Miután az állami meteorológusok által jelentősen valószínűtlenebbnek jelzett időjárási forgatókönyv valósult meg a tűzijáték estéjén, pár nappal később a kormány lefejezte a több mint 150 éves múltra visszatekintő Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ). Menesztette a 2013 óta hivatalban lévő Radics Kornélia elnököt és a 22 éve az intézmény kötelékében dolgozó, az ominózus előrejelzés idején szabadságon lévő helyettesét, Horváth Gyulát.

A megmaradt OMSZ-vezetés ezek után közölte: politikai nyomás alatt kell dolgozniuk, és egy független vizsgálatig helyezzék vissza az elnököt és helyettesét. Ez nem történt meg, de a Magyar Tudományos Akadémia elindított egy vizsgálatot augusztus 24-én arról, hogy az OMSZ augusztus 20-i előrejelzése tudományosan mennyire volt megalapozott. Eredményről egyelőre nincs hír, mindenesetre augusztus végén meglehetősen botrányosa sikerült Palkovics László technológiai és ipari miniszter látogatása a Magyar Meteorológiai Társaság vándorgyűlésének szegedi előadásán.

Ahogy az OMSZ működésére rálátó forrásunk fogalmazott: a kormány kommunikációjának hangvétele és az intézkedés durvasága meglepte a szakmabelieket, de az utóbbi hónapokban már mutattak jelek abba az irányba, hogy a Radics elnöksége által fémjelzett nyugodt időszaknak és lassú építkezésnek vége lesz. 

Pár héttel a menesztés után a helyzet cikkünk írásakor az, hogy a meteorológus végzettség nélküli megbízott elnök, Hanyecz László nemrég érkezett gazdasági vezetőként jóformán próbaideje alatt ült be az igazgatói székbe, és a fenntartó technológiai és ipari minisztérium már a szervezet teljes átalakításról-átnevezéséről beszél. A szolgálatnál dolgozó szakemberek – az Akadémiai Dolgozók Fórumával együtt – attól tartanak, hogy a szakmai alapú, tudományos munkavégzés ellehetetlenül, a szervezet kiürül, miközben a kormányzat által eddig megfogalmazott új elvárások szerinti átalakításoknak éppen a magyar szakemberhiány lenne a legnagyobb akadálya.

Földdelejesség és felhőalakulás

Az OMSZ létrejöttének gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza, jogelődje a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet. A 20. század közepén már nagy meteorológiai világszervezetek tagja volt, havi jelentésekben és évkönyvekben rögzítette saját meteorológiai adatait. Különböző minisztériumok, egy rövid ideig a Magyar Tudományos Akadémia volt a felügyeleti szerve, ekkoriban már magas légköri megfigyeléseket is végeztek ballonokkal. 

A 70-es években feldarabolták az intézményt: a Központi Előrejelző Intézetben rövid és hosszú távú prognózisok és repülésmeteorológiai jelzések készültek, a Központi Meteorológiai Intézet tartotta fenn a mérőállomás-hálózatot, a Központi Légkörfizikai Intézet pedig a felhőalakulást vizsgálta. A rendszerváltás után egyesítették újra az intézeteket, ezekben az években a közel ezres alkalmazotti létszám lefeleződött, az intézmény átállt a digitális technológiára és már hozzáfért számos műholdadathoz is. 

A szolgálatot ezen az úton 1991 és 2005 között a közgazdasági és meteorológiai végzettségű – a légszennyezés-megfigyelés és levegőtisztaság-védelem szakértője – Mersish Iván vezette, és integrálta az Európában zajló meteorológiai tevékenységbe és nemzetközi kutatásokba. 

2005 és 2007 között Dunkel Zoltán, 2007 és 2011 között Bozó László, majd újra két évig Dunkel vezette az intézményt, Radics Kornélia 2013-mas kinevezéséig. Az elnököt a fenntartó minisztérium egyszerűen kinevezi – nem alakult ki gyakorlat arra, hogy hány év után, ahogy pályáztatási kötelezettség sincsen. Az elmúlt szűk 20 évben tovább professzionalizálódott az intézmény, noha az államománya csökkent, mintegy 300 főről mostanra 190-re.  

A korábban jelentős légkörkémiai-meteorógusi tudományos karriert maga mögött tudó Bozó László leköszönése sem volt teljesen sima menet, az agrárminiszter 2011-ben mentette fel, az elnöki székbe visszatérő, és egyébként 1977 óta az OMSZ-nél dolgozó Dunkel Zoltánt a szervezeti-gazdálkodási rendrakás szándékával nevezte ki az akkori kormány.

