Bár egyházi botrányok idején nem jön jól, a kereszténységre való hivatkozás elmaradhatatlan része a 2010 utáni Fidesz-KDNP kormányzásnak. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a kormány kimagasló összegekkel támogatja az egyházakat, és fenntartja az ezek gazdálkodását titokban tartó szabályozást. De mekkora része valóban vallásos a hazai társadalomnak?
Erről leginkább két adatsor árulkodik, az egyik a tízévente tartott népszámlálás ezt firtató kérdése, amelyre azonban egyre többen nem válaszolnak. A másik a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható egy százalékának megoszlása.
Az adatok értelmezésénél fontos kiemelni, hogy az egyházak szja-támogatásából látható minta jelentősen eltérhet a teljes társadalomtól, ugyanis az egy százalékról értelemszerűen nem dönthetnek azok, akik nem fizetnek szja-t: gyermekek, tanulók, huzamosabb ideje munka nélküliek*Az adóköteles álláskeresési járadék csak három hónapra szól. és nyugdíjasok.
Az utóbbi két évtized adatai alapján az látszik, hogy a történelmi egyházak 2003 és 2010 között összegszerűen stabilan 86-89 százalékát kapták meg az egyházi egyszázalékos felajánlásoknak. 2012 után ez süllyedésbe kezdett, 2023-ra már csak a felajánlások 70 százalékát kapták meg a történelmi keresztény egyházak.
A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta ötödével csökkent a történelmi keresztény egyházak súlya az szja-felajánlásokban.
A leginkább a nem keresztény egyházak – mint a buddhista és hindu – felajánlásai nőttek: nekik 2010-ben még csak az szja-felajánlások 4,5 százalékát adták, 2023-ban már ennek közel háromszorosát, 13 százalékot. A nem történelmi keresztény egyházaknak felajánlott források részesedése több mint duplájára ugrott, 6,7-ről 15,4 százalékra.
Egyházanként vizsgálva látható, hogy a katolikus egyház szenvedte el arányaiban a legnagyobb, 24 százalékos csökkenést 2010 és 2023 között. Az állami egyházfinanszírozás gyakorlatát többször kritizáló evangélikusoknál 10 százalék volt a csökkenés, míg a reformátusoknál 4 százalék.
Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) korábban a felajánlások 0,1 százalékát kapta meg. Miután a kormányzat hadjáratot indított ellenük, még az egyházi státuszt is elveszítették egy ideig. Miután visszakapták az szja-felajánlás lehetőségét, tömegek adták adójuk egy részét nekik – 2023-ban már 5,3 százalék, amivel a negyedik helyre kerültek.
A MET esetében minden bizonnyal protest-támogatásról van szó, nem csak a hívei adományáról.
Igaz, ez még mindig kevés volt ahhoz, hogy az egyház a tartozásai miatt ne veszítse el az intézményeit. (A tartozások hátteréről érdemes elolvasni a Telex cikkét, az iskolák és óvodák kálváriájáról pedig itt lehet többet olvasni.)
Az ötödik legtöbb felajánlást a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége kapta, amiben feltehetően szerepet játszik a szimpatizánsok támogatása is, hiszen a népszámlálási adatok szerint sokkal kevesebb hívük van. Ők ételosztásaikkal olyanok számára is szimpatikusak lehetnek, akik nem vallásosak, de nem szeretnék, hogy az egyházi egy százalékuk az államnál maradjon.
Hatodik helyen a Magyarországi Baptista Egyház áll, ők karitatív tevékenységük kapcsán szereztek nagyobb ismertséget. A hetedik és nyolcadik helyen álló A Tan Kapuja Buddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség is nagyon jelentősen növelte a felajánlásokban a részesedését (2010 és 2023 között 4,4, illetve 1,7-szeresésre nőtt az arányuk).
Nyolcadik helyen a Hit Gyülekezete áll, esetükben 2010 óta 6 százalékos volt az aránybővülés, a felajánlások 1,3 százalékát kapták 2023-ban. A többi egyház nem érte el az egyszázalékos részesedést az egyházaknak jutott összegeken belül.
Bővülő felajánlások – automata rendszerrel
Az adóbevallást benyújtók és az egyházaknak rendelkezők számát is érdemes megvizsgálni. Mivel a bevallások, felajánlások száma jelentősen változott az évek között, itt is arányokat mutatunk be. Az egyházaknak a többség nem adja még úgy sem az adója egy százalékát, hogy ez nem kerülne neki semmibe.
Ide tartoznak még azok az állami pénzalapok – az utóbbi években már csak a Nemzeti Tehetség Alap -, amelyeknek szintén fel lehet ajánlani az egyházi egy százalékot. Az alábbi grafikonon szemmel látható ezek visszaesése, amiben szerepet játszhatott, hogy a pénzek szétosztása Fidesz-érdekek szerint történt, de csoportosították át innen más állami feladatokra is.
