A budapestiek jelentős részét zavarja az idegtépő zaj, ami minden nyáron egy-két hétig uralja a várost. Aztán elfeledkeznek az egészről, de csak a következő júliusig, amikor megint jön az agyvelőig hasító brummogás. Természetesen a Red Bull Air Race-ről van szó, amit 2003-as indulása óta 13 alkalommal rendeztek meg, és ebből egy kivételével minden alkalommal tartottak légi bemutatót Budapesten.^*Ezzel gyakorlatilag Budapest a Red Bull Air Race fővárosa, a második legnagyobb rendező város, Abu-Dzabi is csak 12 alkalommal adott otthont a légi bemutatónak. Utánanéztünk, hogy azon túl, hogy kellemetlenséget okoz a városlakóknak, legalább hajt-e valami hasznot ez a rendezvény, és hogy más városokban hogyan állnak ehhez.

Lássuk először, mennyibe kerül ez nekünk. A magyar állam – pontosabban az állami tulajdonú Hungaroring Zrt. – 4,4 millió eurót, tehát 1,4 milliárd forintot fizetett az osztrák energiaital-gyártónak, hogy megrendezze a Red Bull Air Race budapesti futamát idén. Egy 2016-os kormányhatározat erre a célra “évente legfeljebb” hatmillió euró elköltésére hatalmazza fel a nemzetgazdasági minisztert. A magyar állam gyakorlatilag egy biankó csekket ad a rendezőknek, nem volt közbeszerzés sem, semmilyen feltételt, költség-haszon elemzést vagy számon kérhető, számszerűsíthető eredményt nem rendeltek az átutalt pénzhez.^*Kerestük a Hungaroring Zrt.-t kérdéseinkkel, és bár telefonon többször is ígérték, hogy megküldik a válaszaikat – többek között közérdekű adatokat kértünk ki -, válaszokat nem küldtek, a törvényeket megsértve. Nagyon érdekelt volna minket, hogy milyen jogalapon és milyen szolgáltatásért fizet ki ilyen jelentős összeget az állami cég. A kifizetett összegért cserébe szolgáltatást is nyújtani kell, és az adóhatóság is vizsgálhatná, hogy mennyiben valós a teljesítés. Mert elég kétséges lenne egy olyan számla megalapozottsága, amin például az áll, hogy Red Bull Air Race licencdíj, és mellette a teljes összeg.
Azt is szerettük volna a Hungaroring Zrt.-től megkérdezni, hogy egyáltalán milyen jogcímen tudott a Red Bull Air Race GmbH-val leszerződni, mert közbeszerzési eljárást ilyen tárgyban nem találtunk. Szerettük volna elolvasni és megosztani a szerződést finanszírozó magyar állampolgárokkal is, de azt sem kaptuk meg.

De eleve érthetetlen, hogy miért fizet ezért Magyarország a cégnek, amikor az lenne a normális, ha ők fizetnének azért, hogy megtarthatják ezt a rendezvényt. Hiszen alapvetően egy reklámrendezvényről van szó, ahol az osztrák cég fő érdeke, hogy szép vágóképeket készítsen a budapesti belvárosi panorámával a pr-anyagaihoz. Ehhez képest még a fővárostól is 90 százalékos kedvezményt kaptak a hatalmas méretű közterület bérletére. Budapest 130 millió helyett csak 13 milliót kapott a 9 ezer négyzetméter két heti bérléséért. Tehát napi nagyjából száz forintos négyzetméteráron bérelték a helyszínt.

De nem csak pénzbeli költségek vannak. A zajterhelésről nem beszélve^*Megkérdeztük a Hungaroring Zrt.-t, hogy végeznek-e zajszint-méréseket és szerintük a rendezvény megfelel-e a törvényi határértékeknek, de nem kaptunk választ., egészen komoly időveszteséget is elszenvednek a fővárosiak a rendezvény ideje alatt. A két alsó rakpart kiesik, hatalmas dugók jönnek létre, parkolni sem lehet, és további korlátozások is vannak a verseny ideje alatt (például a Lánchíd lezárása). Csak az alsó rakpartokon nagyjából 20 ezer egységjármű a forgalom, a 20 nap alatt az ezeket az utakat használók legalább napi 5 percet késtek. De mivel a fél belváros közlekedésére kihatással voltak a lezárások, legalább napi százezer ember közlekedésében lehetett 5 perc késés. Számításaink szerint Budapesten egy munkaórára 2016-ban 7211 forint megtermelt GDP jutott.

Ez azt jelenti, hogy a lezárások miatt 0,5-1,7 milliárd forintnyi kárt szenvedett el Budapest gazdasága a késések és dugók miatt. Ez a rendezvény 1,4 milliárdos állami támogatásával, a bérleti díjról való lemondás miatt kieső bevétellel és a zaj miatti kellemetlenséggel együtt már egészen nagy ár, amit ezért a rendezvényért meg kell fizetnie a budapestieknek.

A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. egyébként évi 15 milliárd forintból gazdálkodik, és 11-12 milliárd forintot költhet turizmus marketingre. Tehát a Red Bull Air Race támogatása az egész magyar turisztikai költségvetés jelentős részét tenné ki.

C-17 Globemaster típusú katonai repülőgép repül a Duna felett a Red Bull Air Race bemutatón 2018. június 24-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

De kapunk valamit cserébe?