Dunkel a vezetése alatt sikerrel vészelt át több kormányzati költségvetési zárolást, de határozott és erősen központosított vezetői stílusa megosztó figurává tette. Két évvel később nevezte ki szintén Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a 2004-ben doktorált, és fiatal kora mellett is sokoldalú Radics Kornéliát vezetőnek, akinek egyetemi oktatóként szakterülete például a szélenergia hasznosításának modellezése, de előrejelzőként olyan hierarchikus állami szervnél is mindenféle plaketteket és érdemjel-fokozatokat kiérdemelve dolgozott már, mint például a Magyar Honvédség.

Egy OMSZ-közeli forrás szerint Radicsnak nemcsak a megfelelő tudományos-szakmai képzettsége volt meg a feladathoz, hanem kiemelkedően jól tájékozódott a bürokráciában, jól beszélte az Orbán-kormányok működésének egyik alapzatát jelentő, tiszteletteljes és gesztusvezérelt kormányzati-hivatali nyelvet. Ezekben az években volt a legjobb az OMSZ kapcsolata a fenntartó agrárminisztériummal, és mindez nyugodt munkakörülményeket biztosított a szervezetben dolgozó szakembernek.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke 2019-ben. MTI Fotó: Mónus Márton

Beborul, kiderül

Az OMSZ legutóbbi, 2021-re vonatkozó nyilvános költségvetési beszámolójából képet kaphatunk arról, milyen tevékenység folyik jelenleg a Millenáris Parkhoz közeli budai székházban. 

• Az Előrejelzési és Éghajlati Főosztály különböző időtávokra jelzi előre az időjárást és az ország éghajlati állapotát. Az időjárás-előjelzési osztályról 2021-ben öten távoztak, ami megnehezítette a feladat ellátását. 
• A Veszélyjelző Osztály állami és magánrendezvények meteorológiai kiszolgálását végzi, tájékoztat a különböző időjárási veszélyekről. Ehhez például villámadatbázist építenek és folyamatosan veszélyjelző rendszereket tesztelnek-fejlesztenek. Az OMSZ üzemelteti a tavi viharjelző rendszereket is.
• Jégeső-előrejelzéseket és fejlesztéseket készítettek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának.
• Mintegy öt év után lezártak egy légszenyezettség-előrejelzéssel kapcsolatos GINOP-pályázatot, amelynek keretei között egy siófoki szuperszámítógépen ködképződést modelleztek.
• A Repülésmeteorológiai Osztály átvette a HungaroControl Zrt. állományát és feladatit, 2022-től a repülőtéri meteorológiai irodát és a légiforgalmi állomást is az OMSZ működteti. 
• Az Éghajlati Osztály különböző elemzéseket és modelleket készített, megújították a talajnedvesség-térképeket, és tanulmányokat készítettek a Belügyminisztériumnak a koronavírus-járvány hazai terjedése és az időjárás lehetséges kapcsolatáról. 
• A modellezési osztályon éghajlatváltozással és levegőminőség-előrejelzéssal kapcsolatos kutatások folynak. Ezek egyik tudományos eredménye annak feltérképezése, hogy az éghajlatváltozás következtében a városokban a környezetüknél némileg kisebb mértékben növekszik az átlaghőmérséklet. 
• Az OMSZ készített egy speciális beszámolót az Országos Atomenergia Hivatalnak, és véleményezte az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv útmutatóját. 
• A Megfigyelési Főosztály üzemelteti a mérőhálózatot, amely többek között 140 automata mérőállomásból és 14 észlelőpontból áll.
• Az adatokat az Adatellenőrzési Osztály ellenőrzi folyamatosan. 
• A Nemzeti Emissziós Leltárak Osztálya a károsanyag-kibocsátást monitorozza.

Az OMSZ-nek központi költségvetési szervként évi durván 1-2 milliárdos állami támogatásból kellett elvégeznie a jogszabályban rögzített kötelezettségeit. Az évi források a következőképpen alakultak.

