Bár az utóbbi években divatos lett fanyalogni az insta-influencerek láttán, nem ők az elsők, akik abból élnek meg, hogy híresek (és azért híresek, mert híresek). Teljesen üres funkciót betöltő, szimbolikus hírességnek ott a brit királyi család, aminek tagjai évszázadok óta űzik nagy költségvetést igénylő életmódjukat, részben közpénzből, miközben szimbolikus lépésekkel meggyőzték a közvéleményt arról, hogy őket eltartani közérdek. Nem dolgozhatnak, csak reprezentálhatnak.
Erre az érdekes tényre irányítja a figyelmet Harry sussexi herceg és felesége, Meghan Markle, akik mindenféle hagyományt felrúgva közölték, hogy szeretnének „visszalépni” a királyi család első soraiból. Az egész lépés ugyanis nem az ármányról vagy a hatalomról – és még csak nem is a brit sajtó Markle elleni idegengyűlölő lejáratókampányáról – szól, hanem a pénzről és a vagyon elfogadottságáról.
A brit királyi család tagjai alapvetően háromféle módon tesznek szert jövedelemre. Dolgozniuk, tehát munkajövedelmet szerezniük a szokásjog szerint tilos, és jótékony alapítványaikban betöltött pozíciókból eredően sem juthatnak bevételhez. Kizárólag passzív jövedelmeik vannak.
A befolyó bevételek jelentős része lényegében adófizetői pénz, a királynőhöz befolyó uralkodói járadék (Sovereign Grant). Ez végső soron a 14 milliárd fontra értékelt koronabirtok (Crown Estate) nyereségének egy része (a rendszer 2011-es bevezetése óta 15 százalék, de az utóbbi években a Buckingham palota felújítására szánt kiadások miatt 25 százalék), legutóbb 82 millió font volt.
Közpénz a koronabirtok? A válasz erre egy óvatos igen, II. Erzsébet ugyanis hiába birtokolja ezt a vagyonportfóliót, ezt nem magánemberként teszi, hanem a királynői pozíció aktuális betöltőjeként. Ez viszont végső soron az államhoz köti a főleg földekből és palotákból álló vagyonkollekciót. A vagyonkezelő sem a királynő, egy független bizottság hozza a befektetésekkel és kiadásokkal kapcsolatos döntéseket.
Egy másik komolyabb jövedelemtermelő szelet a walesi herceg (azaz a trónörökös) személyes birtoka, a cornwalli hercegség, illetve a királynő személyes birtoka, a lancasteri hercegség. Előbbi nagyjából 550 négyzetkilométer (Cornwall megye 2 százaléka). Itt sem lehet teljesen magántulajdonról beszélni, hiszen ezeket a vagyonelemeket is a királyi család tagjaiként birtokolják. Ennek köszönhetően egyébként ezeknek a birtokoknak nem kell nyereségadót sem fizetniük.
Végül a király család tagjai rendelkeznek valódi magánvagyonnal is, amiből szintén lehet passzív jövedelmük, igaz, a legtöbb esetben nem tudni pontosan, hogy ez mekkora. De Harry herceg esetében pont igen, mivel az ő magánvagyona főként az édesanyja és nagyapja halála utáni örökségből bejövő 21 millió font, illetve annak növekménye lehet.
Harry herceg azonban eleve igen távol van a tróntól – apja, bátyja és bátyjának három gyermeke is megelőzi -, ráadásul jövedelmének mindössze 5 százaléka származik az uralkodói járadékból. A herceg saját életmódját és reprezentációs költségeit túlnyomó részeben az apjától, tehát a cornwalli hercegségből származó jövedelmekből finanszírozza. Az oldalvonalon viszont rengeteg pénz várakozik rá: mint pozitív globális celebpár, Harry és Meghan remek lehetőségek közül válogathatnak, legyen szó könyvelőlegekről, Netflix-sorozatokról és életmód-blogbirodalmakról.
Így aztán teljesen logikus lépésnek tűnik, hogy Harry és Meghan visszalépjen a hivatalos szerepkörtől és az uralkodói járadéktól, ami amúgy is a jövedelmeiknek csak egy kis szelete – és közben megtartsa a jó dolgokat, sőt további jövedelmekhez jusson. Az új, a királyi családról levált családi oldalukon olvasható nyilatkozat szerint a cornwalli pénzhez továbbra is ragaszkodnak. A kellemetlen reprezentációs funkciók visszamondásával ugyanúgy kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint azzal, hogy elérhetőek lesznek az új üzleti lehetőségek.
Évszázadokkal ezelőtt még egyértelműen a passzív jövedelem volt a magas státusz jele. Ez az utóbbi évtizedekben teljesen megfordult, és a leggazdagabbaknál is előtérbe került a munka mint a kiugróan magas jövedelmet legitimáló tényező. Talán erről van szó Harry herceg és Meghan hercegné esetében is, akik most már valódinak nevezhető munkával is megtámasztanák pénzügyeiket – igaz, közben azért a járadékot is megtartják. Ha viszont ők szükségesnek érzik, hogy vagyonukat a jövőben munkával legitimálják, akkor az egész monarchia jövője megkérdőjeleződik.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
