Ukrajna támogatásának megfelezésével tartaná meg aduját a magyar kormány
A magyar kormány meg akarja felezni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatást – írja a Politico egy kiszivárgott hivatalos magyar javaslatra hivatkozva. Az összeg másik feléről a magyar javaslat szerint csak 2025-ben döntenének, amihez akkor is kellene az összes tagállam jóváhagyása.
A mögöttes politikai cél a vétózsarolási potenciál hosszú távú megtartása lehet.
Részletek: decemberben lejár az eddigi EU-s ukrán csomag, ezért sürgősen dönteni kell a 2024-től folyósítandó támogatásokról.
A Bizottság 50 milliárd eurót adna, részben kedvezményes hitel, részben vissza nem térítendő támogatás formában. A támogatások nagyja tagállami befizetésekből jönne.
Konszenzus nincs még, Németország is sokallja az összeget, de a már megszokott szereposztásban Magyarország a hangos ellenző. Az ukrajnai korrupcióra, valamint a kétoldalú konfliktusokra, főleg az ukrán kisebbségpolitikára hivatkoznak.
Még akutabbá teszi Ukrajna európai segítését a republikánusok megosztottsága miatt bizonytalanabbá váló amerikai finanszírozás.
A magyar játszma: az ukrán csomag része az EU-s költségvetés tágabb felülvizsgálatának is, amelyet Magyarország arra próbálja használni, hogy legalább részben hozzájusson a befagyasztott uniós támogatásokhoz. Hétfői hír, hogy a Bizottság enged a kvázi zsarolásnak, és heteken belül akár 13 milliárd eurót is hozzáférhetővé tehet.
Hivatalosan tagadják, hogy ezek az ügyek egy átfogó Brüsszel-Budapest alku részei lennének, Vera Jourová uniós biztos szerint ez puszta spekuláció. Azóta azonban még több Bizottság-környéki forrás megerősítette, hogy Magyarország Ukrajna támogatásáért cserébe juthat hozzá a nagyon hiányzó uniós forrásokhoz.
Ennek nagypolitikai vonzataa Politico szerint, hogy nemcsak a soros spanyol elnökség, de Olaf Scholz német kancellár és Macron francia elnök is oda akarja adni az EU-támogatások egy részét Magyarországnak cserébe azért, hogy Orbán ne vétózzon. A támogatásokról szóló bizottsági döntést még októberben meghozhatják.
Miért fontos ez? A magyar kormány ezzel komoly politikai sikert érne el: ha keményen élnek a konszenzusos döntéseknél meglévő zsarolási potenciállal, arra a Bizottságnak nincs egyszerű megoldása. Bár az uniós költségvetéssel kapcsolatban ezt a kártyát a kormány most kijátszotta, a célja, hogy hasonlóan erős lapok maradjanak a kezében.
A magyar kormánynak emiatt lehet fontos az is, hogy az ukrán támogatások második felének kifizetését 2025-ben egy újabb uniós értékeléstől tegyék függővé: mivel ezt is tagállami konszenzushoz kötnék, Magyarország akkor újra vétóval fenyegethetne.
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.