A költségvetés katasztrofális helyzete miatt nyáron a kormány 270 beruházást függesztett fel, köztük számos út- és vasútfejlesztést, de olyan egészségügyi vagy sportberuházásokat is, mint a Semmelweis Egyetem Anyasági Centruma, a debreceni kerékpáros velodrome vagy a zalaegerszegi mentőállomás. A leállított projektek között több oktatási, ezen belül is iskolafejlesztési beruházás is szerepel, mintegy két tucat. Ezeknek a többsége pest megyei iskolaépítés, bővítés: nem lesz új iskolaépület Ürömön, nem lesz új iskola Veresegyházon, nem bővítik tantermekkel a szigethalmi vagy a tahitótfalui iskolát. Nem épül új iskola Szadán, Csömörön, Dunaharasztin, Kistarcsán.
Ezzel lényegében a kormány leállította az ország legnagyobb lakosságszámú és lakosságszámot tekintve legdinamikusabban gyarapodó megyéjének iskolafejlesztéseit – Csömörön például az általános iskolában két konténerteremmel, szükségtantermekkel, Szadán szintén egyházi helyiségekkel és konténerekkel oldják meg a helyhiányt. Ahogy a Szabad Európa összegzéséből kiderült: ehhez a fejlesztéshez lezajlott a közbeszerzési eljárás, aztán a hon- és a rezsicsökkentés-védelemre hivatkozva a kormány felfüggesztette a projektet. Gyömrőn két új osztálynak tanévkezdés előtt nem volt tanterme, most mégsem fogják 16 teremmel bővíteni az iskolát.
Mindeközben Dunakeszin egészen más léptékben gondolkoznak, a városban ugyanis hatalmas, negyvenmilliárdos zöldmezős beruházás keretei között egy egész diákváros épül évek óta, két oktatási intézménnyel, gimnáziummal és technikummal, sportcsarnokokkal, sportpályákkal, 33 és egy 25 méter széles uszodával. Mindez elvileg jővő őszre el is készül – a projekttel egyébként a Fidesz dunakeszi központú választókerültének képviselője és a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárából mostanra igazságügyminiszterré avanzsált Tuzson Bence büszkélkedett korábban. Ez tehát a megvalósult projektek számát gyarapítja.
Egy áthúzott ígéret
A most leállított beruházások közé került viszont két, a nagy tanuszoda-építési hullámról ezek szerint csúnyán lemaradt település, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári és a Tolna megyei Tamási. De a listán található még egy meglepő elem: Lázár János építési és közlekedési miniszter piros tollának áldozatául esett az arlói tornaterem-építés is. Ez az egyetlen tornaterem a listán, az egyetlen Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, és az egyetlen olyan, amely halmozottan hátrányos helyzete miatt szerepel a kormányzat egyetlen széles körű, szociális alapon működő, mélyszegénység-kezelő programjában, a Felzárkózó Települések (FETE) programban. Így Arló “hivatalosan is” is az ország 300 legszegényebb településének egyike.
A FETE 2019-ben indult el, később állami finanszírózásról EU-sra cserélték, és csak EU-s forrásokból 80 milliárd forint érkezik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által koordinált Jelenlét-programra. Ennek keretei között érkeztek Arlóra 2021-ben a jezsuiták is, hogy közösségi házat működtessenek a helyieknek – arról, hogyan igyekeznek civilek és jezsuiták “társául szegődni a szegényeknek, kitaszítottaknak, méltóságukban sérülteknek”, hogyan igyekeznek segíteni a szegregátumokban élőknek, romáknak, hosszan írtunk arlói riportunkban.
Arlón a FETE helyzetfelmérő dossziéja szerint már 2011-ben a lakosság közel kétharmada élt szegregátumban. Hivatalosan a romák aránya nem éri el az egynegyedet, de a valóságban helyiek forrásaink szerint biztosan többségben vannak. Arlón van óvoda, általános iskola, boltok, kocsma, gyógyszertár, közösségi ház. Az orvosi szoba, tornaszoba és udvari fedett terasz nélküli óvoda viszont bővítésre szorulna, ugyanis 4 csoportban van 30 gyermek. Az általános iskolából pedig hiányzik a közösségi tér — és a tornaterem.
Mi is tapasztaltuk, amikor Arlón jártunk, és helyi forrásaink is azt mondták: az iskolából a gyerekek kijárnak a közért melletti focipályára, lényegében ez a tornaóra. Valaha volt kosárpalánk, de már csak a két focikapu áll, valószínűleg a fiatalok között ezek a legnépszerűbb objektumok Arlón. Arlón évtizedek óta jelen lévő ferences nővérek tanodai jellegű szolgáltatást visznek, a helyi gyerekek a nővérekhez tartozó tornaterem jellegű térben tudnak mozogni, sportolni, focizni — ez nem szabvány tornaterem és nincs is a legjobb állapotban. Úgy tudjuk, az iskolai tornaórákhoz egyáltalán nem is használják.
