A nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne munkába állni, derült ki a GKI egy júniusi felméréséből, aminek keretében 250 nyugdíjast kérdeztek meg a munkavállalási szándékáról. Tizenegy százalékuk ugyanakkor részmunkaidőben szívesen vállalna munkát, míg 5 százalékuk kötetlenül, 2 százalékuk távmunkában, 2 százalékuk pedig akár teljes munkaidőben is dolgozna.
A kis minta ugyan csak korlátozottan alkalmas általános következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban jó.
Magyarországon jelenleg 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Közülük így félmillióra tehető azoknak a száma, akik nyugdíj mellett is törekednek valamilyen formában a munkavállalásra: 250 ezren részmunkaidőben, 50 ezren teljes munkaidőben is dolgoznának.
Településtípusonként és nemenként nincs lényeges eltérés a nyugdíj melletti munkavállalási kedvben, ugyanakkor az iskolai végzettség befolyásolja azt. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek 14 százaléka dolgozna tovább.
A munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalék a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a legfeljebb 8 osztályt végzettek is egyharmados súlyt képviselnek.
Korosztály szerint a dolgozni vágyó nyugdíjasok 26 százaléka 60 év alatti, 60 százalékuk 60 és 70 év közötti, míg csak 14 százalékuk idősebb 70 évnél.
A munkaerőhiány enyhítése végett a kormány 2017-ben lehetővé tette, hogy a nyugdíjasok nyugdíjas szövetkezeteken keresztül kedvezményes adózással részmunkaidős munkát vállaljanak. A már elfogadott jövő évi adócsomagból azonban kiderült, hogy januártól ezek a szövetkezetek lényegében feleslegessé válnak, ugyanis nagyon nagy kedvezménnyel fogják támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást: ezentúl csak a 15 százalékos szja-t vonják le a nyugdíj mellett dolgozók béréből, és az a korlátozás is megszűnik, hogy a minimálbér kétszerese felett kereső nyugdíjasoknál felfüggesztik a nyugdíj folyósítását.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
