Ezer milliárd forinttal megrövidülve ér véget a kormány nagy fejlesztési programja
A nehéz költségvetési helyzet miatt nyolc év után lezárja a kormány az egyik legjelentősebb fejlesztési programját, amelynek megvalósulásában hatalmas eltérések voltak az érintett városokban.
Mi történt? Rendeletet adott ki a kormány csütörtökön, amelyben a háborús vészhelyzetre hivatkozva kihirdette a Modern Városok Program lezárását.
Az eddig elfogadottprojekteket felülvizsgálják, és alapszabály szerint ha ezek eddig nem valósultak meg, a fel nem használt forrásokat az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk az államnak.
Tágabb kontextus: a felülvizsgálat részletes feladatait ismertető rendelet a 18 érintett városra lebontva szedi össze a projekteket, kijelölve a felülvizsgálatért felelős miniszert és a felülvizsgálat határidejét.
Ahol a megvalósítás „megfontolás tárgyát képezheti”, ott a kijelölt miniszter dönthet az esetleges folytatásról.
Felülnézet: a rendelet azzal indokolja a program lezárását, hogy 2022 óta „gyökeresen megváltozott a politikai és gazdasági környezet”.
A kormány 2022 ótanehéz költségvetési helyzetben van, erre pedig részben az állami beruházások elhalasztásával vagy visszavonásával reagál.
Alulnézet: többek között felülvizsgálják a debreceni repülőtér és a tömegközlekedés fejlesztését, a Debrecen és Szeged közti főút gyorsforgalmi úttá bővítését, a Szegedi Atlétikai Centrum megépítését, de például a Diósgyőri vár félbemaradt felújításának befejezését is.
Előzmények: a programot 2015-ben indította a kormány, ennek keretén belül 23 vármegyei jogú várossal kötöttek megállapodást.
Lázár János építésügyi miniszter idén áprilisban beszélt először róla egy interjúban, hogy le fogják zárni a programot. „Ami ennyi idő alatt sem tudott elindulni, annak már nem sok legitimitása lehet” – mondta a Mandinernek.
Számokban: 2015 óta a tervezett 3500 milliárd forintos keret kétharmadát, több mint 2353 milliárd forintot fizettek ki a programban. A Szabad Európa gyűjtése alapján idén tavasszal összesen 283 projekt tartozott a programhoz.
A projektek megvalósulásában a városok között egészen nagy különbségek voltak: Nyíregyházán például mindent megvalósítottak, míg Salgótarjánban a projektek csaknem 90 százalékát el sem kezdték.
Mi várható? A Szabad Európa több érintett polgármesterrel is beszélt, és ez alapján a kormánynak nem célja, hogy politikai alapon kivételezzen egyes településekkel. A meglévő forrásokból a lehető legtöbb beruházást szeretnék megvalósítani.
Valamilyen folytatása a gazdasági nehézségek ellenére is lesz a programnak a lap önkormányzati forrásai szerint, már csak a közelgő önkormányzati választások miatt is.
A Nolimpia kampány és a 2024-es olimpiai pályázat bukásának legnagyobb tanulsága az volt a Fidesz számára, hogy mindenképpen el kell kerülni a téma átpolitizálását.
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.