Van egy szakállas vicc a negatív számok elmagyarázásához: ha tíz ember utazik a villamoson, és egy megállónál leszáll tizenkettő, akkor hánynak kell felszállnia, hogy senki ne legyen a villamoson? Mostantól ezt a viccet a koronavírus-adatokkal is el lehet majd mesélni, mivel az operatív törzs ma, azaz hétfőn több fertőzöttet (tehát pozitív teszteredményt) jelentett, mint ahány tesztet az első hivatalos közlés szerint összesen elvégeztek.
Persze a dolognak már az első pillanatban is rengeteg magyarázata lehetett. Mi is többször írtunk már arról, hogy az egyébként járványügyi szempontból fontos fertőzött/teszt aránnyal azért érdemes óvatosan bánni, mert a tesztek átfutási ideje több mint egy nap. Márpedig az operatív törzs (elvileg) a mintavételek számát jelenti, így előfordulhat, hogy ami ezen a soron megjelenik adatként, az pozitív teszt esetén csak napokkal később tűnik fel a fertőzöttek között. És ennél sokkal egyszerűbb magyarázatok is lehetnek: az adatrögzítési hibától az informatikai fennakadáson át a korábbi adatközlési problémákig bármi. Végül így magyarázta a bakit az operatív törzs is*Müller Cecília, országos tisztifőorvos az operatív törzs mai tájékoztatóján azt mondta, hogy egyre több helyen végeznek biztonságos antigén alapú mintavételt, és a laboratóriumi kapacitások is bővülnek, így vélhetően emiatt adatszolgáltatási késedelem történt és helytelen adat jelent meg a mai közleményben, amit korrigálni fognak. Úgy fogalmazott, „bizonyos vagyok benne, hogy sokkal több lesz az elvégzett laboratóriumi tesztek száma”, vagyis úgy tűnik, hogy a sajtótájékoztatóig nem derült ki, hol került porszem a gépezetbe..
Jóhiszeműen feltételezhetjük, hogy véletlen jelenségről van szó, ám a mostani eset akkor is tökéletesen megmutatja, hogy
a rendszerben benne van a lehetősége az adatok csalás nélküli manipulálásának.
A ma reggeli értelmezhetetlen adat ugyanis egyáltalán nem előzmény nélküli. Kevesebb mint egy hete a számok alapján váratlan fordulat történt a hazai járványügyi helyzetben. Az addig növekvő esetszám olyannyira visszaesett, hogy a hétnapos csúszóátlag is ereszkedni kezdett. Mindezt úgy, hogy a tesztek száma nem hogy csökkent volna, de még nőtt is. Az elmúlt hetekben kiemelt figyelemmel kísért fertőzött/teszt aránynál így még látványosabb volt a fordulat. Vasárnap például már csak minden hetedik teszt lett pozitív, miközben kedden még minden harmadik.
Persze erre is lehet sokféle magyarázatot találni, például a tesztelési gyakorlat változását (egy ideje a mentősök már antigénteszteket is használnak, amit az NNK megbízhatatlannak minősítetett), vagy a tesztek számának emelkedését. Sőt, aki kicsit felületesebben követi a folyamatokat, akár a szigorító intézkedésekkel is összeköthette a történteket.
A fordulat ugyanis pont azután következett be, hogy Orbán Viktor bejelentette a korlátozó intézkedések bevezetését.
A tesztelési változások azonban önmagukban ilyen váltást nem magyarázhatnak, a korlátozó intézkedéseknek pedig még nem lehetett ilyen hatása. Utóbbi nem csak azért van így, mert a számok már akkor javulást mutattak, amikor az új szabályok még életbe sem léptek, hanem azért is, mert az eddigi tapasztalatok alapján ezek átfutása több hét.
Csehország a járvány elég hasonló pontján, október közepén vezetett be szinte ugyanilyen (sőt kissé szigorúbb) intézkedéseket , de érdemben csak múlt héten kezdtek el javulni a járványügyi mutatók, és azok közül sem mindegyik. Hasonlóak a tapasztalatok más országokban is.
Az operatív törzs adatairól tehát legkésőbb múlt szerda-csütörtök óta egyértelmű, hogy nem mutathatnak valós képet a pandémia helyzetéről. A ma reggeli számok így tulajdonképpen az eddigi anomáliákat tették, vagy tették volna nagyjából rendbe. Igaz az adatok még így is javuló trendet mutatnak, de már hihetőbb mértékűt.
