Molnár Boglárka és Pavelka Alexandra a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzői, az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A zöld foglalkoztatásra még az Európai Unión belül sincs egységes statisztika, így nehéz dolgunk van, ha azt szeretnénk megmutatni, mennyi munkahelyet hoztak létre a tiszta energiához kapcsolódó tevékenységek, és mennyit teremt majd a klímasemleges gazdaságra történő átállás.

A legfrissebb megbízható adatokat 2020-ban publikálta az EurObserv’ER, de ezek is 2018-ból származnak: a megújuló energia területén a teljes foglalkoztatás akkoriban az Európai Unióban meghaladta a másfél millió főt, Magyarországon ez a szám 38 ezer fő körül alakult.

Mindez csekély számnak tűnik a foglalkoztatottak teljes számához viszonyítva – ami az EU-ban 206,4 millió, Magyarországon pedig 4,7 millió fő volt 2020-ban – azonban a jövő gazdasági átalakulásait tervezők vagy azokat figyelemmel kísérők számára a tendenciák sokkal érdekesebbek. Ezek ugyanis azt mutatják, hogy a zöld beruházások átlagosan magasabb munkahelyteremtő képességgel bírnak, mint a hagyományos fosszilis technológiákhoz kapcsolódó beruházások.

Honnan is indulunk?

A fenti 2018-as számokat jobban megvizsgálva kiderül, hogy a legjelentősebb foglalkoztatást produkáló zöld tevékenységek az EU-ban a szilárd biomassza és a szélenergia, amelyek a teljes zöld munkaerő 24, illetve 22 százalékát teszik ki. Magyarországon a megújuló energiákkal kapcsolatos munkahelyek több mint fele a bioüzemanyagok előállításának területén jött létre akkoriban, a második legjelentősebb részesedéssel – 31 százalék – a szilárd biomasszához kapcsolódó tevékenységek rendelkeztek, a szélenergia és a hőszivattyúk területén pedig akkor még elhanyagolható volt a foglalkoztatottság. A napenergia, a vízenergia és az egyéb megújulók kis súllyal szerepeltek az akkori EU-s adatokban, Magyarországon viszont a többihez képest említésre méltó volt a napenergia aránya, ami 2018-ban a teljes megújuló energiához kapcsolódó foglalkoztatáson belül 12 százalékot tett ki.

Az EU28 és Magyarország foglalkoztatása a megújulóenergia-szektorban, 2018. Forrás: EurObserv’ER (2020)

Több zöld beruházás – több munkahely?

A zöld átállást segítő beavatkozásokra általában igaz, hogy minél nagyobb a beruházás, annál nagyobb a foglalkoztatási hatása. Ezen belül a gazdasági szektorok eltérő képet mutatnak, hiszen különbözőek a beruházások multiplikatív hatásai. Míg a gyártási folyamatok és az építőipar munkaintenzív, tehát egységnyi beruházás több élőmunkával jár, ezek jellemzően rövidebb távú munkákat teremtenek. A karbantartási folyamatok ezzel szemben kevésbé munkaintenzívek, viszont hosszabb távra nyújtanak munkalehetőséget az olyan eszközök esetében, mint a napelemek vagy a szélturbinák.

Fontos kiemelni, hogy számos empirikus kutatás alapján a zöld beruházások átlagosan magasabb munkahelyteremtő képességgel bírnak, mint a hagyományos fosszilis területek beruházásai. Egy nemrég megjelent publikáció szerint egymillió dollárnyi beruházás a megújuló iparágakban 7,5, az energiahatékonysággal kapcsolatos területeken pedig 7,72 teljes munkaidős állást teremt. Ugyanez a fosszilis iparágakban csak 2,65 – azaz

a zöld gazdaságba fektetett források közel háromszor akkora munkahelyteremtési potenciállal bírnak.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) egyik friss elemzése is rámutat, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó – például különféle megújulókhoz, energiahatékonysági fejlesztésekhez kapcsolódó – beruházások többsége volumenarányosan nagyobb munkahelyteremtő, mint a hagyományos fosszilis energiatermelés. Minden egyes befektetett egymillió dollár akár 6-12 munkahelyet is létrehozhat, nagyrészt a gyártószektorban és az építőiparban, illetve közvetve a kapcsolódó iparágakban.

