A múlt héten egészen döbbenetes fotók jelentek meg Hadházy Ákos független képviselő révén a 444-en arról, hogy milyen értelmetlen módon tűnhetnek el százmillió forintok az EU-s támogatásokból. A korszakos képeken budi előtt focizik gumilabdával három ember, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel, vagy éppen szőlőmunkásokat gimnasztikáztat az az alapítvány, amely 450 millió forintos uniós támogatásból szervezett sportnapokat kistelepüléseken.
Ugyan a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány a cikk után azt közölte, hogy büszkén vállalják programjukat, és semmilyen takargatni valójuk nincs, mégis törölték a Facebook-oldalukat, az összes, sportnapokról beszámoló videóval és képpel együtt. A szabadidősport népszerűsítésére indított uniós program nyertesei között nem a Harmadik Évezred az egyetlen, amelynek nem érhető már el a Facebook-oldala.
A 2017-ben kihirdetett, tízmilliárdos program során jellemzően 250 millió forintos támogatást osztottak ki a szabadidősportos szervezetek között. A 36 támogatott szervezet közül a harmadik legnagyobb összeget, 450 millió forintot a Harmadik Évezred kapta. Ezt pedig éppen az az alapítvány előzi meg (három forinttal), amelynek már szintén nem elérhető a Facebook-oldala.
Ezt a szervezetet Utak és Esélyek Alapítványnak hívják, és a két alapítvány több más, jóval konkrétabb ponton is kapcsolódik egymáshoz a törölt Facebook-oldaluk mellett.
A két alapítvány vezetője máshonnan is ismerhette egymást. Ahogy a 168 óra megírta, Glückné egy kispesti óvoda óvónője. A másik alapítványt vezető D.-né szintén óvónőként dolgozott, korábban mindkettejüknek jelent meg tanulmánya egy kispesti nevelési szaklapban.
Mivel a Facebook-oldaluk már nem létezik, a honlapjukról meg nem derül ki lényegében semmi a mostani programról, az nem látható egyértelműen, hogy D.-né alapítványa is hasonló módszerekkel költötte-e az uniós támogatást a sportnapokra. Amikor D.-nét felhívtam, hogy megkérdezzem, mire fordítják a 450 millió forintos EU-s támogatást, kinyomta a telefont, majd az üzenetemre sem reagált.
Az általunk megismert két példa alapján mindenesetre rengeteg pénzt szakíthatott az alapítvány. Tudomásunk szerint az egyik településen egy rövid erdei séta szervezésében vett részt az alapítvány, amely nagyjából egy óráig tartott, és mintegy százan mentek el rá. Az alapítvány nem is vett részt a tényleges szervezésben, azt egy helyi intézményre bízta, cserébe fejenként ezer forintot fizetett a sétán résztvevők után.
Minimális energiabefektetéssel, még a szervezést is kiszervezve tehát 100 ezer forintjába került az alapítványnak egy ilyen séta, miközben fejenként közel 20 ezer forintot keresett rajta. A 450 milliós program fejében ugyanis 21 750 embernek kell részt vennie az alapítvány programjain három év alatt. Egy emberre lebontva tehát 20 700 forint jár egy részvétel után.
Az egyórás, más által szervezett séta tehát hiába került csak 100 ezer forintjába, több mint 2 millió forint közpénzt kapott erre az alapítvány.
A másik eset Barcs környékéhez kapcsolódik. Barcs és a környékbeli települések bevonásával biciklis napot tartottak, amely során a résztvevők a szomszédos vagy akár távolabbi településekre biciklizhettek át, ismerkedhettek egymással és zsíroskenyerezhettek. Horváth Gábor, a barcsi önkormányzat sportreferense azt mondta nekem telefonon, hogy az egész napos rendezvényen nagyjából 60-70 ember vehetett részt.
Horváth szerint az Utak és Esélyek itt sem szállt be a szervezésbe. Azt mondta, az alapítvány csak az ötletet adta, ezen kívül felhívták a kontaktszemélyeket a résztvevő települések önkormányzatnál. A szervezést és a zsíros kenyeret az önkormányzatok állták, Horváth szerint az Utak és Esélyek anyagilag csak a díjazáshoz járult hozzá, de ennek értéke a pár tízezer forintot sem érte el.
