Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. február 11. 12:06 Közélet

Nyugat-Európában csökkenti, Kelet-Európában növeli a vallásosság a radikális jobboldal esélyeit

Ellenkező előjelű a kapcsolat a vallásosság és a radikális jobboldali pártok támogatottsága között Nyugat- és Kelet-Európában: amíg ugyanis nyugaton nincs olyan ország, ahol a vallásosság növeli annak a valószínűségét, hogy valaki ilyen pártokra szavazzon, keleten több országban van ilyen összefüggés, leginkább Lengyelországban és Magyarországon – derült ki egy nemrég publikált tanulmányból.

A két szerző, Kamil Marcinkiewicz és Ruth Dassonneville az európai társadalmak demográfiai, társadalmi jellegzetességeit kétévente felmérő European Social Survey 2016-os kiadása alapján vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés van a vallásosság és a radikális jobboldali pártokra való szavazás hajlandósága között, 11 nyugat-európai és 4 kelet-európai országban.

A szerzők szerint azért is érdekes vizsgálni ezt a kapcsolatot, mert bár az elmúlt évtizedekben egész Európában csökken a vallásosság, az elmúlt években az európai országok pártrendszeriben olyan változások voltak, amelyek relevánssá teszik ezt a kérdést. Az egyik fontos változás a szerzők szerint az, hogy a hagyományos kereszténydemokrata pártok több kérdésben is, mint például az abortusz, vagy az azonos neműek házassága, mérsékeltebb pozíciót kezdtek el képviselni. Ezzel új szavazók felé tudtak nyitni, azonban gyengülhetett a támogatottságuk a hagyományos, vallásos szavazók körében (akiknek a száma egyébként csökken).

A másik fontos változás a populista, radikális jobboldali pártok megerősödése, amelyekre a hagyományos értékek hangsúlyozása mellett a család kiemelt szerepe, a határozott migrációellenesség, és különösen muszlim ellenesség jellemző. A tanulmány szerint ezek a pártok gyakran hivatkoznak a kereszténységre és keresztény tradíciókra, mindezt viszont a hagyományos kereszténydemokrata pártokhoz képest jóval hangsúlyosabb nacionalizmussal keverik.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egyes országokban azok, akik templomba járnak, milyen valószínűséggel szavaznak a radikális jobboldali pártokra. Nulla felett a valószínűség magasabb: ebben a csoportban nagyon erős a kapcsolat a lengyel Jog és Igazságosságnál és a Fidesznél is elég jelentős az összefüggés, kisebb mértékben, de majdnem elhanyagolható szinten pedig az észt EKRE és az olasz Fratelli d’ Italia (FdL – Olasz Fivérek) nevű párt szavazói között is van ilyen összefüggés.

Forrás: Marcinkiewicz K, Dassonneville R. Do religious voters support populist radical right parties? Opposite effects in Western and East-Central Europe. Party Politics. Január 2021. doi:10.1177/1354068820985187

Emellett az is érdekes, hogy 2016-ban a vallásosság inkább csökkentette annak a valószínűségét, hogy valaki a Jobbikra szavazzon.

A kutatók szerint a politikai kínálatnak jelentős hatása lehet arra, hogy egy országban a vallásos szavazók melyik pártot választják. Számos vizsgált országban, például Ausztriában, Svájcban, Németországban, Svédországban és Hollandiában a vallásos szavazókat “elszipkázzák” a radikális jobboldali pártok elől a hagyományos kereszténydemokrata pártok. Kelet-Európában erős kereszténydemokrata pártok hiányában a szerzők szerint a vallásos szavazók a radikális jobboldalra szavaznak, bár ez alól kivételt képez Csehország, ahol a vallásos szavazók a viszonylag kicsi, de stabil támogatottságú kereszténydemokrata pártra szavaznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint LengyelországhozCsehország, Lengyelország és Magyarország politikai törésvonalai sok szempontból nagyon hasonlóan alakultak a rendszerváltás óta, de a különbségek talán még érdekesebbek. Lindner Attila a G7 Podcast vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet pártok politika tanulmány vallás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2025. március 31. 11:06 Közélet

Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája

Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Jandó Zoltán
2025. március 28. 06:09 Közélet, Vállalat

A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya

Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.