Természetesen nem fekete-fehér a kép, hiszen az egyes iparágak szabályozói környezete, értékláncainak megléte és a szélesebb oktatási- és szakképzési rendszer mind-mind befolyásolják, hogyan alakul végső soron a foglalkoztatás az egyes beruházások hatására. Mindent összevetve azonban több területen is jelentős foglalkoztatásbővüléssel számolhatunk. A járművek fenntartásában, javításában és a hulladékgazdálkodás területén például már jelenleg is tetten érhető a változás – és további bővülés várható. Így a jövőben egyre nagyobb kereslet lesz a műanyagtervezők, környezetmérnökök, fenntartható stratégiai tanácsadók iránt, és keresettek lesznek a hibrid- és elektromos autók mechanikai szakértői is.

Fontos látni azt is, hogy a zöld átállás nem csupán munkahelyteremtő hatással bír, de a jövőben várhatóan visszaesést elszenvedő iparágakban – mint például a hagyományos meghajtású autók, az olaj- és szénipar – rengeteg munkahely megszűnésével is jár majd. Éppen ezért kiemelt fontosságú oktatás- és foglalkoztatáspolitikai kérdés, hogy mennyiben és miként lehet ezeket a megszűnő munkahelyeket új munkahelyekkel kiváltani úgy, hogy az új munkaköröket lehetőség szerint képesek legyenek betölteni a korábban hagyományos iparágakban dolgozók.

Zöld átmenet és a szükséges munkaerőpiaci készségek

A zöld gazdaságba való zavartalan átmenet egyik feltétele, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkezzenek. Az esetleges feszültségek elkerülése érdekében szükség van a munkaerőpiac finomhangolására. A szakpolitikai döntéstámogató anyagokban, tanulmányokban egyelőre sokkal inkább a klímacélokat, azok elérését hangsúlyozzák, és a zöld gazdasághoz szükséges készségek elsajátításának részleteire nem térnek ki.

A zöld gazdaságban betöltött szerepek, pozíciók nem teljes mértékben újak, azok részben megvannak a hagyományos iparágakban is, a betöltésükhöz szükséges készségek azonban bizonyos mértékben változni fognak. Lesz rá példa, hogy nem változik meg teljesen a munkakör – például hasonló lesz a gyártási folyamat, mint előtte –, csak új eljárások és készségek lesznek szükségesek hozzá. Ilyen például az elektromos autókhoz és az okostelefonokhoz szükséges lítiumion-akkumulátorok gyártása, ahol sok hasonlóság mutatkozik. Az is előfordul majd, hogy a folyamat jelentősen eltér a korábbitól, az új eljárások teljesen új szerepeket és készségeket kívánnak meg – erre példa az elektromos autók akkumulátorgyártása összehasonlítva a hagyományos belső égésű motorok gyártásával.

A zöld munkahelyek betöltésének kritikus feltétele az át- és továbbképzés,

a jövő munkahelyei ugyanis magasabb képzettségi szintet várnak el, mint a nem zöld pozíciók.

Ezt egy spanyol publikáció is alátámasztja, amely a zöld területen dolgozók képzettségi szintjét hasonlította össze a teljes gazdaságban foglalkoztatottak képzettségi átlagával. A kutatás megállapítja, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya 36 százalék, a szakmával rendelkezőké pedig 25 százalék a zöld iparágakban, szemben a 23,5, illetve 19 százalékos nemzetgazdasági átlaggal.

A fenntarthatóság jegyében elengedhetetlen a regionális munkaerő egyre hatékonyabb elérése innovatív átképzési és továbbképzési lehetőségeken keresztül, amire a világjárványból való kilábalás folyamatában a világ számos nagyvárosában láthatunk példákat. Ilyen az amszterdami ‘House of Skills’ kezdeményezés, ahol szakszervezetek és kutatóintézetek a helyi önkormányzatokkal és a magánszektorral együttműködve adnak lehetőséget a különböző munkaerőpiaci készségek, képességek elsajátítására, mindig az aktuális helyi munkaerőpiaci igényeket szem előtt tartva. Egy hozzánk közelebbi példát az a zágrábi program mutat, amely a régóta munka nélkül lévőket a város zöldövezeteinek karbantartására képezi ki.

A klímasemleges globális gazdaság alapfeltétele a társadalmilag igazságos átmenet, ami hatékonyan csak a magán- és állami szektor együttműködésével valósulhat meg. Mindehhez az is szükséges, hogy adatok álljanak a döntéshozók rendelkezésére. Az egyik ilyen a zöld foglalkoztatás alakulása, amely fontos támpontot adhat az érvényben lévő szakpolitikák értékeléséhez, illetve ahhoz, milyen beavatkozásokra van szükség a munkaerőpiaci feszültségek elkerülése érdekében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet átképzés képzés munkahely munkahelyteremtés üvegház zöld gazdaság Olvasson tovább a kategóriában