A szolgálat további forrásokhoz jutott EU-s pályázatokból, forrásunk szerint inkább ezek biztosították a fejlesztéseket, de egészen a legutóbbi időkig piaci tevékenységet is végzett: meteorológiai adatokat és előrejelzéseket értékesített, és innen évi szűk egymilliárd forint is befolyhatott korábban. 2021. január 1-től azonban az OMSZ időjárási adatait – a modellek előrejelzéseit, éghajlati információit – az EU-s direktívákkal összhangban nyilvános adatként, szabadon felhasználhatóan kell hozzáférhetővé tenni. Mivel ez szinte teljesen ellehetetleníti az adatok és prognózisok piaci értékesítését, a magánszektorból származó forrás pótlására a kormány a megfelelő összeggel megtoldotta az állami támogatást. 

Ezzel nagyjából egyidőben, 2020 augusztusától az OMSZ-székház a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került, a szervezet ingatlanvagyona mintegy 740 millió forinttal csökkent. 

A szervezet pénzügyi gazdálkodása tavaly más miatt is bekerült a hírekbe. 2021-ben az Állami Számvevőszék jelentése az OMSZ 2017-2019 közötti pénzügyi gazdálkodásáról hiányosságokat tárt fel, vezetőjének tevékenységében magas kockázatot azonosított, de az év végi hírek szerint Radics intézkedései megoldották ezeket a problémákat. 

A választások előtti évben az OMSZ saját mozgástere tehát már csökkent, és finanszírozásában megnőtt a központi költségvetési forrás aránya. Egyesek ezek után már aggasztó jelnek látták a fenntartó minisztérium cseréjét az új kormányalakításkor. Sejthető volt, hogy új szelek jönnek, új alapokra kell helyezni a viszonyt a fenntartó minisztériummal. OMSZ-közeli forrásunk úgy fogalmazott: biztos volt benne, hogy Palkovics valamilyen látványos húzással igyekszik majd pozícióba hozni magát, bár a vezetőváltásnak az a módja, ami végül megvalósult, őt is felháborította. 

Forrásunk szerint az OMSZ-nek mint szolgáltató szervezetnek szakmai szempontból hosszú távon jót tett, hogy a piaci tevékenység fejlődésre, innovációra ösztönözte. De amellett is lehet érvelni, hogy az állam maga fogja majd végigvinni ezeket a fejlesztéseket a teljes állami finanszírozás által megteremtett kényelmes, verseny nélküli helyzetben.

Zivatarfelhők Nagykanizsánál. Fotó: MTI

Napsugárzás előrejelzési főosztály 

Most mindenesetre információink szerint az összes OMSZ-vezetőnek össze kell írnia, hogyan alakítaná át az intézményt. Palkovics László nyilvánosan a tudományos tevékenység bővítéséről és a szervezet Országos Meteorológiai és Klímakutató Szolgálatáttá kereszteléséről, illetve létszám megduplázásról beszél. Bár a klímamodellezés eddig is a szolgálat egyik alaptevékenysége volt, úgy tudjuk, a minisztérium minimum két új főosztályt szeretne látni, ezek a napsugárzással és a széllel foglalkoznának, elsősorban azért, hogy az OMSZ így segítse „az ország energiabiztonságából adódó anyagi veszteség kompenzációját”. Leegyszerűsítve tehát a fenntartható gazdasági megoldáskért, zöld átmenetért felelős minisztérium arra használná az OMSZ-t, hogy számításai növeljék a szélerőművek és naperőművek hatékonyságát (bár előbbi Magyarországon érdemben egyelőre nem is nagyon létezik).

Forrásunk szerint ez vállalható cél, és nem áll messze az OMSZ eddigi tevékenységétől sem, sőt eddig is volt ilyen szolgáltatás. Csakhogy az elmúlt években rengeteg jó szakember ment külföldre, egyre kevesebb ember látta el az államilag előírt feladatokat, és például a most elküldött szakemberek sok éves tudása is nehezen pótolható veszteség.

Számos alkalmazott is az állami szektor elhagyásán gondolkozik, mentálisan nincsenek jó állapotban az alkalmazottak, ahogy forrásunk összefoglalta:

Tény, hogy korábban nem volt egyik kormánynak sem stratégiai elképzelése az OMSZ-ről. De el nem tudom képzelni, honnan fog meteorológusokat és szakembereket szerezni ezek után a minisztérium a kibővített tevékenységre. Ha ez lesz a fenntartó részéről az uralkodó hozzáállás a meteorógus szakmához, előbb-utóbb szét fogják verni az intézményt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet előrejelzés meteorológia OMSZ Palkovics László Olvasson tovább a kategóriában