A lenti ábrán az látható, hogyan alakult a fertőzött/teszt arány az elmúlt időszakban az operatív törzs közlése alapján, és hogyan alakult volna, ha az előző öt nap nagyon durván szóró adatait az egy héttel korábbi eloszlás szerint osztjuk el. A hivatalosan közzétett adatok minden logikának és járványügyi ismeretnek ellentmondanak, míg a kisimított adatsor már sokkal kevésbé, igaz még ennél sem teljesen érthető, hirtelen mitől kezdett javulni a helyzet (persze erre főleg ilyen rövid távon azért lehet magyarázatot találni).
Függetlenül attól, hogy az operatív törzs hogyan módosítja végül a mai adatokat, illetve hogy mi okozta a fennakadást, az elmúlt napok eseményei elég jól rávilágítanak arra, hogyan lehet a tényleges számok hosszútávú meghamisítása nélkül is manipulálni az adatokat.
Az elvégzett mintavételek és azok eredménye köztudottan nem feltétlenül jelenik meg azonnal a rendszerben, a közlés időzítése lényegében az operatív törzsön múlik. Egy-két nap eltérés valószínűleg hosszabb távon senkit nem zavar, ekkora esetszámnál pedig esély sincsen rá, hogy feltűnjön a dolog.
Így viszont ahhoz, hogy a trendek akár egyik napról a másikra változzanak, elég annyi, ha az egyébként a tesztek számához képest vélhetően más forrásból beérkező fertőzöttségi adatok egy része egy-két órát késik. Mivel a mintavétel- és az eredményadatok megjelenése között amúgy is van (vagy lehet) időbeli eltolódás, valójában ez semmit nem számít, különösen, ha később majd hozzáigazítják az adatokhoz. Lehet ez véletlen is, ilyen adatközlési problémák beleférnek a napi működésbe.
Csak éppen ennek eredményeként az egyik nap elkezdenek javulni az adatok, és hirtelen kedvezőbb képet mutatnak, így építeni lehet rájuk például egy lazító intézkedéscsomagot.
Amikor pedig visszaigazítják a számokat, akkor hirtelen romlik a helyzet, amivel akár korlátozásokat is meg lehet indokolni. Ehhez egyáltalán nem kell sok, hiszen akár egynapos eltolódással, tudatos manipuláció nélkül is összejöhetnek a számok, fokozatos kiigazítással pedig akár 8-10 napig is magasabb vagy alacsonyabb adatokat lehet kimutatni a ténylegesnél (jelenleg napi 400-600 fertőzött különbséggel).
Egy hasonló hibának nem lenne jelentősége, ha nem lenne ennyire nagy információs asszimetria a kormány és a lakosság között. Ám tavasz óta egyértelmű, hogy
a kormány a rendelkezésére álló adatoknak csak a töredékét osztja meg, és ha akarja, akkor politikai céljainak megfelelően csepegteti az információkat.
Hiába próbál bárki az adatok alapján következtetéseket levonni, ha azok egyik napról a másikra felborulhatnak, vagy a kormányzatnál*Illetve a különböző állami szerveknél. meglévő, csak éppen ki nem adott információkkal cáfolhatóak. Ez hasznos a politikai vitákban, a visszatartott vagy megfelelő időben kiadott információmorzsákkal pedig a témában amúgy is megosztott lakosságot is teljes bizonytalanságban lehet tartani. A háborús retorikára berendezkedett Fidesznek ez tökéletes terep lehet.
Úgy tűnik, hogy az adatok visszatartásához, illetve a kormányzati célok kiszolgálásához az operatív törzs és a részben mögötte álló Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is asszisztál. A törzs tavasz óta egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, és az NNK-nál is augusztus eleje óta parkol egy – egyébként a járványtól független – kérdéssorunk.
Az operatív törzs most azt ígérte, hogy még napon belül pontosítja az adatokat, de amikor nemrég egy adatközlési hiba miatt hasonló helyzet alakult ki, ezt nem tette meg, pedig abból a javításból kiderülhetett volna néhány korábban nem ismert információ*Október 20-án az egyik egyetem informatikai hiba miatt nem küldte be az NNK-hoz az összes adatot. Erről azonban az operatív törzs csak szóban számolt be, és a pontosításra csak másnap került sor, pedig ha még aznap javították volna, akkor kiderülhetett volna, mennyi tesztet végez egy egyetem, és mennyi ott a fertőzöttek aránya..
Az NNK furcsa időzítéssel fogalmazott meg kritikát az antigén gyorstesztek hatékonyságáról. Akkor, amikor a hivatalos állami tesztelést végző mentőszolgálat jelentette be az antigéntesztek használatát, nem érezték ennek szükségét, két héttel később azonban, amikor a fővárosi önkormányzat hozott hasonló döntést, közleményt adtak ki.
Adat
Fontos