Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 1. 09:27 Élet, Közélet

Vajon több vagy kevesebb autó bukik meg a műszakin, amióta megszűntek az állami vizsgahelyek?

Közel három éve módosultak a műszaki vizsga feltételei Magyarországon. Két fontos változás lépett hatályba 2016. január elsején. Ettől az időponttól kezdve nem kell már a rendszámra ragasztani a műszaki és környezetvédelmi vizsgák érvényességét jelző színes matricákat. Ez azért felesleges, mert a rendőrök a rendszám alapján is meg tudják állapítani, hogy van-e érvényes műszaki a kocsin.

A matricák eltűnése mellett még egy fontos, de a sajtóban kevesebb nyilvánosságot kapó változás is történt. A kormány lényegében teljesen privatizálta a műszaki vizsgáztatást. Korábban választhatott az autós, hogy magánszervizben vagy állami vizsgaállomásokon újítja meg a műszakit, 2016 óta viszont már a legtöbb esetben már csak magánszervizeknél vizsgáztathatja le a személygépkocsiját.*Kivételes esetben még most is lehet az NKH-nál vizsgázni. Ilyen, ha honosítási eljárás van, vagyis az autót most helyezik forgalomba Magyarországon, vagy a járművet átalakították, például mozgásukban korlátozott sofőr számára. A taxikat, verseny- és oktató járműveket is le lehet az állami hatóságnál vizsgáztatni. Ehhez persze rendelkeznie kell a szerviznek a megfelelő berendezésekkel és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) erre vonatkozó engedélyével.

Az NKH adatai szerint a műszaki vizsgára vonatkozó szabályok módosulását megelőző évben, 2015-ben 1,55 millió személyautó (M1-kategória)*M1 kategória: személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel. jelent meg műszaki vizsgán, és 3311 gépjármű bukott meg az ellenőrzéseken. Tehát az összes autó 0,21 százaléka.

 

Egy évre rá, 2016-ban már sokkal több, 1,61 millió autót műszakiztattak le – már csak a magánszervizek -, mégis kevesebb, csupán 2836 autó nem ment át a teszten (0,17 százalék). Tavaly rekordot döntött a műszaki vizsgára jelentkező autók száma 1,7 millióval, de már csak 2681 gépjármű bukott meg az ellenőrzésen. Ez már csak az autók 0,16 százaléka.

 

Ez a trend két okból is furcsa. Egyrészt egyre több autó van az országban, vagyis egyre több a műszaki vizsga, mégis egyre kevesebb a bukás. Másrészt rengeteg használt autót, jellemzően öreg gépjárművet hoznak be az országba külföldről. Emiatt az autók átlagos életkora hazánkban ma már 14,5 évre emelkedett. Miután egyre több az öreg autó, az lenne a logikus, ha emelkedne a műszaki gondokkal küszködő gépjárművek száma is.

 

Sőt, ha ha az NKH-statisztikáit mélyebben megvizsgáljuk, azt látni, hogy nemcsak a műszaki hibás járművek száma csökkent, hanem a környezetvédelmi előírások miatt megbukott autók száma is mérséklődött az elmúlt években. Vagyis hiába hoznak be egyre több öreg autót külföldről, a 2015-ös 846 darabról tavalyra 737-re csökkent a környezetvédelmi előírásokat nem teljesítő járművek száma, vagyis ennyi bukott meg a teszteken.

Egészen hihetetlennek hangzik, hogy jelenleg mindössze hétszáz, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat be nem tartani képes autó van csak Magyarországon.

Két magyarázat is lehet arra, hogy mindezek ellenére mégsem nő a műszaki vizsgán elhasaló járművek száma. Az egyik, hogy a magyar autósok egyre tudatosabban készülnek a műszaki vizsgákra, már jó előre mindent megjavítanak az autón, sőt, egész évben karbantartják és a legkisebb hiba esetén azonnal szervizbe rohannak. Ez olyasfajta precizitást jelentene, amely még a németekre sem jellemző.

