A piaci működéstől igen távol áll a hazai építőipari alapanyaggyártás helyzete. A kormányzat 2021 júliusától egy olyan szabályozást vezetett be, aminek keretében az általuk meghatározott árnál drágábban értékesítő vállalatok az e feletti bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában be kell fizetniük a költségvetésbe.
Mindez csak a hazai termelőkre vonatkozik, az importra nem. A magyarországi termelők helyzetét az is nehezíti, hogy ezt a járadékot még az export után is be kell fizetniük, így nem csak itthon, de külföldön is versenyhátrányba kerülnek. Sőt, ha mégis lenne kivitel, ahhoz még a kormányzat jóváhagyását is kell kérni. Ennek a szabályozásnak minden egyes lépése szembe megy az áruk Európai Unión belüli szabad áramlásának alapszabályával, ezért várhatóan még büntetést kell előbb-utóbb a magyar kormánynak fizetnie, jó eséllyel az érintett cégek kártérítésben is bízhatnak.
Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy ez mégis miért éri meg a Fidesznek.
Az Európai Bizottság már 2022 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított az építőanyagok árának fixálása miatt. Az eljárásban a következő lépés az indoklással ellátott vélemény közzététele 2023. január 26-án történt meg. Ez is azt támasztja alá, hogy jó eséllyel elmarasztalja majd az Európai Bíróság a magyar kormányt.
Mégsem gondolkodnak az intézkedés elvetésén. Február 16-án kiegészítették a bányajáradékról szóló rendeletet újabb termékekkel. A február 21-től hatályos új szabályok szerint a kormány által kitalált árakat meghaladó értékesítés felett 90 százalékos büntetőadót, azaz bányajáradékot kell fizetni az alábbi tevékenységek után:
Ami igazán visszássá teszi a helyzetet, hogy ezen termékek gyártásának költségét már eleve jelentősen felemelte a kormány bányajáradék rendszere, hiszen az alapanyagként használt gipsz, kavics és homok után már ma is jelentős bányajáradékot fizetnek a kitermelők, amit aztán a 90 százalékos büntetőadóval növelten kell megvenni a csempegyártóknak vagy mészgyártóknak.
Az intézkedések már eddig is az alapvetően külföldi tulajdonban lévő kitermelő és feldolgozó cégeket sújtották. Mivel csakis a magyarországi termelők esetében kell büntetőadót fizetni, az import esetében nem, az intézkedés nem csökkenti a hazai piaci árakat sem. Az importot ugyanis továbbra is piaci alapon árazzák.
A bányajáradéknak egyetlen célja lehet csak: lehetetlen helyzetbe hozni az építőanyagok kitermelésével és gyártásával foglalkozó vállalatok tulajdonosait, hogy nyomott áron értékesítsék cégeiket.
Ezt a feltételezést akár rosszindulatúnak is lehetne tartani, ha nem az Orbán-kormány építési minisztere, Lázár János mondta volna el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Spakli 21 című podcastjában. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a logisztikai mellett az építőipar lehet az a terület, ahol “gazdasági pozíciókat lehet fogni“, ahol a magyar nemzeti tőke megjelenhet.
Lázár János azt is megjegyzi, hogy nagyon fáj neki, hogy 80 százalékban import alapanyagból kell itthon építkezni. Ahogy a cementet sújtó bányajáradékról szóló cikkünkben adatokkal részletesen alátámasztva bemutattuk, pontosan a kormány intézkedései emelték meg nagyon jelentősen az import arányát és hozták nehéz helyzetben a hazai termelőket.
Igaz, azt is kiemelte Lázár, hogy magyaroknak kell magyar alapanyagokból állami építkezéseken dolgozni. Ennél is nyíltabban fogalmazott a 90 százalékos adóval sújtott alapanyagok kapcsán*30. perc:
(..) szeretném megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen.
Ennél konkrétabban is megfogalmazta a célokat*37. perc:
igen is a külföldieket ki kell szorítani, pozíciókat kell foglalni. A háborúban a külföldieket ki lehet szorítani. A külföldi nagyvállalatok fognak eladni magyarországi érdekeltségeket.
Érdekes kérdés, hogy az ilyen kijelentések mennyiben segítik a kormány pozícióit, amikor a kötelezettségszegési eljárás keretében az álláspontját kell megvédeni az Európai Bizottság előtt. Kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy a külföldi tulajdonosok kiszorítása-e a célja az újabb büntetőadónak, de választ nem kaptunk.
