A Fidesztől egyelőre nem tudott elcsábítani sok szavazót, a régi ellenzéki csoportosulásokat azonban minimum lefelezte Magyar Péter feltűnése az ország Budapesten és megyei jogú városokon kívüli részén. Ezeken a településeken a Tisza EP-listája közel 770 ezer szavazatot kapott, miközben a többi ellenzéki párt 700 ezret bukott a megyei listás voksaihoz képest. Volt olyan párt, amely szavazói több mint háromnegyedét vesztette el.

Megyei vs. EP-lista

Azóta találgatják szakértők és a közvélemény, hogy honnan érkezhetnek Magyar Péter szavazói, amióta március közepén először mérték tíz százalék fölé – és nagyjából az összes többi ellenzéki párt elé – a támogatottságát. Mivel az ezt követő hetekben a közvélemény-kutatások egyre jobb eredményeket jósoltak az ekkor már a Tisza párttal kampányoló politikusnak, elég egyértelműnek tűnt, hogy folyamatosan szívja el a szavazókat más pártoktól. Azt azonban a választásokig nem lehetett tudni, hogy pontosan mely politikai szereplők veszítenek ezzel a legtöbbet.

A vasárnapi választások elég egyértelmű választ adtak a kérdésre:

a Tisza gyengített a Fideszen, de lényegében lenullázta a régi ellenzéket.

A választási eredményeket elemezve azonban ennél mélyebb összefüggéseket is fel lehet tárni. Azzal ugyanis, hogy a Tisza párt végül egyetlen megyében sem állított listát, rengeteg választópolgárt arra késztetett, hogy megossza szavazatát. Az érintett településeken több százezer ember volt, aki az európai parlamenti választásokon Magyar Péter mellett voksolt, a megyei listán viszont – mivel a Tiszára nem szavazhatott – jellemzően más párt neve mellé tette az x-et. Ebből pedig következtethetünk ezeknek a szavazóknak a másodlagos pártpreferenciáira, azaz végső soron arra, hogy mely párt helyett szavaztak Magyar Péter csapatára.

A Momentum a szavazói háromnegyedét elvesztette

Abban a valamivel több mint hétezer szavazókörben, ahol a magyar EP-delegáltak mellett a különböző megyei közgyűlések összetételéről is dönthettek a választók, utóbbi listán a Fidesz simán többséget szerzett közel 53 százalékos eredménnyel. A legerősebb ellenzéki párt itt a Mi Hazánk volt a szavazatok hatodát megszerezve, de 10 százalék fölé jutott a DK és a Momentum is, annak ellenére, hogy az utóbbi két megyében nem is állított listát.

Ugyanezeken a településeken ugyanakkor az EP-választásokon a Tisza Párt több mint 767 ezer szavazatot kapott. Ez az összes szavazat 27,2 százaléka^*Valamivel kevesebb, mint az országos arány. Ennek magyarázata, hogy a Tisza támogatottsága magasabb volt a megyei jogú városokban és Budapesten., ami így a közgyűlési listákhoz viszonyítva szinte teljes egészében a többi párt neve mellől tűnt el^*Azért nem teljes egészében, mert a két választáson az érvényes szavazatok számában elég jelentős, 142 ezres különbség volt: ennyivel többen adtak le érvényes szavazatot az európai parlamenti választáson, mint a megyei listákra. Ez a szavazatok durván 5 százaléka..

Már a fenti ábra is jól mutatja azonban, hogy a Tisza nem egységes szeleteket harapott ki az egyes pártok támogatottságából. Az EP-listán veszített ugyan támogatóiból a Fidesz is, de az ellenzéki pártoknál egészen döbbenetes különbségeket láthatunk.

Ha összevetjük a két listán elért szavazatok összesített számát, akkor az látszik, hogy a Mi Hazánk, a Momentum és az MSZP-DK-Párbeszéd pártszövetség egyenként is 200-230 ezerrel kapott kevesebbet az EP-választásokon. Ezzel szemben a Fideszre adott voksok számában csak 71 ezer volt a különbség.

A többi ellenzéki párt esetében ezek az összesített adatok azt mutatják, hogy jobban teljesítettek azon a választáson, ahol az európai parlamenti helyekről döntöttünk, mint ott, ahol a közgyűlés összetétele volt a tét. Ez azonban csalóka, a kisebb pártok többsége ugyanis csak néhány megyében tudott listát állítani. Így miközben az EP-listájukra mindenhol szavazhattak, a megyei listákra nem. Náluk tehát nagyon hasonló volt a helyzet, mint a Tisza párt esetében.

Éppen ezért az ilyen pártoknál kiszámoltuk azt is, hogy mi a helyzet azokban a megyékben, ahol mindkét választáson lehetett rájuk szavazni. A lenti ábra jól mutatja, hogy így már esetükben is jelentősen csökkent az EP-szavazatok száma a közgyűlési listához képest (a grafikonon a fenti panelen lehet váltani a százalékos eltérés és a szavazatszám-különbségek között).

Érdekesség, hogy bár szavazatszámban a Mi hazánktól tűnt el a legtöbb voks, arányaiban – az érdemi támogatással rendelkező pártok közül – messze a Momentum veszítette a legtöbbet. Az EP-listán a párt megyei szavazatainak több mint háromnegyede elpárolgott. Nagyjából kétharmados visszaesés volt ugyanakkor a Kutyapárt, az LMP és a Jobbik esetében is, míg a Mi hazánk és az MSZP-DK-Párbeszéd támogatóinak száma lefeleződött.