A két programnál általam elért szervezők kifejezetten pozitívként tekintettek az eseményekre, jó kezdeményezésnek tartották őket. Azt nem vették figyelembe, vagy nem is voltak a tudatában, hogy minden egyes sétáló vagy pár kilométert bicikliző ember 20 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást jelentett egy olyan alapítványnak, amely az általam megismert példák alapján tudatosan törekedett arra, hogy a legkisebb energiabefektetéssel növelje az „elérendő személyek számát”. Nagyon hasonló esetről számolt be a Népszava a Harmadik Évezred esetében.
Mindenesetre az alapítványt vezető D.-nének volt már tapasztalata arról, hogy hogyan lehet minél költséghatékonyabban felhasználni közpénzt. A gyerekeivel közös 3D Oktatási Kft. öt közbeszerzést nyert meg 2014-2015-ben (a kiírók között volt például a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, a Türr István Intézet vagy a Magyar Szabadidősport Szövetség, amely mellesleg a legtöbb pénzt, 750 millió forintot kapott a cikkben taglalt uniós pályázaton). Ezek zömmel fejlesztési programok minőségbiztosítását, projektmenedzselését jelentették, döntően 20 és 30 millió forint közötti értékben.
Az öt nyertes közbeszerzésből háromnál fordult elő, hogy D.-né családi cégének az egyik riválisa a jelenleg D.-né által vezetett alapítvány, az Utak és Esélyek volt*D.-né 2012 és 2015 között átmenetileg nem vezette hivatalosan az alapítványt, de ebben az időben is az ő tulajdonába is tartozó ingatlanban volt a székhelye.. Mindhárom esetben rajtuk kívül még egy pályázó volt. Az állami megrendeléseknek köszönhetően a cégnek 2015-ben 129 millió bevétele volt (az azt megelőző és követő két évben sem érte el a 10 milliót a cég forgalma), ráadásul bődületes, piaci alapon nehezen elképzelhető profitrátával működött: 81 millió forintos adózott eredménnyel zárt abban az évben, a cég bevételének tehát 63 százaléka lett nyereség.
A szabadidősport népszerűsítését célzó uniós programon egyébként több, politikához köthető szereplő érdekeltsége is jelentős összegeket kapott. A negyedik legnagyobb támogatást a Magyar Ergométer Szövetség nyerte el. Az ergométeres evezés beltéri evezést jelent, tehát egy gép segítségével lehet szimulálni az evezést. A szervezet elnöke Horváth Gábor kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó, aki a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja és az épülő gellérthegyi siklóban is érdekelt. Az egyik elnökségi tag az Orbán Viktor fogorvosaként ismertté vált Bátorfi Béla, aki a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is egyben. A szövetséget tavaly még Bényi Szabolcs vezette, aki a Heves Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke.
A Magyar Ergométer Szövetség 444 millió forintot nyert el a cikkben bemutatott uniós pályázaton. A tervük az, hogy nagyobb városi rendezvényekhez csatlakozva mutassák be az ergométereket, illetve 270 település bevonásával egy közösségi versenyt szervezzenek, amely során egy adott településen négy hónapig lehet ergózni a faluházban, a művelődési házban vagy az iskolában elhelyezett gépeken.
Szintén a nyertes pályázók között van a Bükkösd Jövőjéért Alapítvány, amely a bükkösdi polgármester érdekeltsége, és 250 millió forintos támogatást kapott a pályázaton. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Budai Zsolt polgármester felesége. Az alapítvány 14 ember által kedvelt Facebook oldalán viszont van olyan ajánló, amelyen Budai Zsolt van megadva az alapítvány által szervezett rendezvény kontaktszemélyeként.
Az N1 Tv riportja.
Budai Zsoltról és néhány visszás ügyéről az N1 Tv forgatott egy szemléletes riportot több mint egy éve. A riport szerint Budait korábban sikkasztásért ítélték el, a településen uniós pénzből épült térkőüzem elhagyatottan vegetál, de van benne rendőri igazoltatás és menekülő polgármester is.
Közélet
Fontos