Nagyobb lesz a vártnál a magyar hiány, amely tavaly a legrosszabbak között volt az EU-ban
A tervezett 3,9 százalékról 4,3 százalékra nőhet a GDP-hez mért idei hiány a Bloomberg elemzése szerint, mivel a gazdasági kibocsátás elmarad a várttól. A vártnál rosszabb adatra számít a kormány is, Gulyás Gergely legalábbis a kormány legnehezebb feladataként említette csütörtökön a költségvetési hiány kordában tartását.
Gulyás azt is megerősítette, hogy az idénre megcélzott 1,5 százalékos GDP-növekedésre kevés az esély. Hasonlóan nyilatkozott pénteken Orbán Viktor, aki szerint 2024-ben várható növekedés, amihez elsősorban alacsonyabb kamatkörnyezet szükséges.
Miért fontos ez? Magyarország gazdasága már négy egymást követő negyedévben zsugorodott, mivel a fogyasztók és a vállalatok az Európai Unió legerősebb inflációjával és legmagasabb irányadó kamatlábával szembesülnek. Mindezek következtében csökkent a fogyasztás és a termelés, ami végső soron a tervezettnél alacsonyabb adóbevételekhez vezetett.
Az állam jócskán kiköltekezett a tavalyi választások előtt, például felvásárolta a Vodafone magyarországi üzletágát – a 4iG-vel közösen 660 milliárdért -, és felépítette a jelenleg zajló atlétikai világbajnokság új stadionját 246 milliárdért.
A megugró hiány nem kedvez az ország megítélésének, és spórolásra készteti a kormányzatot, holott a közszolgáltatások eleve nem bővelkednek forrásokban.
Számokban: az európai uniós tagállamokban a kormányzati szektor hiánya – főszabályként – legfeljebb a GDP 3 százaléka lehet, amit 2020 óta rendre túllép a magyar költségvetés. Az idénre körvonalazódó deficit elmarad az elmúlt három évben tapasztalt mértéktől.
2012 előtt évekig folyamatosan túllépte a három százalékos küszöböt a hiány, Magyarország ellen emiatt túlzottdeficit-eljárás indult, aminek 2013-ban lett vége. Az eljárás során az érintett országok korrekciós intézkedéseket kénytelenek vállalni, különben bírsággal sújthatók.
Nincs egyedül Magyarország a túlzott költségvetési hiánnyal Európában, ám tavaly csak Olaszországban volt deficitesebb a költségvetés, míg Romániában a magyarországihoz hasonló szinten állt a GDP-arányos mutató. A GDP-arányos költségvetési hiány uniós átlaga 3,4 százalék volt 2022-ben.
Mi várható? Az említett miniszterelnöki prognózist a szakértői előrejelzések is megerősítik. A Kopint-Tárki idénre még a GDP fél százalékos csökkenését valószínűsíti, ám jövőre már 2,5 százalékos növekedés jöhet. A Bloomberg szerint az infláció még az idén egy számjegyűre csökkenhet, az irányadó kamat továbbá 15 százalékról 11-re mérséklődhet.
Túlzottdeficit-eljárás indulhatna a három százalékos korlát átlépésekor, ám az erre vonatkozó szabályokat 2020-ban felfüggesztette az Európai Unió, hogy az országoknak nagyobb mozgástere legyen a Covid utáni gazdasági kárenyhítésre. Ennek hatálya azonban a következő évben lejár, a jövő évi hiánynak tehát már komoly tétje lehet.