Németországban ugyanis az autók negyede nem kapja meg első körben a friss műszakit.

 

 

Fontos megjegyezni, hogy két olyan kategória van a német vizsgaállomásokon, amely bukást jelent: közlekedésre alkalmatlan és komoly műszaki probléma. Utóbbi javítására 30 napja van a gépjármű tulajdonosának. Ennek ellenére, ahogy a német közlekedési hatóság a G7-nek elmondta, bekerülnek a statisztikákba, akkor is, ha egy hónapon belül megjavítják a kocsit. Ez dobja meg a német műszakin elhasaló autók számát.

Magyarországon ezt nem mérik külön. De a magánszervizek komoly műszaki hiba esetén felajánlják, hogy kicserélik a hibás alkatrészt, vagy

plusz pénzért egyszerűen átlökik a kocsit javítás nélkül a műszakin.

Ez utóbbi a jellemzőbb, vagyis azzal, hogy az átlagautósok csak magánszervizekben műszakiztathajták le a gépjárműveiket, szinte rutin lett a korrupció.

Amikor elkísértünk egy autót a műszaki vizsgára, az ellenőrzésnek csak azt a részét végezték el, ahol adatszolgáltatási kötelezettség van: fotót készítettek az autóról, a kilométeróráról és megmérték a kipufogógázokat. A kocsi futóművét, a fék állapotát már meg sem nézték, majd közölték, hogy megbukott az autó, persze jó pénzért kicserélik az általuk problémásnak vált alkatrészeket, vagy pluszpénzért átengedik a jelenlegi állapotában az autót.

A videóban egy másik visszatérő probléma is megjelenik. A hatósági műszaki vizsga fix áras, 16 290 forintba kerül. A 2016-ba életbe lépő szabályok alapján is 16 290 forintot kérhetnek el a szervizek a vizsgáért, vagyis ha az ügyfél ragaszkodik a hatósági árhoz, akkor annyiért kell levizsgáztatni a kocsit.

A magánszervizeknek azonban joguk van egyéb szolgáltatást is kínálni, rendszerint emiatt kerül 24 ezer forintba egy vizsga. A magánszervizek vállalják, hogy ha megbukna a kocsi, akkor sem kell a műszaki hatósági díját még egyszer befizetni. A szerviz helyben megszereli a kocsit, majd ismét levizsgáztatja. Sok esetben sajnos ez úgy néz ki, hogy plusz hatezer forintért, vagyis összesen 30 ezerért egyszerűen bepecsételik az új műszakit.

Idén május 20-tól változtak a műszaki vizsga szabályai. Az NKH áttért a német rendszerre, legalábbis ami minősítési rendszert illeti. Eddig ugyanis csak megbukni és átmenni lehetett. Az új szabályok szerint azonban több kategóriára bontják a vizsga eredményét: hibátlan, kisebb hiba, komoly hiba és súlyos hiba.

Utóbbi esetében egyértelmű a bukás, még komoly hibánál a tulajdonosnak két hónapja van kijavítani a hibát. Ilyen komoly hiba lehet a kopott féktárcsa, porózus fékcső, világít a blokkolásgátló hibajelzése, vagy nem működik a keréknyomás érzékelő.

Az NKH eközben szigorított a műszaki vizsgák rendjén is, nagyobb felbontású fényképfelvételeket két a vizsgaállomásoktól, hogy ne lehessen csalni, például a rozsdás karosszéria-elemek lefestésével. Ezenkívül a fékpad kamerafelvétele és eredménye, a környezetvédelmi vizsgálat eredményét is azonnal továbbítják a központi rendszerbe. Sőt, a műszaki vizsga-állomások élő kameraképet közvetítenek a központba. Nagy kérdés, hogy ezek az új szabályok mennyire könnyen játszatók ki.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.