Bár az utóbbi években divatos lett fanyalogni az insta-influencerek láttán, nem ők az elsők, akik abból élnek meg, hogy híresek (és azért híresek, mert híresek). Teljesen üres funkciót betöltő, szimbolikus hírességnek ott a brit királyi család, aminek tagjai évszázadok óta űzik nagy költségvetést igénylő életmódjukat, részben közpénzből, miközben szimbolikus lépésekkel meggyőzték a közvéleményt arról, hogy őket eltartani közérdek. Nem dolgozhatnak, csak reprezentálhatnak.
Erre az érdekes tényre irányítja a figyelmet Harry sussexi herceg és felesége, Meghan Markle, akik mindenféle hagyományt felrúgva közölték, hogy szeretnének „visszalépni” a királyi család első soraiból. Az egész lépés ugyanis nem az ármányról vagy a hatalomról – és még csak nem is a brit sajtó Markle elleni idegengyűlölő lejáratókampányáról – szól, hanem a pénzről és a vagyon elfogadottságáról.
A brit királyi család tagjai alapvetően háromféle módon tesznek szert jövedelemre. Dolgozniuk, tehát munkajövedelmet szerezniük a szokásjog szerint tilos, és jótékony alapítványaikban betöltött pozíciókból eredően sem juthatnak bevételhez. Kizárólag passzív jövedelmeik vannak.
A befolyó bevételek jelentős része lényegében adófizetői pénz, a királynőhöz befolyó uralkodói járadék (Sovereign Grant). Ez végső soron a 14 milliárd fontra értékelt koronabirtok (Crown Estate) nyereségének egy része (a rendszer 2011-es bevezetése óta 15 százalék, de az utóbbi években a Buckingham palota felújítására szánt kiadások miatt 25 százalék), legutóbb 82 millió font volt.
Közpénz a koronabirtok? A válasz erre egy óvatos igen, II. Erzsébet ugyanis hiába birtokolja ezt a vagyonportfóliót, ezt nem magánemberként teszi, hanem a királynői pozíció aktuális betöltőjeként. Ez viszont végső soron az államhoz köti a főleg földekből és palotákból álló vagyonkollekciót. A vagyonkezelő sem a királynő, egy független bizottság hozza a befektetésekkel és kiadásokkal kapcsolatos döntéseket.
Egy másik komolyabb jövedelemtermelő szelet a walesi herceg (azaz a trónörökös) személyes birtoka, a cornwalli hercegség, illetve a királynő személyes birtoka, a lancasteri hercegség. Előbbi nagyjából 550 négyzetkilométer (Cornwall megye 2 százaléka). Itt sem lehet teljesen magántulajdonról beszélni, hiszen ezeket a vagyonelemeket is a királyi család tagjaiként birtokolják. Ennek köszönhetően egyébként ezeknek a birtokoknak nem kell nyereségadót sem fizetniük.
Végül a király család tagjai rendelkeznek valódi magánvagyonnal is, amiből szintén lehet passzív jövedelmük, igaz, a legtöbb esetben nem tudni pontosan, hogy ez mekkora. De Harry herceg esetében pont igen, mivel az ő magánvagyona főként az édesanyja és nagyapja halála utáni örökségből bejövő 21 millió font, illetve annak növekménye lehet.
Harry herceg azonban eleve igen távol van a tróntól – apja, bátyja és bátyjának három gyermeke is megelőzi -, ráadásul jövedelmének mindössze 5 százaléka származik az uralkodói járadékból. A herceg saját életmódját és reprezentációs költségeit túlnyomó részeben az apjától, tehát a cornwalli hercegségből származó jövedelmekből finanszírozza. Az oldalvonalon viszont rengeteg pénz várakozik rá: mint pozitív globális celebpár, Harry és Meghan remek lehetőségek közül válogathatnak, legyen szó könyvelőlegekről, Netflix-sorozatokról és életmód-blogbirodalmakról.
Így aztán teljesen logikus lépésnek tűnik, hogy Harry és Meghan visszalépjen a hivatalos szerepkörtől és az uralkodói járadéktól, ami amúgy is a jövedelmeiknek csak egy kis szelete – és közben megtartsa a jó dolgokat, sőt további jövedelmekhez jusson. Az új, a királyi családról levált családi oldalukon olvasható nyilatkozat szerint a cornwalli pénzhez továbbra is ragaszkodnak. A kellemetlen reprezentációs funkciók visszamondásával ugyanúgy kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint azzal, hogy elérhetőek lesznek az új üzleti lehetőségek.
Évszázadokkal ezelőtt még egyértelműen a passzív jövedelem volt a magas státusz jele. Ez az utóbbi évtizedekben teljesen megfordult, és a leggazdagabbaknál is előtérbe került a munka mint a kiugróan magas jövedelmet legitimáló tényező. Talán erről van szó Harry herceg és Meghan hercegné esetében is, akik most már valódinak nevezhető munkával is megtámasztanák pénzügyeiket – igaz, közben azért a járadékot is megtartják. Ha viszont ők szükségesnek érzik, hogy vagyonukat a jövőben munkával legitimálják, akkor az egész monarchia jövője megkérdőjeleződik.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