Az arlói iskola holnapja azt írja: “sajátossága intézményünknek, hogy tanulóinak 100 %-a roma származású.”
Sportnemzetnek tornatermet
Az elmúlt években a kormánynak kiemelt célja volt a sport és mozgást biztosító infrastrukrúra, az élsport és az amatőr sportélet fejlesztése, az aktív életmód és mozgás promotálása, kifejezetten a fiatalokra célozva. Stadionok épültek, világversenyeket tartott az ország, mint ahogy papíron az oktatás is kiemelt nemzetstratégiai ügy – más kérdés, hogy ezt az oktatásra költött GDP-arányos központi források nem is igazolják vissza.
Ugyanakkor egy 2015-ös kormányzati közlés szerint közel 240 olyan iskola volt az országban, ahol se tornaterem, de még tornaszoba sem volt. Ez megközelítőleg az állami fenntartású iskolák 7-9 százaléka*Feltételezve, hogy a tornaterem nélküli iskolák számánál a kormányzati közlés az állami fenntartású iskolákat nézte.. Egy 2013-as felmérés szerint az iskolák*Ez állami és nem állami fenntartású iskolákra együtt vonatkozik. 11 százalékéban egyáltalán nincs szertár. Mivel ez ellentétben áll a mindennapos testnevelés kormányzati előírásával, a mozgás és sportolás propagálásával, valamint azzal, hogy a Magyarországra hozott sporteseményeknek és a sportba öntött állami milliárdoknak széles népegészségügyi hasznosulása is lehessen, valamit csinálni kellet. Ez volt aNemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program (NKIFP), és azon belül a nagy uszoda és tornaterem építési projekt.
Egy 2014-es kormányrendelet a program keretei között már kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított egy sor iskolafejlesztést és tanuszoda, illetve tornaterem építést. Az első ütemben 25, a másodikban további 19 tornaterem építését rögzítették, és már ez a rendelet felsorolja a második ütemre az arlói tornaterem-fejlesztést mint megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást.
Egy 2017-es kormányrendelet aztán a második ütem előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről azt rögzítette, hogy 20 tornaterem-fejlesztésbe (valamint 25 tanuszoda-építésbe) lényegében azonnal kezdjen bele a kormány. Ezen a listán is szerepel Arló és egy A-tpusú tornaterem megépítése, ami egyébként a legkisebb építhető szabvány tornaterem kategória, 450 és 900 négyzetméter közötti. Ennél kisebbi kategória a féltornaterem vagy tornaszoba.
A tanuszodák késve készültek az eredeti határidőkhöz képest, több pénzből épültek meg, mint tervezték. Az elsőt maga Orbán Viktor adta át Csengeren. És miközben Arlón a mai napig egyetlen kapavágás nem történt az évekkel ezelőtt rendeletben rögzített tornaterem ügyében, tény, hogy több tucat tornaterem is felépült az országban.
A kormányrendeleteket alapul véve mostanra 40 fölött kellene lennie az átadott tornatermek számának, de a projektgazda Nemzeti Sportközpontok honlapja 26 átadott tornatermet sorol fel még az első ütemből – ezeket nagyrészt 2017-2018-ban adták át. Viszont a szervek csak a honlap gondozását adták fel, a projektet nem.
Más kormányzati közlemények szerint 2022 márciusára a hosszúra nyúlt második ütem még tartott, a teljes program során ekkor már 38 tornaterem átadásáról beszéltek.
Ezt lényegében megerősítette saját gyűjtésünk is. A második ütemre kijelölt tornatermek döntő többsége, azt mondhatjuk, szinte mindegyike megépült mára: két tornaterem átadásának nem találtuk nyomát – Öcsöd, Mezőkovácsháza, de utóbbinak is mintha adtak volna használatbavételi engedélyt – az arlói lefújt tornaterem-építésen kívül.
- A zalaegerszegi általános iskola 1,3 milliárd forintból felhúzott csarnokát 2022 februárjában adták át.
- Az 1,2 milliárdos mohácsi sportcsarnokot 2022 márciusában adták át.
- Nyírmeggyesen 2022 januárjában adták át az ú, 421 millió forintból épült tornatermet. Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár vágta át a szalagot.
- Pilisborosjenő első tornatermét 2022 szeptemberében adták át.
- A mezőszilasi, bő 600 millió forintból felépült tornatermet 2023 májusában avatták fel.
- A csákánydoroszlói tornatermet 2021 augusztusában adták át.
- A 650 millióból épült besenyőtelki tornatermet 650 millióból 2022 októberében adták át.
