is biztos, hogy olyan távol állnak a valóságtól.*Ennek hátterében az a feltételezés állt, hogy sokan hagyományból bemondták valamelyik történelmi vallást, amelyet azonban valójában nem gyakoroltak.
Az alábbi grafikonon azt hasonlítottuk össze, hogy az egyházi szja-felajánlók körében mennyien választották az adott egyházat, egyháztípusokat, illetve a népszámláláson milyen arányban választották ezeket az egyházakat. Ha az adófizetők 20 százaléka ajánlott fel egy egyháznak, és a népszámláláson is ennyien választották a munkavállalók közül az egyházat, akkor száz százalék a mutató. Ha ez az arányszám több száz százaléknál, akkor többen ajánlották fel az adójukat, mint választották a népszámláláson. Ha kisebb a mutató, az azt jelenti, hogy kevesebben hajlandók az egyháznak az adójukat felajánlani, mint amennyien az adott valláshoz kötötték magukat.
Mint látható, csupán minden második (54 százalék), magát a népszámláláson katolikusnak valló hajlandó az adója egy százalékát az egyháznak adni. Ebben az említett módon szerepe lehet a nyugdíjasoknak, de így is érdekes, hogy a reformátusoknál jóval kisebb az eltérés (71 százalékos egyezési arány), az evangélikusoknál pedig 101 százalékkal szinte tökéletes az átfedés. (Természetesen ez nem az jelenti, hogy ugyanazokról az emberekről van szó.)
A további keresztény egyházaknál többen adják adójukat az egyházaknak, mint amennyien a népszámláláson az egyházat választották. A baptistákra közel hatszor többen bízzák az szja egy százalékot, mint amennyien az egyházi híveinek mondták magukat. A Hit Gyülekezete esetében 1,6-szoros a többlet, az egyéb keresztény egyházaknál – főként a MET-nek köszönhetően – több mint háromszoros.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