Kezdjük azzal, hogy a Red Bull Air Race-t csak nagy jóindulattal lehet sporteseménynek nevezni, és ennek megfelelően valójában nagyon kevés embert érdekel. Az eseményről készült felvételek alapján legfeljebb napi néhány ezerre lehet becsülni a helyszíni nézők számát. A műrepülés nyilván nincs ott a legnépszerűbb sportok között, de nézzük meg inkább, a globális érdeklődést jól tükröző Google Trends szerint az itthon világhírű repülős verseny, vagy mondjuk a curling, a biatlon, esetleg a gyeplabda érdekli-e jobban az embereket.

A médiában néha megjelenik, hogy 17 ezer látogatója van Budapestnek csak a Red Bull Air Race miatt, és ebből az országnak állítólag 13 milliárd forint haszna keletkezik adóbevételben. Némi utánajárás után kiderült, hogy ezek a számok egy 2014 nyarán, tehát négy éve készült KPMG-tanulmányból^*A KPMG-nek nem ez az első nehezen hihető bevételeket kimutató turisztikai tanulmánya: ők mutatták ki az úszó vb-ről, hogy jó biznisz lesz az országnak. Az eredetileg 17,7 millió forintos megbízást 25,5 millió forintra módosították – külön érdekesség, hogy mindezt a vébé vége után néhány nappal. A nagy gazdasági hatás azonban elmaradt: példátlan módon csökkent a Budapestre és a központi régióba látogató turisták száma 2,4 százalékkal. vannak. A tanulmányt a KPMG nem adhatta, a Hungaroring Zrt. pedig nem adta ki kérésünkre, de azt megtudtuk róla, hogy valójában egy egyszerű input-output elemzésről van szó, ami módszertani szempontból finoman szólva is kifogásolható.^*Nagyon leegyszerűsítve ez egy olyan modell, ami azt mondja meg, ha x összeget beteszünk a gazdaságba, akkor ez a közgazdaságtanban ismert multiplikátor hatáson keresztül mennyivel több pénzt mozgat meg. De ugyanez történne, ha helikopterről szórnánk a pénzt, az is lehet, hogy hatékonyabb lenne, mintha repülős versenyre költenénk. Az input-output elemzés pedig alkalmatlan egy esemény hasznosságának eldöntésére, ahhoz költség-haszon elemzés kellene. Ezt azonban senki nem rendelte meg.

De a számok sem jönnek ki: 13 milliárd forintos adóbevételhez az kellene, hogy 290 ezer turista jöjjön Budapestre csak azért, mert a Red Bull Air Race-t a tévében nézve megtetszett neki a város. (A becsléshez abból indultunk ki, hogy az állami turisztikai ügynökség szerint a több napra Budapestre érkezők átlagosan 90 ezer forintot költenek, az adóelvonás mértéke pedig 50 százalékos.) Magyarországra tavaly összesen 23 millió turista érkezett több napra, nehéz elképzelni, hogy a verseny egy teljes százalékkal emelte volna az ideutazók számát.

A bevételek inkább tűnnek elhanyagolhatónak, ország-pr-ként pedig értelmezhetetlennek.

Nem is csoda, hogy igazán fontos városokba nem jut el a Red Bull Air Race, inkább a némi figyelemre hajtó kisebb városok adnak otthont a rendezvényeknek. Cannes-ban egyébként a tenger felett, Indianapolisban pedig autóversenypályán tartják a versenyt (tehát nem a belváros közepén), és Budapesttel ellentétben minden másik helyszínen belépőt szednek.

És ami ennél is fontosabb, a rendelkezésünkre álló információk szerint sehol máshol nem támogatja ezeket a rendezvényeket az állam.

Tehát a budapesti az egyetlen helyszín, ahol nem a helyi szervezők és az osztrák energiaital-cég osztják meg a kockázatokat, hanem az állam biztosítja a garantált milliárdos bevételeket a szervezőknek.

Bécsújhelyre (Wiener Neustadt) például 50 ezer nézőt várnak a szervezők, a jegyárak 37-51 euró között vannak. Azt is megtudtuk, hogy sem Bécsújhely önkormányzata, sem az osztrák állam nem ad egyetlen centet sem a versenyre. Viszont ha a legdrágább jegyárakkal számolunk, akkor is legfeljebb 2,5 millió euró bevételt ér el a Red Bull ezen a versenyen. Azaz kétmillió euróval (több mint hatszázmillió forinttal) kevesebbet, mint amennyivel a magyar állam támogatja a budapesti rendezvényt. Ez alapján kimondható, hogy közel kétszer annyit fizet a magyar állam a Red Bullnak, mint amennyi bevételt a rendezvény piaci körülmények között meg tudna termelni.

A szervező cégről, tehát a Red Bull Air Race GmbH-ról az osztrák üzleti élet általános transzparencia-problémái miatt nem érhető el sok információ, csak annyit tudunk, hogy tavaly a cég bruttó nyeresége^*Ez az értékesítéshez szükséges közvetlen költségek levonása után megmaradó összeg. 13,6 millió euró volt. Feltehetően csak a helyi versenyeket szervező cégektől és a magyar államtól folyik be összeg, a kiadásoknál pedig a csapatoknak juttatott összegek, illetve a reptéri és területfoglalási díjak merülnek fel.

Ha minden verseny után 2-4 millió euró bevételük van, akkor 16-32 millió euró lehet az árbevétel. Azaz a Red Bull Air Race összes bevételének ötödét-tizedét a magyar adófizetők dobják össze. Sőt, ha nincs a nagylelkű magyar támogatás, akkor kérdés, hogy egyáltalán megérné-e az egész (a Red Bullnak mindenképpen kedvező reklámértéken túl): 2016-ban ugyanis csak 1,2 millió euró volt az adózás előtti eredmény.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet korrupció red bull red bull air race Olvasson tovább a kategóriában