Érdemes ezért azt is megnézni, hogy kiket érintenek a legújabb elvonások.
A kormány februárban három új területre terjesztette ki a bányajáradékot. A TEÁOR számok alapján a Crefoport adatbázisában legyűjtöttük az érintett vállalatokat. Összesen 33 vállalatot érint a két tevékenység szerint,*a főtevékenységet vizsgáltuk, a nem nulla árbevételű cégeket.
A 72 milliárd forintos teljes árbevétel java része azonban néhány vállalathoz köthető, a három legnagyobb adta a bevétel 91 százalékát, az export egészét, a foglalkozotti létszám 80 százalékát (az alábbi ábrán a főtevékenység nevére kattintva lehet megnézni az egyes iparágak mutatóit cégenként)
A három legnagyobb vállalat adta az értintett szektorok bevételének 90 százalékát, ezek mind külföldi tulajdonban vannak:
A cégek közül már 2021-ben is veszteséges volt a Zalakerámia. A magas energiaárak és az alapanyagok különadókkal terhelt költsége különösen őket viseli meg. Kerestük a céget azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak az új szabályozásról, el kívánják-e adni a magyar részesedést, de a cikk megjelenéségi nem kaptunk választ.
Ahogy a Zalakerámia pénzügyi mutatóiból kitűnik, ők lehetnek a legsérülékenyebbek az új szabályozással kapcsolatban. Az alapanyag, az energia ára is jelentősen tovább nőtt 2022-ben, ahogy a munkaerő költsége is, így várhatóan több milliárdos veszteséget kell lenyelniük. Ráadásul az új szabályok szerint 2023 februárjától a 2020 januári áraiknál csak 42 százalékkal adhatják drágábban a termeiket, az e feletti bevételük 90 százalékát elvonja az állam.
Ez hosszú távon érthető módon nem fenntartható gazdálkodás, a tulajdonos vagy folyamatosan nagyon jelentős veszteséget kell, hogy finanszírozzon, vagy egyszerűen bezárja a gyárát.
Ami a Zalakerámia esetét érdekessé teszi, hogy 2020-ban még 5,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelentett be a kormányzat a cég 20 milliárd forintos bővítési projektjéhez. Amikor a kormány óriási összegekkel próbálja a külföldi beruházókat a kiszámíthatatlannak tartott Magyarországra vonzani, a különadókkal kivéreztetni tervezett külföldi tulajdonosok híre sokat ront a sikeres új beruházások esélyén és/vagy nagyon felnyomja a biztosítani szükséges állami támogatások összegét.
A támogatásból azonban végül nem lett semmi: 2020-ban kezdődő, építőipari cégek elleni ellehetetlenítés miatt végül attól elállt a Zalakerámia.
A kormány intézkedései már ma is kihatnak a külkereskedelemre: a drágább hazai alapanyagok miatt már így is megugrott a behozatal. A 90 százalékos különadó hatása már a csak drágán szállítható cement esetében is jól dokumentálhatóan a külföldi termelőket hozta helyzetbe. A csempék és járólapok esetében a már eddig is a különadókkal drágított alapanyagok is meghozták a hatásukat: dinamikus növekedésnek indult a behozatal.
A padlóburkolólap, csempe piacán itthon 2018-ban 27 százalék volt a Zalakerámia részesedése, ez 2022-ben már biztosan 20 százalék alá süllyedt. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy mind mennyiségében és értékében megnőtt az import szerepe. 2022 első 11 hónapjában 13 százalékkal több csempét és padlóburkolatot importáltak Magyarországra mennyiségében, ezért pedig 34 százalékkal többet fizettek az importőrök.
A kormányzati intézkedések a hazai termelők helyett az importot hozták jobb helyzetbe.
Az egységárak növekedését érdemes havi megoszlásban is megvizsgálni. A mennyiségek 2022-ben nőttek meg igazán, ahogy az egységárak is.
A hazai termelőknek a büntetőadót a 2020. januári áraknál 41 százalékkal magasabb eladási árra írták elő. Az importnál ez az érték már 2022 novemberében magasabb volt. Magyarán a Zalakerámia részére az áremelésnek a 90 százalékát elvonja az állam, míg a mára már ennél magasabb inflációnál járó import esetében ez nem zavarja. Elég nehéz ezek után kétségbe vonni Lázár János szavait, hogy mi is a kormányzat célja az intézkedéssel.
Közélet
Fontos