Több ezer diák tanulja 142 oktatási intézményben a kormány által az utóbbi években felfuttatott kadétprogram részeként a honvédelmi alapismeretek nevű választható tantárgyat, idén többen is érettségiztek belőle, mint valaha, közel 400-an. Ugyanakkor emellett a Magyar Honvédség (MH) G7-nek adott tájékoztatása szerint további hat iskolában az iskolák szabad órakerete terhére szeptembertől 840 diák tanul egy másik, honvédelem nevű tantárgyat „próbaüzemként”.

Ez utóbbi oktatási formában már nem jelenik meg a diák érdeklődése és továbbtanulási szándéka, ez a „kötelező képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákok egy átfogó képet kapjanak a magyar honvédelemmel összefüggő alapfogalmakról, a honvédelem rendszeréről, a haderőnemekről és a haditechnikai eszközökről”, írta kérdésünkre az MH. Mindez összhangban van a Honvédelmi Minisztérium és a magyar kormány egyik kiemelt szándékával, az ifjúság honvédelmi nevelésének fejlesztésével.

Miután szeptember közepén megírtuk, hogyan kapott egyre nagyobb szerepet a honvédelem témája a magyar közoktatás különböző szintjein és magában a Nemzeti alaptantervben (NAT), többszöri érdeklődésünk után felkerült az Oktatási Hivatal tankkönyvkatalógusába az új, 9. és 11. évfolyamain használt Honvédelem tankönyv is.

Fotó: Magyar Honvédség sajtóosztály. Jobbra a már korábban létező, vaskos, meglehetősen katonatechnikai Honvédelmi alapismeretek tankönyv, balra az új, az iskolák választható órakeret terhére a diáknak kötelező új tantárgy, a honvédelem tankönyve.

Az MH válasza szerint az új tantárgy teszttanítása során a

840 diákot három köznevelési és három szakképzési intézményben tanítja tíz katonaoktató,

akik a tanítási tevékenységet önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony keretei között végzik, havi fizetésüket ennek a szolgálati jogviszonynak megfelelően kapják.

Az MH kérdéseink után sem árulta el, mely iskolákról van szó, de azt igen, hogy „a hat állami fenntartású iskola elhelyezkedése, az iskolatípusok és iskolaméretek a

próbaoktatás tapasztalatainak feldolgozásakor megfelelő információkat adhat a program további fejlesztésére”.

Szent feladat és lőelmélet

Az új, bő 170 oldalas Honvédelem tankönyv a tantárgy korábban ismertetett kerettantervének megfelelően a következőképpen épül fel:

• Mintegy 50 oldalon tárgyalja a Magyar Honvédség történelmét, felépítését, kitérve a lovasíjász elődökre, végvári huszárokra, az I. világháborúra mint „a legnagyobb próbatételre”, majd a II. világháborúra „Óriások szorításában” címszó alatt – ugyanis a „katonai szellem megléte a nemzettudatban a katonahőseink és hadtörténelmünk feltétlen tiszteletét jelenti”.
• Ismerteti a könyv a katonai kötelékek csoportosítását, az MH irányítási rendszerét és rendfokozatait, de van „Jelentkezés a magyar honvédségbe” fejezet is, a könyv továbbirányít a www.iranyasereg.hu oldalra. Egy helyen azt is írja: „az alakulatokhoz tartozás >>igazi harcos közösséget<< jelent, ez a kötődés majdnem egyenrangú a családi kapcsolatokkal.”
• A változatosság kedvéért az egyik fejezet címe „A Magyar Honvédség és katonaelődei”, a másiké pedig „A honvédelem rendszere, a Magyar Honvédség”.
• Játékos, életből vett példák is megjelennek a fejezetek bevezetőiben: „Katonai körökben gyakran hallhatod
a fegyvernem kifejezést. De vajon mit jelent ez pontosan?”
• A következő nagy fejezet a lőelmélet alapjait fekteti le, tüzelésről a ballisztikus röppálya alapjellemzőiig. A felütés a következő: „Kiképzés alatt álló katona vagy. Ma tudtad meg, hogy a lövészalegységek parancsnokai a fontosabb beosztásokra, a mesterlövészekhez, géppuskásokhoz a jól lövő katonákat választják ki. Felmerült benned, hogy vajon alkalmas lehetsz-e valamelyikre.”
• Ezek után a haditechnikai ismeretek során 30 oldalon lényegében a lőfegyverek csoportosítása és jellemzése történik meg a maroklőfegyverek történetétől a „sosem látott pusztítást” végrehajtó géppuskákig, ilyen fejezetcímekkel, hogy „Az arany középút – a karabélyok és a gépkarabélyok”.
• Megtudjuk azt is, hogy a BTR-80 páncélozott szállító jármű könnyen megismerhető oldalankénti négy kerekéről, a páncéltest közepén található deszantajtókról, valamint a toronyban elhelyezett KPVT géppuskáról.
• Bő 20 oldalon alap egészségügyi ismereteket ad át a könyv, majd túlélési és térkép-, illetve tereptani alapismeretekkel zárul, tűzgyújtástól tájolóhasználatig szűk 40 oldalon összesen, korrekt gyakorlati ismereteket is átadva, esetenként ki-kilépve egy pillanatra a katonai kontextusból.

Ebben a rendszerben a honvédelem fogalmának jelentése egyfajta önkéntes, hősies, sőt szent katonai áldozatkészség – árulkodó, hogy a civil/polgári szolgálat szókapcsolat nem szerepel a könyvben, ahogy a zsoldos, fizetés, bér szavak sem.