Az ellenzék nagyot bukott, a Fidesz alig

Bár az előzmények fényében logikus lenne, hogy ezeket a szavazatokat egy az egyben a Tisza szívta el, ám ez teljes egészében szinte biztosan nem így van, hiszen elég sok kombináció képzelhető el az átszavazások között. Hogy közelebb jussunk a megoldáshoz, szavazóköri szinten is megvizsgáltuk, hogy hogyan mozgott együtt a különböző pártokra leadott szavazatok száma. Az eredmények pedig nagyon erősen összecsengenek azzal, amit várhattunk (ha kíváncsi vagy, hogyan számoltunk, kattints a csillagra)^*Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy mennyire erős a korreláció az egyes pártok különböző listáira adott szavazatkülönbségek között. Ehhez először minden szavazókörben kiszámoltuk, hogy a különböző pártok mennyivel több vagy kevesebb szavazatot kaptak a megyei listájukra, mint az EP választásokon. Az így kapott különbségeket pedig minden párt esetében összevetettük az összes többi pártnál számolt különbséggel úgy, hogy kiszámoltuk a két adatsor közötti korrelációt. Ezt valamennyi pártnál azokban a megyékben tettük meg, ahol mind a két listán szavazhattak rájuk a választók.
A korreláció egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat. Ezzel szemben 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték pedig tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.
A kapott korrelációk kifejezetten magasak lettek. A több megyén végzett elemzések esetében a kapcsolat a Momentum és a Tisza szavazatkülönbségei között volt a legerősebb, itt 0,82-es korreláció adódott, de 0,7 feletti értéket mértünk a Mi Hazánk és a Tisza, az LMP és a Tisza, illetve az MSZP-DK-Párpeszéd és a Tisza relációjában is. A Jobbiknál gyengébb volt a kapcsolat, itt 0,5-ös a korreláció.
Az egy megyében listát állító pártok esetében is kiugróan magas korrelációt láthattunk: a 2RK-nál 0,8-ast, az MKKP-nál 0,9 felettit. Nem volt érdemi kapcsolat ugyanakkor a Fidesz és a Tisza között, itt mindössze 0,3 százalékos értéket kaptunk.:

• Azokban a szavazókörökben, ahol Magyar Péter pártja jobb eredményt ért el az európai parlamenti választásokon, a többi ellenzéki párt több szavazatot veszített a megyei listás voksaiból.
• Ez az összefüggés szinte minden ellenzéki pártnál kifejezetten erős volt. A több megyében is listát állító pártok közül a Momentum esetében a legerősebb, míg a Jobbiknál a leggyengébb.
• Nagy lehetett az átszavazási hajlandóság az MKKP és a 2RK szavazói körében is, de ezek a pártok csak egy-egy megyében állítottak listát.
• A Fidesznél sokkal gyengébb ez az összefüggés. Bár némi kapcsolat látszik, de nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ahol többen szavaztak a Tiszára, ott nagyobbat buktak volna megyei listás szavazataikból a kormánypártok.

Minden jel arra utal tehát, hogy miközben a fideszes szavazók nem igazán vagy csak nagyon kicsi arányban szavaztak át a Tisza pártra, a régi ellenzéki pártok támogatóinak többsége így tehetett. Különösen sok szavazót veszíthetett így a Momentum, ami ideológiai szempontból kifejezetten érdekes fejlemény, hiszen miközben a Momentum ezen a választáson már kimondva is liberális pártként pozicionálta magát, a Tisza sokkal inkább nemzeti tónust üt meg. Arról nem is beszélve, hogy a két párt vezetése között a Momentum eredettörténete, a Nolimpia kapcsán is volt egy pengeváltás a kampányban.

Arról nem is beszélve, hogy

a Momentum esetében egyértelműen ezek az elvesztett szavazók okozták azt, hogy a pártnak nem lett képviselője az Európai Parlamentben.

Csak a megyei listákon szerzett 294 ezer szavazat elég lett volna ahhoz, hogy elérjék az 5 százalékos küszöböt, és akkor a megyei jogú városokban és Budapesten kapott voksokkal még nem is számoltunk.

Hasonló lehetett a helyzet a Kutyapártnál is. Ugyan az MKKP csak egy megyében indult, ezért az esetükben a Momentumhoz hasonló egyértelmű megállapítást nem lehet tenni, ám mivel Fejérben a megyei szavazataik kétharmada morzsolódott le az EP-listán, valószínűleg országos szinten itt is százezres nagyságrendű szavazatkülönbség adódott volna. Az MSZP-DK-Párbeszéd hármas pedig két mandátumot is bukhatott, hiszen csak Budapesten és a megyei jogú városokon kívül 200 ezer szavazatot veszített.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs fideszes többség, ahol a lakosság legalább 60 százaléka érettségizettA kormánypárt EP-választáson elért eredménye jellemzően azokon a településeken lett erősebb, ahol alacsonyabb az iskolázottság.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmasat bukott Vitézyn a Fidesz, Karácsony üthette ki a MomentumotNagy különbségek voltak a pártok fővárosi és EP-listákon szerzett szavazatszámában. A szavazóköri adatokból látszik, honnan hova szavazhattak át a választók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legszegényebb településeken tarolt a Fidesz, 65 helyen nyert a TiszaA régi ellenzéki pártok elutasítottsága mindenhol nagyon erős, egyetlen településen sem jutottak 20 százalék fölé. A kisebb pártok többségének ez sikerült.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet európai parlamenti választások Fidesz-KDNP Magyar Péter mkkp Momentum önkormányzati választások Tisza párt Olvasson tovább a kategóriában