- A 323 millió forintból épült esztéri tornatermet 2022 januárjában adták át.
- A felsőőrsi, egymilliárd forint fölötti állami támogatásból épült tornatermet 2022 februárjában avatták fel.
- A rumi, 470 milliós tornatermet 2021 októberében adták át.
- A tomajmonostorit 2021 októberében adták át.
- Csengelén 2022 októberében adták át.
- Hajmáskéren lovardából építettek tornatermet 607 millió forintból.
- A földeáki tornaterem 2022 márciusban már működött.
- A maroslelei tornacsarnokot mintegy 3 hete adták át, Lázár János részvételével.
- Nyírpazonyban egymilliárd forintból épült tornaterem, amit 2022 márciusában adtak át.
- Az ajaki tornacsarnokot 2022 márciusában avatták fel.
Szegények kimaradtak
Összegezve tehát: a 2014-re visszanyúló NKIFP első ütemének tornatermei lényegében felépültek 2016-2017-2018-ban, míg a 2017-ben rögzített második ütem 19 tornaterme nagyrészt felépült 2021-2022-2023-ban. Vagyis az iskolai tornatermek szempontjából a nagy sport és oktatási infrastruktúrafejlesztés 9 év alatt több mint 40 kisebb-nagyobb új tornatermet jelentett ezidáig.
2014-re és 2015-re is már 3-3 milliárd forintot irányzott elő a kormány ezekre a tornateremépítésekre, ám végül csak 43,5 milliót költöttek el. A tanuszodákra ugyanennyiből csak 1 millió forintot költöttek. A tornaterem projekt aztán 2017-ben indult be, akkor 2,5 milliárd forintot költött rá a kormány, 2020-ban aztán 5,6, 2021-ben 7 milliárd forintot.
A teljes, elhúzódó program 9 éve során 21 milliárd forintot költött összesen a kormány tornateremépítésre és fejlesztésre, a legtöbbet 2021-ben.
Mindenesetre tehát 239-ről 200-alá csökkenhetett a tornaterem és tornaszoba nélküli iskolák száma, feltételezve, hogy a programban ott építettek nagyobb tornatermet, ahol eddig nem volt kisebb tornaterem vagy tornaszoba.*Hozzátesszük: lehetséges, hogy más kormányzati programok keretei között is épültek Magyarországon állami iskolai tornatermek vagy olyan nem állami tornatermek, amelyeket állami iskolák diákjai is hosszú távon használhatnak. Ez a cikk a célzott kormányzati infrastruktúra-fejlesztési program eredményeit vizsgálja.
Viszonyításképpen: 2013-tól indult meg igazán a kormányzati sportköltések felfutása, 2016-tól pedig minden évben a 2010 előtti időszak tíz-tizenötszörösét fordította ilyen célra az állam.
Az eddigi csúcsot a koronavírus-járvány berobbanásának évében, azaz 2020-ban értük el: akkor több mint 527 milliárd forint ment el sport- és szabadidős tevékenységekre, illetve szolgáltatásokra. Ez így néz ki régiós összevetésben, költségvetési kiadások és GDP-arányosan:
Tornasor a féltornateremben
Egy 2021-es Iskolakultúrában közölt reprezentatív felmérés szerint a következőképpen nézett ki akkor a magyar iskolák – állami, egyházi és civil együtt – tornatermi ellátottsága, vagyis nagyrészt a program első üteme után és második üteme előtt:
Forrás: Iskolakultúra, 31. évfolyam, 2021/07-08. szám. A testnevelés tanításának lehetőségei a teremellátottság tükrében.
Eszerint az iskolák bő egyötödében nem szabványos tornatermet is használtak tornateremként, féltornateremben pedig az iskolák egyharmadában mozogtak a gyerekek.
Mindenesetre a maradék tornaterem és tornaszoba, így mozgási lehetőség nélküli iskolák között biztosan ott van Arló, az a hátrányos helyzetű település, aminek a program évekkel ezelőtt ígért tornatermet, mégsem épült semmi, és a beruházásra most már hivatalosan sincs pénze Magyarországnak.
Szerettük volna megismerni az arlói önkormányzat álláspontját is a lefújt tornaterem-beruházással kapcsolatban, de megkeresésünkre nem reagált. A Belügyminisztériumot a tornaterem nélküli iskolák jelenlegi számáról kérdeztük, választ nem kaptunk.
Frissítés október 2. 09:20: A Belügyminisztérium válasza szerint jelenleg 224 iskolában*Iskola alatt most is az állami általános iskolákat és a középfokú iskolai feladatot ellátó köznevelési intézményt értjük. nincs tornaterem vagy tornaszoba. Ez az iskolák 8 százaléka.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