Az első fejezet gyorsan le is fekteti „A magyar katona” címszó alatt: „Őseink szent feladatot láttak el: a magyar katonák amellett, hogy számtalanszor védték meg hazájukat a külső és belső fenyegetésektől, hosszú ideig voltak Európa és a kereszténység védelmezői is. Hozzá kellett szokniuk, hogy állandó harcokban védjék meg családjaikat, szabadságukat és hazájukat. Amikor a haza veszélybe került, katonáink ősi magyar szimbólumunkat, a véres kardot hordozták körbe az országban. Az elmúlt ezredévben A hazáért mindhalálig! mondat szellemében, esküjükhöz híven szolgáltak, és ha kellett, feláldozták az életüket. Sokuk nevét őrzi kereszt, de vannak közülük, akik hősiességük és cselekedeteik történeteiben is tovább élnek.” 

Viszont most, hogy jó ideje nincsenek már nagy háborúk, az ideológiai megosztottság és technológiai fejlődés fenyegeti biztonságunkat a könyv szerint:

„Világunk történelmét évszázadokig nagy háborúk sorozata határozta meg. Ez a II. világháborúval ugyan megszakadt, de a békés együttélést továbbra is veszélyezteti az ideológiai megosztottság és a technológiai fejlődés okozta számos változás. Minden eddiginél pusztítóbb eszközök jöttek létre. Láthatjuk tehát, hogy továbbra is szükség van a katonai erők fenntartására, hiszen a biztonság törékeny, nem állandó.”

Eligazítás

A fent említett két tantárgy és két tankönyv mellett a NAT-módosításnak megfelelően a honvédelem és a Magyar Honvédség az állampolgári ismeretek tantárgy friss nyolcadikos tankönyvében is megjelenik. A könyv a család fogalmával és településünk megismerésével indít, utána következik a „Nemzet, nemzetiség, a haza iránti kötelezettségek” fejezet, aminek külön alfejezete a honvédelem – ezek után kap csak egy alfejezetet Európa a „Globalizáció és európaiság” részben.

A nyolcadikos állampolgári ismeretek tankönyv egyébként igyekszik a hadkiegészítő parancsnoksághoz is elirányítani a diákokat, az egyik feladat ugyanis így szól: „Nézzetek utána a Honvéd Kadét Programnak! Középiskolásként majd ti is részt vehettek benne. A programban szakkörök, szabadidős elfoglaltságok, táborok és egy önálló tantárgy segít abban, hogy többet tudjatok meg a honvédelemről, és még ösztöndíj is jár hozzá.”

Pedagógusok korábban mind a kadétprogramot, mint a honvédelmi ismeretek tantárgyat kritizálták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének akkori elnöke úgy fogalmazott: „mivel nálunk nincs sorkötelezettség, az oktatásban megjelenítve próbálják ez iránt felkelteni a fiatalok érdeklődését”, de ennek nincs helye az oktatási rendszerben. Vekerdy Tamás pszichológus anno azt mondta erről: „pacifista vagyok, így ezt a tantárgyat merő ostobaságnak tartom. Nincs szükség ilyesmire az iskolákban. Máshol propagálja magát a honvédség.”

Mészáros György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense, a Neveléstudományi Intézet oktatója és a Pedagógiai Antropológia Kutatócsoport vezetője, aki az elmúlt években több kutatásban foglalkozott az állampolgári nevelés kérdésével, a G7-nek azt mondta erről: az utóbbi években „nagy lépést tett a magyar közoktatás a tananyag- és ideológiaközpontú, minél több mindent előíró irányba. A honvédelmi nevelés megjelenése az állampolgári ismeretekben és külön tantárgyként ezt a trendet folytatja, és expliciten, katonai keretbe helyezi a hazához való tartozást is.”

A 2017 óta futó és a kormány szándékával egyezően évről évre több diákot elérő kadétprogram mellett tehát egy új oktatási szinten kezdett bele a kormány egyik kiemelt célja, a honvédelmi ifjúsági nevelés szélesítésébe. A próbatanítás elindulásakor a honvédelem miniszter azt mondta: „a tárca mindig jelentős szerepet vállalt a hazafias és a honvédelmi nevelés támogatásában, a honvédelem tantárgy pedig kulcseleme annak, hogy a felnövekvő generáció tagjai tisztában legyenek a hazaszeretet fogalmával és annak fontosságával.” Arról nincs közelebbi információnk, hogy a kormány szándéka szerint a próbatanév után mi fog történni, illetve milyen mértékben növelnék az iskolák számát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFegyverismeret, lőgyakorlat – így neveli hazafiasságra a középiskolásokat a honvédségA magyar haderőfejlesztéssel párhuzamosan zajlik a hadsereg „társadalmiasítása" és a hazafias nevelésen keresztül utánpótlás-programja is – jelentős részben az iskolákban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTanárhiány ide vagy oda, egyre több diák tanulja, hogyan kell túlélni a Gripenből való katapultálást6 iskolában tesztelik a kötelező honvédelmi ismereteket, 144 iskolában pedig azt tanulhatják a diákok egy vaskos katonai kézikönyvből, hogyan kell lőni gépkarabélyokkal és hogyan kell bánni a hadifoglyokkal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet állampolgárság köznevelés magyar honvédség Olvasson tovább a kategóriában