Bár 20 uniós tagállamban is csökkent kissé azoknak az aránya, akik szerint fontos segítséget nyújtanunk a fejlődő országoknak, az EU-ban élők 89 százaléka továbbra is ezen a véleményen van – derül az Európai Bizottság (EB) egy napokban közzétett jelentéséből. A teljes közösségre vetítve ráadásul nem is volt változás, hiszen uniós szinten az előző két alkalommal – 2015 és 2016 végén – épp ugyanekkora arányt mértek.
A közel 90 százalék egyébként nem mellesleg a kilencedik alkalommal elvégzett felmérés történetének legmagasabb értéke. Ez valószínűleg nem független a migrációs válságtól, hiszen a támogatók aránya némi visszaesés után épp a bevándorlási hullám előjeleire kezdett ismét emelkedni, és annak csúcsán érte el az azóta stabilnak tekinthető arányt.
A felmérés során egyébként az EB megbízásából több mint 27 ezer embert kérdeztek meg az Európai Unió országaiban arról, hogy általában mit gondol a fejlődő országoknak nyújtott uniós támogatásokról, milyen formában képzeli el ezeket, illetve milyen eredményeket vár tőlük. Az egyes országok elég eltérően ítélik meg a kérdést, ezúttal azonban a szokásosnál kevésbé élesen rajzolódnak ki az észak-dél és kelet-nyugati pólusok.
A legtöbben Luxemburgban és Svédországban gondolják úgy, hogy fontos a fejlődő országok támogatása, de nagyon magas arányt mértek Portugáliában és Spanyolországban is, sőt még a lengyeleknél is jóval átlag feletti volt a mutató. Ezzel szemben Ausztria és Franciaország nem érte el az uniós átlagot. Itthon 82 százalék ítélte meg fontosnak a kérdéskört, ami ugyan az egyik legalacsonyabb arány, de így is jóval magasabb az észtek 68 vagy éppen a bolgárok 72 százalékánál.
Akik fontosnak tartják a problémát, azokra ez nagyon erősen jellemző. Tízből hét uniós állampolgár vélekedett úgy, hogy a feltörekvő országokban tapasztalt szegénység elleni küzdelem az EU egyik fő prioritása kellene, hogy legyen. Sőt, minden második ember szerint a nemzeti kormányoknál is kiemelten kellene kezelni ezt a kérdést.
A nagy többségnek a konkrét pénzügyi segítséggel szemben sincs ellenvetése, sőt tízből hárman növelnék is ezek mértékét. A támogatástól pedig azt remélik, hogy békésebb és egyenlőbb világot eredményez, ami végső soron az Európai Uniónak is a javára válik.
A felmérésben külön rákérdeztek a támogatások migrációra gyakorolt vélt hatására is. Észtország kivételével a többség mindenhol úgy vélekedett, hogy
a pénzügyi segítség hatékony eszköze lehet az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek.
A közvetlenül érintett országokban kifejezetten magas volt azoknak az aránya, akik erre az álláspontra helyezkedtek: Spanyolországban a megkérdezettek 86, Görögországban 79, Olaszországban 75 százaléka vélekedett így, miközben az uniós átlag csak 69 százalék volt. Magyarországon utóbbinál is alacsonyabb mutatót mértek, de az emberek közel kétharmada itt is azt mondta, hogy a pénzügyi támogatás visszafoghatja a migrációs folyamatokat.
Élet
Fontos