Ahhoz képest, hogy kicsit több mint egy hét múlva elvileg közel 700 ezren is megrohamozhatják a háziorvosokat és az oltópontokat harmadik oltásért, egyelőre nem ismert minden konkrétum a lehetőséggel kapcsolatban. Igaz, a kormányzat gyorsan elengedte a miniszterként az egészségügyet is irányító Kásler Miklós által bedobott elképzelést, miszerint szigorúan meghatározták volna, hogy melyik vakcinára melyiket kell ráoltani, ha ezt kéri valaki.

Ehelyett az orvosok dönthetik el, hogy melyik oltóanyagot ajánlják fel, a Nemzeti Népegészségügyi Központ csak egy ajánlást készített ezzel kapcsolatban (ezt egyelőre nem hozták nyilvánosságra). Annyi a hivatalos és a szakmai megszólalásokból is leszűrhető, hogy a legtöbben a különböző típusú (mRNS – Pfizer, Moderna; vektor – Astrazeneca, Szputnyik, Janssen; elölt vírust tartalmazó – Sinopharm) vakcinák keverése mellett vannak. De sokan azt is hozzáteszik, hogy az mRNS-alapú oltásoknál nincs érv az ellen sem, hogy a harmadik oltás is ugyanolyan típusú legyen, mint az első kettő.

Az időintervallumhoz is megengedően áll a kormányzat. Egyrészt a Kásler által először bedobott hat helyett négy hónapot határozott meg a második és a harmadik (aki egydózisú Janssent kapott, annál az első és a második) oltás követési idejeként, másrészt ez is csak olyan ajánlás, amelytől az orvos eltérhet. Nem csoda, hogy erről sokaknak az jutott eszébe, hogy a kormány ezzel akarja kihúzni a Sinopharmmal kapcsolatos probléma méregfogát.

A kínai oltóanyag hatásosságával kapcsolatos számháborúba most részletesen nem mennénk bele, mindenesetre az még a kormány által a saját mondanivalója alátámasztására használt vizsgálat adatsorából is kiderült, hogy a Sinopharmmal beoltottak (főleg idősek) között vannak a legnagyobb számban olyanok, akiknél a második oltás után több hónappal sem alakult ki immunitás. Mivel a negyedik járványhullám hazai kialakulása csak idő kérdése, ezért számukra ez életveszélyes helyzet, akárcsak a kormány számára politikai szempontból – elég lenne egy-két Sinopharmmal oltott, védettség nélküli ember jól dokumentált halála, hogy összedőljön a kínai oltásokra épített sikerkommunikáció.

A problémát a kormány számára ebből a szempontból nyilván az jelentette, hogy a csak a sinopharmosoknak megnyitott harmadik oltással elismerték volna a kínai oltás gyengébb hatékonyságát az idősek körében.

Ezt egy a baráti Törökországban már alkalmazott csellel sikerült elkerülni.

Ott a szintén kínai – a legtöbb nemzetközi eredmény szerint a Sinopharmnál gyengébb hatékonyságú – Sinovac-kal oltottak körében merült fel, hogy a nem megfelelő védelem miatt szükség lenne más típusú oltásra. Ezt ott is úgy oldották meg, hogy mindenkinek lehetővé tették a harmadik oltás felvételét, aki hat hónapnál régebben kapta meg a második dózist. Ott még egyértelműbb is a helyzet, mint idehaza, mert eleinte csak Sinovac-kal oltottak, csak később kezdték alkalmazni a Pfizert. Szintén párhuzam, hogy hivatalosan ott sem ismerték el a kínai oltóanyag kisebb hatékonyságát, inkább teljesen összemosták azzal, hogy idővel más vakcinák védelmi ereje is gyengülni látszik. (Bár ezzel kapcsolatban még eléggé széttartóak a nemzetközi eredmények, mivel nem telt el túl sok idő az első koronavírus-oltóanyagok alkalmazásának kezdete óta.)

A módszer nyilvánvaló hátránya, hogy fogyasztja a vakcinakészletet, ez azonban most aligha esett túl nagy súllyal latba kormányzati körökben. Egyrészt olyan bőséges a készlet, hogy masszív itthoni felhasználás nélkül a – hat-hét hónapos szavatossági idejű – Astrazeneca, Moderna és Pfizer oltások jelentős részét záros határidőn belül el kellene adni vagy adományozni, hogy ne romoljanak meg. (A szintén hat hónapos szavatosságú Szputnyikból már nincs sok, a Janssen és a Sinopharm szavatossága két év.) Másrészt a korábbinál fertőzőbb delta (indiai) mutáció ellen nem árt némi pluszvédelem. (Az más kérdés, hogy a világ népességének nagy része még mindig nem jut egy oltáshoz sem. Igaz, Magyarország már összesen több mint félmillió dózist adományozott balkáni országoknak, továbbá a Zöld-foki Szigeteknek.)

Jelenleg olyan jól állunk vakcinákkal, hogy ha számolunk a rendelésből hátralévő, még idén beérkező mennyiséggel is, akkor akár mind a közel 5,6 millió beoltott kaphatna a korábbi tapasztalatok alapján a legnépszerűbbnek számító Pfizert harmadik oltásként. Az más kérdés, hogy a védettség nélküli sinopharmosoknak jobb lenne nemcsak harmadik, hanem negyedik oltást is adni. És ennél is fontosabb lenne rávenni az eddig még kimaradó három millió emberből minél többet, hogy oltassa be magát.

Persze eleve nem túl valószínű, hogy mindenki felsorakozna harmadik oltásért, de az ajánlott négy hónapos intervallummal számolva az alábbi grafikonokon ábrázoltuk, hogyan nézne ki elméletileg a harmadik körös oltási kampány lefutása hetekre lebontva, külön jelölve a Sinopharmmal oltottakat. (Bár pont az ő körükben biztosan lesznek, akik nem akarják kivárni a négy hónapot.) Az eloszlás azért „orrnehéz”, mert az első augusztusi hétre tettük mindazokat, akik március végéig már a második oltásukat is megkapták. Jól látszik az is, hogy az elvileg október első hetére várható megugrás jelentős részben pont sinopharmosokat érint majd.

Ugyanezt ábrázolhatjuk úgy is, hogy látszódjon, milyen ütemben érnénk el azt a közel 5,2 millió felnőttet a harmadik oltással, aki múlt hét végéig megkapta a másodikat. (Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központnak csak a 18 évesnél idősebbek oltásáról kell adatokat küldeni, ezért a 12-17 éves korosztály nem szerepel a grafikonokon. Múlt hét végi állás szerint utóbbiak közül eddig közel 92 ezren kapták meg a második oltást is.)

Az adatsorokon látszik, hogy időnként komoly terhelést rakna az egészségügyi rendszerre a harmadik oltások beadása, ha azt tömegesen igénylik az emberek. Ez főleg akkor okozhatna problémát, ha – a negyedik hullámtól tartva – a három millió még be nem oltott közül sokan jelentkeznének ugyanekkor oltásra. A kormány és az intenzív osztályok dolgozói viszont örülnének ennek, hiszen kevesebb embert fenyegetne súlyos megbetegedéssel a koronavírus-fertőzés, és a gazdaság is jobban teljesíthetne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország ül a legnagyobb vakcinatartalékon az EU-ban, de egy része ránk romolhatA legnépszerűbb oltóanyagok szavatossága 6-7 hónap, ha a kormány nem gondolja meg magát a beszerzésben, a jövő év közepén már csak Sinopharm és Janssen lesz raktáron.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet koronavírus oltás Pfizer sinopharm védőoltás Olvasson tovább a kategóriában