Az összes egyházi egy százaléknál 2003 és 2013 között szinte folyamatosan növekedett a felajánlók aránya, 15-ről 25 százalékra. Ez azonban megtorpant, talán nem függetlenül attól, hogy a Fidesz-kormány erősen korlátozta, mely egyházaknak lehet felajánlani. Végül az Alkotmánybíróság utasította a jogalkotót, hogy engedjen be minden egyházat a rendszerbe, ezt követően ismét nőttek a felajánlások.
Ami pedig igazán emelte a felajánlók arányát, az az, hogy 2018-tól nem kell évente nyilatkozni: ha valaki egyszer bejelöl egy egyházat, az a nyilatkozat visszavonásáig minden évben automatikusan megkapja az adózó egy százalékát. Ennek segítségével 10 százalékponttal nőtt a felajánlók aránya, közel 36 százalékra.
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy az egykulcsos adó bevezetése nem kedvezett az egyházaknak: korábban a nekik jutó felajánlások az adó értékének nagyobb részét tették ki, mint a felajánlók aránya. Tehát a többet keresőktől, magasabb kulccsal adózóktól nagyobb támogatást kaptak. Az egykulcsos adó miatt a tehetősebbek adóterhei, így az egyházak bevételei is csökkentek.
Eltérő adózási és vallási szokások?
Érdemes az utóbbi három népszámlálás adataival összevetni az szja-bevallásokból kiolvasható trendeket. A 2001-es népszámlálást a legkorábbi elérhető, 2003-as adóbevallásokhoz tudtuk hasonlítani, 2011-ben és 2022-ben mindkét adat elérhető.
Ahogy a grafikonon látható, pontosan ellentétes folyamat zajlott le: egyre többen ajánlották fel az szja egy százalékát, miközben egyre kevesebben vállalták az egyházhoz tartozást.
A 2022-es évben a megkérdezettek 44 százaléka választott vallást, ami a dolgozók körében még kisebb, 41 százalék volt. Az szja-bevallás kitöltésekor azonban csak 32 százalék választott egyházat. A keresztény egyházakat az szja-felajánlók 28 százaléka választotta. Ezek a számok arra utalnak, hogy a népszámlálási adatok vallási adatai, amit számos szempontból vizsgáltak és elemeztek, nem is biztos, hogy olyan távol állnak a valóságtól.*Ennek hátterében az a feltételezés állt, hogy sokan hagyományból bemondták valamelyik történelmi vallást, amelyet azonban valójában nem gyakoroltak.
Az alábbi grafikonon azt hasonlítottuk össze, hogy az egyházi szja-felajánlók körében mennyien választották az adott egyházat, egyháztípusokat, illetve a népszámláláson milyen arányban választották ezeket az egyházakat. Ha az adófizetők 20 százaléka ajánlott fel egy egyháznak, és a népszámláláson is ennyien választották a munkavállalók közül az egyházat, akkor száz százalék a mutató. Ha ez az arányszám több száz százaléknál, akkor többen ajánlották fel az adójukat, mint választották a népszámláláson. Ha kisebb a mutató, az azt jelenti, hogy kevesebben hajlandók az egyháznak az adójukat felajánlani, mint amennyien az adott valláshoz kötötték magukat.
Mint látható, csupán minden második (54 százalék), magát a népszámláláson katolikusnak valló hajlandó az adója egy százalékát az egyháznak adni. Ebben az említett módon szerepe lehet a nyugdíjasoknak, de így is érdekes, hogy a reformátusoknál jóval kisebb az eltérés (71 százalékos egyezési arány), az evangélikusoknál pedig 101 százalékkal szinte tökéletes az átfedés. (Természetesen ez nem az jelenti, hogy ugyanazokról az emberekről van szó.)
A további keresztény egyházaknál többen adják adójukat az egyházaknak, mint amennyien a népszámláláson az egyházat választották. A baptistákra közel hatszor többen bízzák az szja egy százalékot, mint amennyien az egyházi híveinek mondták magukat. A Hit Gyülekezete esetében 1,6-szoros a többlet, az egyéb keresztény egyházaknál – főként a MET-nek köszönhetően – több mint háromszoros.
Adat
Az EU egyik leginkább vízfejű gazdasága a magyar
Majdnem negyedével lenne alacsonyabb Magyarországon az egy főre jutó GDP Budapest nélkül.
Vannak olyan országrészek, ahol több eső esett egy nap alatt, mint a megelőző három hónapban
Az ország nagy részén 24 óra alatt több csapadék hullott, mint a megelőző 30 napban, de voltak olyan mérőpontok, ahol az előző háromhavi mennyiséget is túlszárnyalta.
Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
Fontos
Tartozáshegy alatt roskad össze egy százéves magyar gyár
Ha nem sikerül megmenteni a nagyatádi cérnagyárat, akkor több mint 200 ember marad munka nélkül, és a település költségvetése is nehéz helyzetbe kerülhet.
Európa legelmaradottabb vidéke lett a magyar kifektetés fő célpontja
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
Európai üzemek zárnak be, romlanak a kilátások az olajiparban
Az év eleji optimizmus után az olajipar komoly nehézségekkel küzd a globális gazdasági problémák miatt, Európában pedig különösen borúsak a kilátások.
