Amikor uniós és tagállami szakpolitikákról esik szó, gyakran hallani azt a kifejezést, hogy konvergencia. A területi különbségek mérséklődésével kapcsolatos fogalom különösen fontos a Nyugat-Európa gazdasági fejlettségétől jócskán elmaradt posztszocialista országokban, amelyek hagyományosan igyekeznek felzárkózni a nyugati színvonalhoz. Kotosz Balázs és Lengyel Imre nemrégiben megjelent cikkükben a visegrádi államokon belül vizsgálták meg a regionális különbségek alakulását, méghozzá nemcsak az országok, hanem a megyék szintjén is.
A tanulmányban bemutatott statisztikák szerint a négy visegrádi ország egyre közelebb került egymáshoz az egy főre jutó GDP tekintetében, legalábbis 2000 és 2017 között. Ennek hátterében leginkább Lengyelország felzárkózása áll, ami jórészt annak köszönhető, hogy a növekedést a V4-ek közül egyedül itt nem törte meg a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság.
A szerzők a visegrádi országok megyéit (pontosabban a Magyarországon a megyei szintnek megfelelő közigazgatási egységeit*Ez a NUTS3 szint.) vizsgálva ugyanakkor arra jutottak, hogy ezek körében már nem mutatható ki a konvergencia. Sőt, bizonyos szempontból a lokális fejlődési pályák széttartása volt tapasztalható 2000 és 2014 között a visegrádi államokban Csehország kivételével.
Magyarország is kiemelhető, ugyanis itt voltak a legnagyobbak a területi egyenlőtlenségek, és elmondható az is, hogy a széttartó fejlődési pályák különösen a gazdaságilag fejlettebb régiókra jellemzők.
Az eredmények szerint egy adott terület fejlődését leginkább az befolyásolja, hogy melyik országhoz tartozik, és nem a kezdeti fejlettség vagy pedig a városiasodás. A megyék gazdaságának élénkülésében tehát döntő jelentőségű az országos intézményrendszer megfelelő működése.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
